A betegeknek van igazuk

Az egészségbiztosító friss listája szerint mégis nagyon sokat, akár 3 és fél évet várnak a betegek az endometriózis miatt szükséges bélműtétre, bár ezt az egészségügyi kormányzat nemrég még cáfolta.

Vizsgálat indult a Semmelweis Egyetemen annak tisztázásra, hogy az intézmény nőgyógyászati klinikáján miként ítélhettek négy-öt éves várakozásra súlyos fájdalommal élő endometriózisos betegeket. Néhány napja pedig nyilvánossá tették a számukra nyitott várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján. Eszerint most 136-an várnak a szükséges bélműtétre, a sor végén állók három és fél évig. Nagy lépés ez, ahhoz képest, hogy január 9-én még kormányzati közlemény cáfolta, hogy két hónapnál tovább bárkinek is várnia kellene erre a beavatkozásra.

Krámli Kinga énekesnő nemcsak hogy átszakította a „hallgatás falát”, de igazított kicsit a hazai kezelések szervezésén. A 34 éves nő január hetedikén a közösségi portálon azt írta: annak ellenére, hogy a bélendometriózisa állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat okoz, csak négy év múlva, 2022-re kapott kapott időpontot a műtétre. Orvosa alternatívaként azt ajánlotta: 2 millió forintért magánellátásban szinte azonnal műtőasztalra kerülhet, és nem kell várnia.

A poszt után trollok sora rontott Krámli Kingára, azzal is vádolva őt, hogy hazudik. Voltak, akik azt is követelték: valótlan rémhírkeltése miatt kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A NEAK pedig a bejegyzés másnapján azonnal közleményben igyekezett cáfolni az énekesnőt, mint írták: átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő betegség műtétjeire. A „hiteles és tényszerű tájékoztatás érdekében” azt is hozzátették: a történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi. A bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, ezt pedig kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. A közlemény kitért arra is, hogy miután a kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb, így az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán.

Az egészségbiztosító közleménye és a trollok támadása olaj lett a tűzre. Beszterczey Judit újságíró, aki maga is érintett, a közösségi portálon feltett Mi hazudunk? - kérdésére néhány óra alatt több tucatnyian írták le a saját történetüket. Valamint azt is, hogy hiába súlyos az állapotuk: éppoly választás elé kerültek, mint Krámli Kinga, amelyikük nem tudott a magánellátásért azonnal fizetni, azok egyike sem kapott műtéti időpontot 2020 előttre. A posztolók szinte valamennyien a Semmelweis Egyetem orvosához, dr. Bokor Attilához vártak a beavatkozásra. Az orvos az egyik legelismertebb specialistája a betegségnek. A posztokból kiderült az is, hogy a több éves várólista egyik indoka az, hogy a súlyosabb, bélérintettségű betegségek operációjához szükség van egyszer használatos bélvarró gépre. Ám ezt szigorú kvóta szerint osztják, és darabonként finanszírozza a biztosító. A klinika, ahol ezt a műtétet végzik, heti egy darabot kap.

A Népszava más forrásból úgy tudja: ha az egészségbiztosító jelzést kap extra-igényről, azt rendszerint teljesíti, de a Semmelweis Egyetem nem kérte, hogy többet kapjon. Sőt, az utóbb nyilvánosságra került várólistán is az látszik, 2021-ig is heti egy műtétet terveznek.

Lapunk azonban hiába kereste az intézményt, ahol előbb (tíz napja) még gyors választ ígértek, majd egy-két nap múlva hírzárlatra hivatkozva visszakoztak. Bár hallgatnak, de intenzív kármentésbe kezdtek: vizsgálatot indítottak. Egyebek közt azt is kutatva, hogy a klinika orvosai, akiket több magánintézmény is foglakoztat: gyakoroltak-e nyomást a betegekre, hogy azok inkább a fizetős ellátást válasszák. Sorra hívják be a klinikára Facebookon panaszkodó betegeiket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejének rövidítéséről. Akik benn jártak, azok közül van olyan, akit már január 17-én meg is operáltak, a többieket, akik nem mentek magánműtétre, újrasorolják. A NEAK honlapján is feltűnt egy új műtét típus a várólisták között – „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban”, – amit azonban egyelőre csak a Semmelweis Egyetem vezet. Ők január 15. és 16.-án összesen 137 betegről közöltek adatot.

Mi az az endometriózis?

A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártya sejtjei, szövetei megtelepszenek a test más szervein – a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, a beleken, a külső nemi szerveken, az ízületeken, a tüdőn, sőt olykor még az agyban is. Ezek az eltévedt szövetek máshol éppúgy viselkednek, mint a méhben: menstruáció idején megvastagszanak, véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmakra gyógyszereket adnak a menstruáció idején. Másoknál hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tablettákkal mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és ezáltal csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik az elkóborolt szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró - például hízás, szőrösödés, ingerlékenység, alvászavarok - mellékhatásai lehetnek.