Államközeli napelemláz

Publikálás dátuma
2018.01.19. 06:21
NAPELEMMEZŐ - A szántóföldeket is beborítanák FOTÓ: AFP/KISBENEDEK ATTILA

Napelemfarmot épít Százhalombattán a MET - közölte az Orbán Viktorhoz közel álló, offshore-jellegű társaság. A 40 hektáros, 76 ezer panelt befogadó helyszín részben az általuk négy éve megvett, gázalapú Dunamenti Erőmű kihasználatlan pereme. Az átadást ez év harmadik negyedére ígérik. A beruházás mértéke 25 millió euró - közel nyolcmilliárd forint -, amit a svájci MET Power AG alapította MET Dunai Solar Park Kft. piaci hitelből, állami támogatás nélkül valósít meg. A tervezett 17,6 megawattos (MW), körülbelül kilencezer háztartás igényeit kielégítő méret ma a legnagyobb lenne, de lapunk korábbi információi szerint ekkorra már az Orbán Viktorhoz szintén közel álló Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó résztulajdonába kerülő Mátrai Erőműben a jelenlegi 16 MW már 56 MW-ra bővül. A 25 éves élettartamú telep megtérülését 20 évig kiemelt árú és biztos áramátvétel garantálja.

Tegnap Lázár János a kormányinfón is megerősítette: a magyar kormány a hazai áramtermelés jövőjét 50 százalékban nukleáris, 50 százalékban pedig napelem-alapon képzeli el. Megerősítette, hogy ennek érdekében támogatnák 3 ezer, egyenként fél MW-s, alapvetően földművesek által telepítendő, „nemzeti tulajdonú” napelemfarmot is. A Miniszterelnökség vezetője szerint ezzel 10 éven belül lenullázható lenne az árambehozatal. Ez egyesek szerint téves: ha ugyanis nem süt a nap és sok áram kell, jelentős egyéb (például gáz- vagy szénalapú) tartalék híján az ország a jelenleginél is több áram behozatalára szorul. Lázár János tévedett a nukleáris termelés jelenlegi áramfogyasztáson belüli arányát illetően is, ami nem 50, hanem kevesebb mint 40 százalék. A kancelláriavezető kérdésre ismét elvetette a szélerőművek telepíthetőségét.

Az NKM Áramhálózati Kft. - vagyis az állami tulajdonba került Démász – tegnapi közlése szerint területükön közel 2700 „háztartási méretű kiserőmű” működik, összesen 25 MW-t képviselve. Míg korábban intézmények, tavaly már inkább a lakosság kezdeményezte ilyenek létesítését – teszik hozzá.

Szerző

Az ÁSZ szerint nincs bűz

Publikálás dátuma
2018.01.19. 06:20
Shutterstock illusztráció
Másképp értékeli az adatokat összegző hatóság, és megint másképp a városlakó az egészségkárosító anyagok jelenlétét

Jelentős munícióul szolgálhat az Orbán-kabinet hazai légszennyezéssel kapcsolatos önelégültségéhez az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap napvilágra hozott e tárgyú jelentése. Az anyag tanúsága szerint az ellenőrszervezet alapvetően elégedett a hazai légszennyezettségi értékek alakulásával és a csökkentését célzó kormányintézkedésekkel. Igaz, a kép azért árnyalt, „teendők azért vannak” – hangzott el a megszokott óvatos bírálat a 2010 óta kormányközeliséggel vádolt kormányellenőrök tegnapi tájékoztatóján. Németh Erzsébet felügyeleti vezető a rendkívül káros hulladékégetést összefüggésbe hozta az adott térség életszínvonalával. Ennek kapcsán dicsérte a kormányzati „rezsicsökkentést”, mert az szerinte vonzóbbá tette a kevéssé szennyező gáztüzelést.

Az ÁSZ elégedett a légszennyezéssel kapcsolatos állami szervezetrendszer felépítésével és működésével is. Az e téren kijelölt célokat szakmailag megfelelőnek minősítik és azok elérése időarányosan jól halad. Megállapítják például: a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű, főleg fűtésből és közlekedésből származó, köhögést, nehézlégzést okozó anyagok (az úgynevezett pm10) mért mennyisége és az erre fordított kiadások is csökkentek, amit úgy értelmeznek, hogy nőtt a hatékonyság. Grafikonjaik tanúsága szerint 2011 és 2015 között csökkent a - főleg az energiaipar, a széntüzelés és a közlekedés okozta, elsősorban a tüdőt károsító - kén-dioxidok mennyisége. A nagyon káros, főleg hulladékégetésből származó „illékony szerves vegyületek” tekintetében 2014 jelentős visszaesést hozott, ám utána némi növekedés látszik. A közlekedésből és a fűtésből származó, a szervezet ellenállóképességét csökkentő nitrogén-oxidok tekintetében 2014-től ismét emelkedés látszik. A levegőben lévő - a mezőgazdaság és a hulladékégetés számlájára írható, a szemet és a légzőszerveket irritáló - ammónia mennyisége viszont 2010 óta folyamatosan nő, bár Görgényi Gábor ellenőrzésvezető szerint még ez sem sérti a kitűzött célokat. A határérték-túllépések száma viszont csökken – közölte Görgényi Gábor (bár jelentésük tanúsága szerint a nitrogén-dioxidok tekintetében a túllépések mértéke inkább beállni látszik). Dicsérték a kormányzati energiahatékonysági programokat is. Az illetékes földművelésügyi minisztertől, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálattól egy-egy eljárásügyi pontosítást kértek.

Környezetvédő szervezetek – például a Levegő Munkacsoport vagy a WWF – korábban erőteljesen bírálták úgy a hazai légszennyezettséget, mint az ennek csökkentésére tett hatósági intézkedéseket. Az évi tízezernyi idő előtti halált okozó légszennyezés miatt a támogatások mértékét és minőségét, illetve a hatósági erélyt is kifogásolták. Erre válaszul az illetékes földművelésügyi tárca szintén kevéssé pendített önkritikus húrokat, bár a bútorgyártók szabályait szigorították. A további lehetséges teendők iránti tudakozódásunkra tegnap Németh Erzsébet úgy fogalmazott: üdvözölnek minden mérhető és ellenőrizhető célt.

Szerző

Ismét gyengült a forint

Publikálás dátuma
2018.01.18. 09:07
Népszava fotó
Csökkent a forint árfolyama szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.

Reggel fél hétkor 308,60 forintra erősödött az euró a szerda esti 308,53 forintról. A svájci frank árfolyama 262,20 forintról 262,39 forintra nőtt, a dolláré pedig 252,11 forintról 252,96 forintra emelkedett. Gyengült az euró a dollárral szemben: szerda este 1,2237 dolláron, csütörtök kora reggel 1,2200 dolláron jegyezték.

Szerző
Témák
devizapiac