Egyszerűen "gyalázatos" a KRÉTA-rendszer

Publikálás dátuma
2018.01.22 06:09
A tanár csak egyenként látja a diákok adatait.
Fotó: /

Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát – derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából. A rendszert (ami az iskolai adminisztrációs feladatokat könnyítené meg) eddig 883 iskolában használták aktívan, most valamennyi intézményben megkezdődött a "tesztelés".

A KRÉTA a tanév elején számos hibával küzdött. Szeptemberben a Magyar Nemzet írt arról, hogy sok helyen akadozott, leállt a rendszer. A szakképző intézményekben különösen kaotikus volt a helyzet, a gyakorlati órákat képtelen volt kezelni, ahogy a csoportbontásokat sem tudta figyelembe venni és az "A" és "B" hetek között sem tudott különbséget tenni.

Megkeresésünkre a Klebelsberg Központ közölte: a hibák megoldását kiemelten kezelik, a tanév elején felmerült problémákat megoldották. "Jelenleg a rendszer gördülékenyen működik, a központ és az üzemeltető nem tapasztalt olyan jellegű problémát, amely miatt le kellene állítani a rendszert" – írták. Úgy vélik, a KRÉTA könnyen kezelhető program, egy-két hónap alatt az intézményvezetők, a tanárok, az iskolatitkárok magabiztosan képesek használni.

Ám az érintettek közül többen nem így érzik. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban körbekérdezett az iskolákban, arra voltak kíváncsiak, a tanárok jelenleg hogyan boldogulnak a rendszerrel.

"Gyalázatos" – mondta egy fővárosi gimnázium informatikatanára a PSZ-nek. Beszámolója szerint a KRÉTA továbbra is nagyon lassú, előfordul, hogy egyszerűen kidobja használóját a rendszerből. Nem listázza ki egy osztály összes érdemjegyét, azokat csak egyesével, a tanulók neveire kattintva lehet megnézni, az osztályfőnökök a diákok átlagait sem látják. Az igazolások rögzítése is bonyolult és körülményes. Előfordul, hogy az órarendek sem jelennek meg.

Hasonló visszajelzések érkeztek a PDSZ-hez is. A szakszervezet értesülései szerint a KRÉTA nem ad lehetőséget arra, hogy egy tanár megnézze, egy diákja más tantárgyakból hogyan teljesít, illetve ha valamit rosszul rögzítenek, hiába javítják ki, a rendszer a hibás adatot is meghagyja. A szombati tanítási napokkal sem tud mit kezdeni. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a KRÉTA-t ilyen állapotban felelőtlenség minden iskolában bevezetni, különösen néhány hónappal tanévzárás előtt.

Arról, hogy mi a helyzet a szakképző intézményekben, nem nyilatkozott a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke ugyanakkor lapunknak elmondta, a korábbi hibák közül többet javítottak, ám még mindig vannak problémák. – Nem lehet rálátni minden csoport adataira, azokról a rendszergazda ad tájékoztatást a tanároknak. De a félévi értesítőket már ki tudjuk nyomtatni – mondta. Tóth szerint a KRÉTA alapvetően jó rendszer lenne, de még van mit javítani rajta.

2018.01.22 06:09

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33