Az elmúlt években félrevezető és igazságtalan módosításokat tartalmazott a Világbank Doing Business versenyképességi rangsor mögöttes módszertana. A leleplezést maga Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza közölte a Wall Street Journal üzleti lappal. A nemzetközi pénzügyi szervezet közleményt is kiadott az egyik igazgató által elkövetett hamisításról, és ígéretet tettek arra, hogy a minden évben összeállított versenyképességi jelentésüket négy esztendőre visszamenőleg felülvizsgálják, ami minden világbanki tagállamot, így Magyarországot is érintheti. A Doing Business a politikai és az üzleti élet számára fontos hivatkozási alap, a Magyar Nemzeti Bank múlt év őszi Versenyképességi jelentése is hivatkozik rá, módszertanát, az objektív mutatók magas aránya miatt eddig mérvadónak tekintették a világban.
A csalást leleplező Paul Romer arról nyilatkozott, hogy a 2011 és 2017 között a Világbankban tevékenykedő, most éppen távozóban lévő, bolíviai származású Augusto Lopez-Claros, aki eddig a jelentés összeállításáért felelős igazgató volt - elsősorban Chile esetében - a valóságosnál kedvezőtlenebbre rontotta a helyezéseket. Ugyanakkor Paul Romer védelmébe vette a jelentést, és annak a módszertanát. A "mutatók kemény, objektív adatokon alapulnak, amelyek politikailag nem befolyásolhatók" - emelte ki a Világbank, azonban a Világgazdaság által is idézett közlemény előrevetíti, hogy Chile esetében külső értékelést fognak elvégezni. A 2014-től alkalmazott, új módszertan szerint az áfa-visszatérítési határidők figyelembevétele volt az egyik tényező, amelyet manipulált Augusto Lopez-Claros. (Magyarországnál a lerövidülés kedvező hatását ugyancsak nem vették figyelembe, emiatt nem kizárt, hogy javul helyezésünk.)
A dél-amerikai ország helyezése a Doing Business rangsorában 2006 óta a 25. és 57. hely között változott, a szocialista vezetés alatt romlott, a konzervatív elnökség hivatali ideje alatt pedig javult a versenyképessége. Azonban egy új módszertan bevezetését követően a 2015-ös 33. helyezés 2016-ra 120.-ra esett vissza, ami mögött politikai célzatosságot vélnek felfedezni a szakértők. Magyarország ebben a rangsorban 2014-ben az 54., tavaly pedig 41. volt, 190 ország között. (Itthon gyakran idézett a World Economic Forum értékelése is, amely nagyobbrészt szubjektív elemeket tartalmaz és listáján rosszabb, legutóbb a 60. volt Magyarország helyezése.)
Egy ország versenyképessége nem mozoghat hektikusan - mondta a Népszava érdeklődésére Róna Péter. Az Oxfordi Egyetem tanára szerint e mutató jellegzetessége a trendszerűség, még a ciklikus változások sem tudják befolyásolni. A versenyképesség ugyanis nem a teljesítményektől, hanem a rendelkezésre álló kapacitásoktól, és azoknak a kihasználtságától függ. Ugyanakkor például a kőolajkitermelő országok - köztük Oroszország - versenyképessége nagy mértékben függ az energiahordozók világpiaci árától. Jellemző, hogy az európai mediterrán országok korábban mesterségesen gyengítették a devizájukat, hogy mutatóik javuljanak. Az euróövezethez való csatlakozásuk sokat javított a helyzetükön. Ebből a szempontból elgondolkodtató Magyarország helyzete, amelynek jegybankja ugyancsak a forint gyengítésére törekszik. A versenyképességünk a régiós társakétól elmarad, vitatott azonban, hogy ezen az euróövezethez való csatlakozásunk mennyit javíthatna?
