Szíria;Recep Tayyip Erdogan;kurdok;Ankara;Olajág hadművelet;

2018-01-23 06:32:00

Erdogan nem hátrál

Nehezen haladnak előre a török csapatok a kurdok ellen. Több ország is aggodalmát fejezte ki a katonai akció kapcsán.

A vártnál keményebb ellenállásba ütköztek a szíriai Afrinba bevonuló török csapatok. A szíriai kurdok moszkvai irodájának munkatársa egyenesen azt állította, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) több területről is kiszorították a töröket, ezt azonban független források nem erősítették meg. Közlések szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) Afrin tartományon belül, illetve azon kívül is öt-öt helyen indítottak támadást a török haderővel szemben. A kurd közlés szerint tíz török katona és 20 törökbarát milicista vesztette életét az összecsapásokban. A harcok során már mintegy húsz polgári személy halt meg. Török források mindeközben arról számoltak be, hogy megsemmisítették az SPD és az YPG két harci állását, ahonnan korábban rakétákat lőttek ki török területre. A török kormányerők több mint másfél száz célpontra mértek támadást az elmúlt három napban.

A törökök eredetileg arra hivatkozva indították meg a hadműveletet, hogy a kurdok és az Iszlám Állam (IS) állásait egyaránt támadják, ez azonban már csak azért sem komolyan vehető érv, mert az érintett területeken nincsenek iszlamisták. Az YPG ugyan – Ankara állításának megfelelően - valóban a Törökországban betiltott Kurd Munkáspártból (PKK) fejlődött ki, ám az általa ellenőrzött területeken demokratikusnak nevezhető struktúrát hozott létre, s a helyi önkormányzatokban magas a nők aránya.

A török hadművelet nyomán egyre feszültebbé válhat a két NATO-tagállam, az Egyesült Államok és Törökország viszonya. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter „visszafogottabb akcióra” szólította fel a törököket, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a beavatkozásnak. Az amerikai tárcavezető egyben felszólított minden felet arra: az Iszlám Állammal szembeni harcokra koncentráljanak. Washington számára az YPG szövetséges az IS elleni fellépésben, Ankara viszont meg akarja akadályozni, hogy a kurdok autonóm területet hozzanak létre Szírián belül.

A török kormány kézi vezérléssel befolyásolja a szíriai hadműveletről szóló tudósításokat. A hírekben azt sulykolják, hogy az akció során az IS állásait is támadják, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Amint az sem, hogy a török hadsereg „mindent elkövet a polgári lakosság védelméért”.

Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozott a szíriai török beavatkozással. A francia kérésre összehívott tanácskozáson humanitárius folyosó kialakításáról és a tűzszünet lehetőségeiről cseréltek eszmét.

Aggodalmát fejezte ki Németország a török hadművelet kapcsán. Sigmar Gabriel külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a konfrontáció beláthatatlan következményekkel járhat. Mint fogalmazott, mindkét dél „nagy erőfeszítéseket tett, s komoly áldozatokat hozott az IS-szel szembeni terrorellenes harc során”, s „az utolsó, amire Szíriának szüksége van, az újabb katonai konfrontáció”. Hozzátette, így is épp eleget szenvednek az ott élők. Egyiptom és Irán is hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki. A teheráni külügyminisztérium szóvivője felszólította Ankarát, azonnal szüntesse be a katonai akciót.

Kell a német segítség
Ankara fel akarja újítani Leopard típusú páncélosait, a német Rheinmetall cég révén. Berlin segítséget is ajánlott, arra hivatkozva, hogy a NATO-tag Törökországnak szüksége is van a modernizálásra az Iszlám Állam (IS) elleni háborúban. Ez az indoklás jól hangzik ugyan, de – kivált a kurdok elleni akció megkezdése után – nehezen vehető komolyan, hiszen a török hadsereg első számú célpontja sosem az IS volt, hanem a kurdok, jelen esetben az YPG.
A törökök már tavaly szembesültek azzal, hogy jelenlegi páncélosaik nem alkalmasak a gerillahadsereggel szembeni bevetésre. Olyan szenzorokkal szerelnék fel a harckocsikat, amelyek könnyebben kiszúrják az ellenséget.