Előfizetés

Klímajelentés - Tényleg baj van

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:16

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy ma, a Reutersnek kiszivárgott belső jelentéséből. Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését/elvándorlását fogja okozni - írja a greenfo.hu

A kutatók úgy vélik, hogy a felmelegedési cél csak akkor lenne teljesíthető, ha a világ hirtelen drasztikusan és példa nélküli módon elfordulna a fosszilis üzemanyagoktól egyik napról a másikra - tudósít az Independent. Ehhez még a szén-dioxid (egy részének) eltávolítására is szükség lenne a légkörből. Ha ez nem történik meg, szinte biztos, hogy a 2040-es évekre már meg fogja haladni a bolygó hőmérséklet-emelkedése a 1,5 fokot. Ez azt jelenti, nagyjából kizárt, hogy a megállapodásban foglalt, és még kezelhetőnek ítélt felmelegedési ütem tartható legyen.

A hírügynökség megkereste az IPCC-t (Éghajlat-változási Kormányközi Testület), de nem akarták kommentálni a jelentést. Arra hivatkoznak, hogy nem véglegesített dokumentumokat nem véleményeznek, hiszen azok tartalma még jelentősen változhat. A változást a lektorok visszajelzései ugyanúgy eredményezhetik, mint a következő hónapokban megjelenő újabb kutatási eredmények. A jelentést októberben fogják végleges formájában publikálni.

Dominanciára törtek a virágos növények

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:17
Fotó: Shutterstock
Az eddig is tudott volt, hogy a virágos növények a régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom (egy szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva) mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb.

Amerikai tudósok megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki.

Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva. Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka.

Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre. A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.

Papagáj-tömeghalál Jászberényben

Publikálás dátuma
2018.01.15. 12:33
Illusztráció/AFP
Nagyjából ötven papagáj pusztult el egy jászberényi tűzben hétfőn - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője az MTI-vel.

A tűz egy madárházként használt melléképületben keletkezett a Szűcs utcában, a mintegy száznegyven papagájból körülbelül ötven elpusztult. Az elsődleges információk szerint ember nem sérült meg. A jászberényi hivatásos tűzoltók a lángokat rövid időn belül eloltották.