Észak-Pest: Hiszékeny, Horváth, Hajdu is nyerhet

Publikálás dátuma
2018.01.18. 18:47
Hajdu László (DK, 15. kerület) Fotó: Népszava/Vajda József
Érdekesek a politikai háttéralkuk Angyalföldön, Újpesten és Rákospalotán. Egy MSZP-s, egy volt MSZP-s és egy DK-s jelölt száll be jó eséllyel a választási küzdelmekbe. Még az is előfordulhat, hogy mindhárom helyen roggyan a Fidesz. A történet tanulsága az, hogy az országos kampányt felülírhatják a helyi „mikro-korteshadjáratok”.

A 13. kerületben a szocialisták Hiszékeny Dezsőt, az elmúlt években vesztegetési ügy miatt gyanúsított, de aztán jogerősen felmentett képviselőt indítják, aki 2006 és 14 között Dr. Tóth József polgármester vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere volt. – A személyemen keresztül a kerületet támadták – nyilatkozta korábban a titkosszolgálati fedett nyomozóval, ötmilliós, de bizonyítatlan ajánlattal tarkított ügyről a képviselő. (Az eset 80 százalékát 2033-ig titkosították. – Karcosabb lettem – mondta a hosszú menet után Hiszékeny. De mégis csak ő az, akinek papírja van arról, hogy nem lehetett megvesztegetni.)

Keményebb menet lesz

A jellemzően baloldali kerületben, ahol mindig hangsúlyozzák, hogy más modell alapján politizálnak, mint az országban, a Fidesz Harrach Tamást (Harrach Péter egykori családügyi miniszter fiát) indítja, aki 2010-ben kampányfőnökként szállt be a helyi politikába, így lett belőle önkormányzati képviselő és Fidesz-frakcióvezető a kerületben. Energikus politikusnak tartják, akivel lehet ugyan egyezkedni, de a pártérdeket messzemenően figyelembe veszi. A vesztegetési ügyet túlélő Hiszékenynek jó esélyei vannak, mert ott áll mögötte a kerület teljes MSZP-s struktúrája, de a lendületes Harrach keményebb ellenfél lehet, mint a korábbi újlipótvárosi jobboldali aspiránsok (például Szanyi idejében).

A hagyományos Fidesz-MSZP párharcba próbált beékelődni az ősz folyamán Gyurcsány Ferenc, akinek értesüléseink szerint egy időben határozott elképzelései voltak arról, hogy elinduljon a Demokratikus Koalíció színeiben egyéni jelöltként, de ezzel a kerület vezetői körében nem aratott osztatlan sikert.

Újpestet túl sokan osztják

Így a DK még intenzívebben fókuszált Újpestre – legalábbis annak tuti-befutó körzetére, amit már több hónapja kér rendületlenül. Kiss Péter halála után itt is maradt a szocialista fölény, a nyugdíjas határőrtiszt Horváth Imre lett az MSZP képviselője, akinek bázisát ugyanaz a tényező biztosítja, amire Hiszékeny is támaszkodik. Horváth nem nagyívű szónoklatokkal és beruházásokat érintő nagy dobbantásokkal nyert a Fidesz ellen 20 százalékkal (!), eredményét a kisközösségi szavazói bázis szisztematikus építésével érte el káposztásmegyeri önkormányzati képviselősége idején. A lakótelepi környezetben Horváth otthonosan mozogva formálta természetes kapcsolatait, és úgy készült a 2018-as választásokra, hogy megint kipróbálhatja magát a szocik jelöltjeként. Aztán tavaly év végén váratlan dolog történt. Az MSZP ejtette Horváthot, és ezt nem indokolta senki. Ellenben nyilvánosságra került, hogy Újpesten a háttéralkuk megkötése után átengedték a terepet a DK-nak, és Varju László alelnök veheti fel a versenyt a Fidesz jelöltjével szemben.

Aki sporthasonlattal élve nem kispályás játékos. Zsigmond Barna Pál tavaly év elején lett alpolgármester Wintermantel Zsolt polgármester mellett. A marosvásárhelyi jogász azelőtt csíkszeredai főkonzul volt, később több hazai minisztériumban szerzett tapasztalatot, nős, öt gyermek édesapja.

Horváth Imre övön aluli ütésként fogta fel, ahogy elbántak vele. Amint kiderült, hogy Varju lesz a fő ellenzéki jelölt, kilépett az MSZP-ből, majd felröppent a hír, hogy az LMP beáll mögé, őt fogja támogatni. Sakkjáték kezdődött, aminek az lett a vége, hogy Horváth minden bizonnyal független jelöltként próbálja kamatoztatni a helyi kapcsolatait. Amivel itt győzni is lehet a nagyágyúk ellen. A gond, hogy Varju belépésével túl nagy szeletekre vágták az ellenzéki tortát. Horváthnak valamivel kevesebb az esélye, mint Hiszékenynek. Ráadásul az MSZP saját szavazóit megpróbálja a DK-jelöltje mögé sorakoztatni. Ha sikerül, akkor Varju lenyomja Horváthot, de korántsem biztos, hogy ez elég lesz egy baloldali győzelemhez.

Az óriáskerület nem inog

A 15. kerületben erősebb a DK pozíciója, de ennek fő oka a rákospalotai polgármester, a 70 éves Hajdu László személye. Hajdu szintén annak a kisközösségi politikai bázisnak a szülöttje, mint Horváth, ott van minden kerületi kulturális vagy sporteseményen, és viszonylag jól állja az ütéseket is, mert az elmúlt években folyamatos támadásokban volt része. Nyáron és ősszel odáig fajult a dolog, hogy a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciója – a képviselő-testületben kialakult patthelyzetet kihasználva – kísérletet tett jogkörei elvonására. Hajdu, aki a helyi Fidesz erős emberének, László Tamás országgyűlési képviselőnek (az előző polgármesternek) áll útjában azzal, hogy létezik és prosperál, végül megerősödve került ki a csatározásból, és úgy vághat neki DK-jelöltként az országgyűlési választásoknak, hogy Gyurcsányékkal közölte: nincs szüksége helyre az országos listán, mert csak az érdekli, hogy tud-e győzni egyéniben vagy sem.

Hajduval szemben ott áll tehát az újpalotai lakótelepet is magába foglaló óriáskerületben László Tamás, akiről az a hír járja, hogy a háttérből bábként mozgatja a helyi képviselő-testület fideszes frakcióját. Ha pedig ellent mondanak neki – mint karácsony előtt történt –, nincs kegyelem, annak rögtön a pártból való kizárás a vége.

Hogy még érdekesebb legyen, itt a környezetvédelmi kérdésekben otthonosan mozgó, a testületi vitákban karakteres hangot megütő Szilvágyi László személyében az LMP külön jelöltet indít, és már a Jobbik is bemutatta Gyenes Géza doktort, aki a rendszerváltás idején a Dunántúlon működött, most itt fogják kipróbálni.

A legizgalmasabb a fideszes kvázi-jelöltek elindítása. Hírlik, hogy a Fidesz országosan alkalmazza azt a módszert, hogy az ellenzéki zóna roncsolása érdekében álfüggetlen jelölteket támogat. A 15. kerületben ilyesfélének tekintik politikai ellenfelei Móricz Esztert, az MSZP-ből tavaly kizárt képviselőt, akinek szavazatára a Hajdu elleni fenekedések idején mindig nagy biztonsággal számíthatott a Fidesz-frakció. A friss értesülések szerint Móricz a pártok jelöltjeinek árnyékában függetlenként indul, hogy néhány százalékot lefoglaljon. Ami jól jöhet a kormánypártnak az ingatagabb helyeken.

Szerző

DK–Puskás Akadémia: 2–0

Publikálás dátuma
2018.01.18. 18:30
Fotó: Népszava
Újabb pert nyert a Demokratikus Koalíció a Felcsúti Utánpótlás Akadémia ellen tao-ügyben, értesült az Index.

Most a Győri Törvényszék hozott jogerős ítéletet arról, az intézménynek nyilvánosságra kell hoznia a 2015-17 között kapott tao-pénzek összegét. Ennek ellenére, ez még nem történt meg.

Ahogy erről korábban írtunk, akár 360 milliárd forintnál is több mehetett már el tao-támogatásként. Ezekkel kapcsolatban a Kúria egyszer már kimondta, mivel közpénznek számítanak, felhasználásuk átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.

Szerző

Tarlós elfeledkezett a Vörös Hadseregről

Publikálás dátuma
2018.01.18. 16:48
Fotók: Szergej Markoszov
Sokan talán észre sem vették, de néhányan csendesen demonstráltak Tarlós István főpolgármester ellen a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.

Egy férfi felállt, és hátat fordítva hallgatta a főpolgármester beszédét. Egy asszony, amikor Tarlós István elkezdte felszólalását, hátrament, és az oszlop takarása mögé állt, egy másik nő tüntetőleg elhagyta a zsinagógát: mindketten megerősítették lapunknak, hogy a főpolgármester jelenléte ellen tiltakoznak.

A budapesti gettó felszabadításának 73-ik évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést csütörtök délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A meghívóból kiderült, hogy Frölich Róbert országos főrabbi és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke mellett Tarlós István főpolgármester is megemlékező beszédet mond.

Akadtak, akik nem felejtették el, mi történt 2011-ben. A fővárosi önkormányzat akkor a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkozva az előző évinek mintegy harmadára (5,5 millió forintra) csökkentette a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menete támogatását. A néppártosodást akkor még hírből sem ismerő Jobbik egyik politikusának ez is sok volt. Követelte, hogy egyetlen fillér közpénzt se adjanak olyan rendezvényre, ahol szocialista és liberális politikusok „hivatásos médiarettegők gyűrűjében a magyarságot gyalázzák”.

Ilyen körülmények között – a támogatás visszanyesése ellenére – gesztussal ért fel, hogy a fideszes Tarlós István beszédet mondott az Élet Menetén. Csakhogy a főpolgármester ugyanebben az évben minden tiltakozás ellenére kinevezte a szélsőjobboldali Dörner Györgyöt az Új Színház élére. Nem emlékszünk rá, hogy a főpolgármester azóta valamelyik évben részt vett volna az emlékmeneten.

Tarlós személyétől függetlenül közösségi oldalakon olyan vélemények is megjelentek, hogy politikusokat egyáltalán nem kellene engedni beszélni zsinagógában. Tegyük hozzá: 2005-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt a Dohány utcában (a megemlékezésen Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin akkori szocialista házelnök, volt kormányfőként Boross Péter és Orbán Viktor is megjelent). Igaz, akkor a gettó felszabadításának kerek évfordulója volt: a hatvanadik.

Információnk szerint a mostani rendezvényre Heisler András hívta meg Tarlós Istvánt. Kérdésünkre Heisler pontosított: a főpolgármestert a Mazsihisz és a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) hívta meg. A Tarlós szereplését megelőző belső vitákról a Mazsihisz elnöke csak annyit mondott: „mindig vannak viták”.

Megkérdeztük az országos főrabbit is. Frölich Róbert szűkszavúan a tények rögzítésére szorítkozott: „Ő a főpolgármester, az eseményt pedig a fővárosi gettó Vörös Hadsereg által történt felszabadításának évfordulója alkalmából tartják”.

A rendezvényen a kormányt Latorcai Csaba helyettes államtitkár képviselte, több ellenzéki politikust is látni lehetett: Bokros Lajost, Fodor Gábort, Gyurcsány Ferencet. A főpolgármester ellen tiltakozók nem akarták megzavarni a megemlékezést, a jelenlévők nagy része talán nem is érzékelte, hogy csendes demonstráció zajlik.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy az egykori bűnök elismerése nem a gyengeség jele, hanem a feldolgozás és megbocsátás lehetősége. Arról azonban, hogy a budapesti gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, szót sem ejtett. Helyette a „történelem sorsdöntően kedvező fordulatáról”, „lebontott falakról” beszélt.

Frölich Róbert ellenben nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a budapesti gettó túlélői a Vörös Hadseregnek köszönhetik életüket. Heisler András is megemlékezett arról, hogy a Vörös Hadsereg hozta el a szabadságot, és nem csupán a magyar zsidóság, hanem az egész ország számára. Még akkor is, ha aztán újabb megszállás következett.

Szerző