Az MLSZ vár és figyel

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:53

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bejelentette, hogy az idei oroszországi világbajnokságon is videóbíró segíti a játékvezetők munkáját. A döntés a sportág szabályalkotó testületének (IFAB) hétfői ülésén született meg. Az újítást eddig 13 országban tesztelték, többek között a német, az olasz és az észak-amerikai profi ligában, emellett a tavalyi Konföderációs Kupán és a klubvilágbajnokságon is bevetették. A következő szezonban használni fogják a spanyol és az angol élvonalbeli bajnokságban is.

A FIFA azt szeretné, ha a mérkőzéseken nem lenne sok videózás, csak igazán kritikus helyzetekben kapna szerepet a videóbíró, az egységes alkalmazási elvek kidolgozása még folyamatban van.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az egyre több országban alkalmazott rendszerrel kapcsolatban mi a magyar szövetség álláspontja. Nálunk adottak-e a tárgyi és személyi feltételek a bevezetéséhez, ha esetleg a nemzetközi vagy európai szövetség minden tagország számára kötelezővé teszi a bevezetését?

"Az MLSZ nagy érdeklődéssel követi nyomon a videóbírós rendszer működését és folyamatosan értékeli a tapasztalatokat" - mondta a Népszavának Sipos Jenő, a szövetség sajtószóvivője. - Az a cél, hogy a videóbíró segítse a játékvezetők munkáját, csökkentse a tévedések számát. A rendszer jó, de az alkalmazását kísérő viták azt mutatják, hogy még vannak megoldásra váró kérdések, például, milyen esetekben lehet videózni, de arra is többször volt példa, hogy még a felvételek megtekintése után sem alakult ki egységes álláspont, például a kezezések megítélésénél. Ha mindenki számára kötelezővé teszik majd a videóbíró használatát, akkor természetesen az MLSZ is betartja ezt a rendelkezést - árulta el Sipos Jenő.

Szerző

Magyar érmekért szurkol Regőczy Krisztina

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:52
Fotó: Szalmás Péter
A téli olimpiák utolsó magyar dobogósa a Népszavának adott interjúban elmondta, szurkol azért, hogy legyen utóda a február 9-én kezdődő játékokon.

Az 1980-as Lake Placid-i téli olimpia óta nem állhatott magyar sportoló dobogón, akkor a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettősnek sikerült ez a bravúr. A magyar páros teljesítménye alapján aranyat érdemelt volna.

- Gondol még a 38 évvel ezelőtt történtekre, eszébe jut, hogy megfosztották Önöket egy olimpiai aranyéremtől?

- Ahogy közeledik a játékok rajtja, és egyre többször szóba kerül ez a téma, visszajönnek az emlékek, de a hétköznapokban nem ez jár a fejemben. Mindenki látta, mi történt, a televízió a győztes szovjet pár tiszteletére játszott himnusz alatt is minket mutatott a dobogón. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Lord Killanin az olimpia botrányának nevezte a történteket. Nincsenek bennem rossz érzések, két héttel később világbajnokok lettünk, ami komoly elégtételt és kárpótlást jelentett nekünk.

Fotó: MTI/Petrovics László

Fotó: MTI/Petrovics László

- Egyébként sem ez volt minden idők legjobb olimpiája, a résztvevők a sportolói faluban szűk szobákban laktak, melyekből később börtöncellákat alakítottak ki.

- Azt gondolom, hogy természetesen fontos a résztvevők kényelme és biztonsága, de túl van ez dimenzionálva, ahogy az is, amennyire most igyekszik mindenki minél tökéletesebb házigazda lenni. Egy sportoló számára óriási élmény ott lenni az olimpián, amelynek a hangulata semmilyen más versennyel nem hasonlítható össze. Ráadásul 1980-ban csak mi képviseltük Magyarországot, sokan szurkoltak nekünk, és rengeteg szeretetet kaptunk, ami a mai napig megmaradt, fantasztikus érzés, hogy nem felejtettek el minket az emberek.

- Most is még megkérdezik Öntől, hogy a férje-e Sallay András?

- 17 évig voltunk partnerek a jégen, nem, ez a téma mostanában már nem szokott szóba kerülni, de tudják, kik vagyunk, milyen eredményt értünk el, és ez nagyon jólesik.

- A nemzetközi szövetség műkorcsolya, jégtánc és szinkronkorcsolya szakági sportigazgatójaként mit tud tenni az igazságos pontozásért?

- Igyekszünk a szabályok szigorú betartatásával minimálisra csökkenteni a lehetőséget a visszaélésekre, de sosem lesz olyan a pontozás, hogy az mindenkinek megfeleljen. Ahol emberek döntenek, ott nem lehet kizárni az emberi tényezőt, ahogy azt is el kell fogadni, hogy egy-egy kűr nem mindenkinek tetszik egyformán.

- Tóth Ivett révén egy magyar műkorcsolyázó lesz ott Pjongcsangban. Mi az oka annak, hogy itthon nem tud gyökeret ereszteni a sportág, az országos bajnokságon alig vannak indulók?

- Először is nagyon örülünk annak, hogy lesz magyar induló a műkorcsolya-versenyeken, négy évvel ezelőtt Szocsiban nem volt kvótánk. A kevés induló nem csak nekünk okoz komoly gondot, sok országban zajlik úgy az országos bajnokság, hogy a három érmet sem tudják kiosztani. Ezért döntött úgy a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, hogy részt vesz a visegrádi négyek közös bajnokságán, így a létszám és a színvonal is emelkedik.

- Ön és Sallay András a magyar sport utolsó téli olimpiai érmesei. Most azonban úgy tűnik, reális az esélye annak, hogy más is odaérhet a dobogóra. Mit szól ehhez?

- Nagyon szurkolok minden magyar résztvevőnek, így a magyar éremesélyeseknek is. Ők is érzik a kiemelt érdeklődést, a felfokozott várakozást. Az azonban fontos, hogy ne legyen elvárás az érem, mert akkor ez már nyomásként jelentkezik, ami extra terhet jelent. Ráadásul a rövidpályás gyorskorcsolya nagyon kiszámíthatatlan sportág, lehet reménykedni, sőt kell is a jó eredményben, de egy rossz mozdulat, vétlen ütközés is befolyásolja az eredményt. Nagyon boldog lennék, ha a sok munka mellé egy nagy adag szerencse is melléjük szegődne és sikerülne magyar sportolónak odaérni a dobogóra, így végre a műkorcsolya és jégtánc mellett egy másik téli, korcsolya szakágban is lenne 38 év után újabb magyar érem.

- Ön is kint lesz az olimpián, eszébe jutott, hogy esetleg Ön adja át az érmet az eredményhirdetésnél a magyar dobogósnak, ha sikerül valakinek odaérni?

- Nem, erre nem gondoltam eddig, nem is tudom, mi ennek a menete, de érdekes a felvetés. Lehet, hogy utánanézek ennek.

Névjegy
Olimpiai ezüstérmes, világbajnok jégtáncos, sportvezető. 1970-től 80-ig Sallay Andrással magyar válogatott volt, 1974-től minden világversenyen az első hat között végeztek. A Lake Placid-i téli olimpián ezüstérmesek lettek, majd ugyanebben az évben megnyerték a dortmundi világbajnokságot. A vb után befejezték amatőr pályafutásukat, négy évig az Egyesült Államokban és Kanadában jégrevükben szerepeltek. Regőczy Krisztina hazatérését követően edzőként dolgozott, 1996-ban lett a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) edzőbizottságának vezetője, 2009-től a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a szervezet nők a sportban bizottságának vezetője. 2010. október óta az ISU műkorcsolya, jégtánc és szinkronkorcsolya szakági sportigazgatója.

Nemzetek Ligája - Ellenfelekre vár a válogatott

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:51
Fotó: Molnár Ádám
Szerdán a magyar labdarúgó-válogatott is ellenfeleket kap a szeptemberben induló sorozat, a Nemzetek Ligája csoportkörében.

A több felmerülő kérdés miatt a küzdelemsorozat elsőre vegyes fogadtatásra lelt.

Való igaz, hogy az európai szövetség (UEFA) alaposan megkeverte a lapokat: a 2020-as kontinenstorna például jelentősen eltér majd az eddigiektől, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem egy vagy két rendező országban, hanem 12 különböző városban – köztük Budapesten is – játsszák majd a mérkőzéseket. Az Európa-bajnoki kvalifikáció menete szintén módosul, a selejtezősorozat végén kiosztott 20 kvóta mellett további négy hely válik elérhetővé a Nemzetek Ligáján keresztül is.

A legújabb torna – amely bár a barátságos mérkőzéseket válthatja ki, a rosszalló hangok szerint pusztán a több találkozó, több bevétel alapelv mentén jött létre - 55 résztvevővel debütál, azaz a kontinens valamennyi válogatottja megméretteti magát. A mezőnyt a világranglistán 2017 októberében elfoglalt helyezések szerint négy különböző ligára bontották (A, B, C, D), minden területen négy-négy darab csoport alakult ki, az eredmények alapján pedig a B-, C- és D-osztály csoportgyőztesei egy divízióval feljebb jutnak, míg az A-, B- és C-osztály csoport utolsó helyezettjei kiesnek. Lényegesebb, hogy minden terület négy-négy csoportelsője – külön ágakon – megmérkőzhet a fennmaradó négy Eb-helyért 2020 márciusában. Mindegyik kategóriában az a legelőkelőbb helyen záró válogatott szerez indulási jogot a rájátszásra, amelyik a 2019 őszén záruló hagyományos Eb-selejtezők során lemaradt a részvételt garantáló helyekről, tehát a két, párhuzamosan zajló UEFA-sorozat szorosan összefügg, a folyamatos "számolgatás" pedig garantált.

Ami biztos: a magyar válogatott a harmadik vonal első helyéről várja a ma délben, Lausanne-ban sorra kerülő ceremóniát.

A tavaly ősszel Bernd Storckot váltó szövetségi kapitány, Georges Leekens által felkészített gárda lehetséges ellenfeleinek köre (a 2-4. kalap csapatait lásd keretes anyagunkban) 11 együttest számlál, a gyakorlatban viszont az alacsonyabban rangsorolt Norvégia, Finnország, Észtország és Litvánia közül legfeljebb kettő kerülhet a magyar érdekeltségű csoportba. Az ok egy egyszerű UEFA-döntésen alapszik: az említett országokban - az időjárásra való tekintettel - novembertől nem lehet hazai mérkőzéseket játszani.

Mivel a magyar érdekeltségű C liga négy divíziójában 15 együttes kapott helyet, az egyik csoport három szereplővel indul el, azaz ott az oda-visszavágós rendszerben is csak négy-négy mérkőzés vár a csapatokra. Leekens korábban elmondta, jobban örülne, ha csapatával hat tétmeccset játszhatnának. Az UEFA rendelkezése szerint egyébként a "szabadnapos" válogatottak sem maradnának feladat nélkül, nekik az üresen maradó NL-játéknapokon felkészülési találkozókat kell játszani.

A ligával kapcsolatos kérdőjelek várhatóan csak menet közben egyenesednek ki, az első fontos kérdésre, azaz a riválisok kilétére viszont már ma megkapjuk a válszokat.

A C-osztály:

1. kalap: Magyarország, Románia, Skócia, Szlovénia

2. kalap: Görögország, Szerbia, Albánia, Norvégia

3. kalap: Montenegró, Izrael, Bulgária, Finnország

4. kalap: Ciprus, Észtország, Litvánia

Szerző