Már a csapból is mikroműanyag folyik

Egyre több, egymástól független vizsgálat mutatta ki, már nem csak a folyóvizek többsége, hanem a csapvíz is lehet mikroműanyagokkal szennyezett.

Nemrégiben kapott szárnyra a hír, miszerint egy újabb, hatalmas kiterjedésű műanyag-szigetet fedeztek fel a Csendes-óceán déli részén a korábban már ismerten túl. A mintegy 2,5 millió négyzetkilométernyi területen úszó szemét nagy része apró műanyagszemcsékből áll, melyek igen veszélyesek a tengerekben élő állatvilágra. Bár a probléma távolinak tűnik, a jelenség már a mi életünkben is jelen van.

A Tiszából a PET-kupa idején szinte minden évben vesznek vízmintát, amelyet független laboratóriumban vizsgálnak meg. A tavaly végzett mérések szerint jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a folyóban. Ez alapján valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.

Más vizsgálatok szerint a csapvízben is kimutatható mennyiségben jelen van, ezt több országra kiterjedő vizsgálatsorozat támasztja alá. Az egyelőre kérdéses, hogyan jut be a mikroműanyag az ivóvízbe, mint ahogy az is, milyen hatásai lehetnek annak, ha ezek bejutnak a szervezetbe - írja a greenfo.hu.

A műanyag, mint ismeretes, egy igen nehezen lebomló anyag, ám bizonyos idő elteltével fizikai és kémiai hatásoknak köszönhetően kisebb darabokra esik szét, ezen 5 milliméternél kisebb darabokat nevezik mikroműanyagoknak. Két fajtájuk ismert:

- az elsődleges (például a fogkrémben eleve megtalálható és közvetlenül mikroműanyagként a természetbe kerülő) és

- másodlagos mikroműanyagok (ezek a műanyagok – mint PET palack, műanyag pohár, tányér, poliészter ruhák mikroszálai – széteséséből keletkeznek).

Az igazi problémát főleg a másodlagos palsztikok jelentik az élővilágra nézve, hiszen ezek óriási mennyiségben kerülnek ki a természetbe, és ez a mennyiség évről-évre nő – írja az Egészségmagazin.com. A mikroműanyagok azért veszélyesek, mert egyrészt közvetlenül bekerülnek a táplálékláncba, másrészt a kisebb méretű szemcséik szálló por formájában szinte a világ bármely részére eljuthatnak, harmadrészt a mikroműanyagok felületére más, veszélyes anyagok tapadhatnak, melyek leggyakrabban rákkeltőek lehetnek.

A fentieken túl számos adalékanyag oldódhat ki belőlük, melyek káros hatásai szintén ismeretesek. A nagyon kisméretű (1 mikrométernél kisebb) részecskék a sejtfalon keresztül bejuthatnak bármely élőlény szervezetébe, így találtak már az emberi szervekben is. Ami azért veszélyes, mert onnan nem tud kiürülni, ám hogy milyen egészségügyi kockázatot jelentenek, egyelőre még kutatják.

Új-Zéland és Nagy-Britannia lépett

Betiltották Nagy-Britanniában a műanyag-mikroszemcsés kozmetikumok gyártását. A brit környezetvédelmi tárca közleménye szerint a törvény a világ egyik legszigorúbb rendelkezése ezen anyagok korlátozásáról. Az ilyen kozmetikumok eladásának tilalma júliustól fog életbe lépni a szigetországban.

Új-Zéland tavaly döntött a mikrogyöngy használatának szigorú szabályozásáról. A gyártási és forgalmazási tilalom 6 hónapon belül lép hatályba. Becslések szerint évente körülbelül tízezer tonna műanyag gyöngyöt használnak világszerte főleg hámlasztásra vagy polírozásra.

*

Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Solta szigeteket, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat sodor ki a partokra. A hulladék nagy része műanyag. Horvátország már többször kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket az ökológiai katasztrófa elhárítása érdekében az Adriai-tengeren.