- Kampány van, hiába - Fontosak lettek az idősek

Még a környékét is elkerülték a kormánypárti képviselők a parlament felsőházi termének, amikor az MSZP nyugdíjas tagozatának kezdeményezésére tavaly májusban ott tartották az első Országos Nyugdíjas Parlamentet. A mai, második ilyen találkozóra azonban már előre bejelentkezett Kósa Lajos miniszter, a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény hivatalos kezdeményezője, de fel akart szólalni a rendezvényen a DK és az LMP elnöke is. Kampány van, hiába. Fontosak lettek az idősek, 2,7 millió potenciális szavazó megszólítását egyetlen induló párt sem akarja kihagyni. Pláne egy ilyen alkalommal, amikor több mint 400 – a saját településén hangadó nyugdíjasszervezeti vezetőt és médialehetőséget kínál fel nekik a szocialista gyökerű Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület. A szervezők úgy akadályozták meg, hogy pártelnöki kampányshow-vá alakuljon a találkozó, hogy csak a politikai szereplők népszerűségi listáját vezető Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének adnak lehetőséget a megszólalásra a megyék és a főváros képviselői, valamint szakértői előadások mellett.

Az ellenzéki politikus egyébként a küldöttek egy részével már találkozhatott a hallgatóság soraiban a Választás 2018 című kampánykörút valamelyik állomásán. Az MSZP és a Párbeszéd közös programját ismertető valamennyi találkozón szóba kerülnek a nyugdíjasokat foglalkoztató kérdések, mert az ellenzéki összefogás „középosztály-programjának” egyik alappillére az igazságosabb adó- és nyugdíjrendszer. Kedden, a nyíregyházi rendezvényen Karácsony Gergely reményét fejezte ki, hogy a mostaninál nagyobb támogatottságot is kap a program, az ellenzéki szövetség kibővül a jövőben és aki "félig a szövetségesünk, az talán egészen azzá válik".

A 2017-ben megyénként megrendezett nyugdíjas parlamentek tapasztalatai és az első országos találkozón összegzett vélemények alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a szocialisták elég alapos társadalomképpel rendelkeznek a 60 év feletti korosztály helyzetéről, legfontosabb gondjairól és elvárásairól. Ez azért lényeges kérdés, mert ennek alapján fogalmazták meg a nyugdíjrendszerrel és idős korosztály ellátásával kapcsolatok követeléseket, amikor az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület koordinálásával 11 ellenzéki párt is jóváhagyta az elvárásokat tartalmazó csomagot tavaly decemberben. Az összegzés pikantériája, hogy a tapasztalati alapon elkészült társadalomrajzhoz most próbál felzárkózni a Fidesz-kormány, hiszen közbeszerzést írt ki nemrég egy olyan kutatás megvalósítására, amely felrajzolná az időskorúk jövőképét, összegyűjtené problémáikat és segítene meghatározni, hogy mi a szerepe az idős emberek életében a családnak, magának az egyénnek és az államnak. A pályázatra február elejéig lehet jelentkezni, ami azt üzeni a nyugdíjasoknak, hogy az Orbán-kormány a folytatásra készül.

A nyugdíjasok és szervezeteik egyik legfontosabb követelése - ami találkozik a szakszervezetek kérésével is – a 2012-ben teljesen merevvé tett nyugdíjba vonulási rendszer oldása, egy rugalmasabb feltételrendszer kidolgozása, amely mellett a korhatár előtt pár évvel, valamivel alacsonyabb nyugdíjjal, de elmehetne pihenni, akinek a körülményei ezt megkívánnák. A továbbdolgozás lehetősége elvileg ma is adott. A korengedményes nyugdíjakról és a veszélyes munkahelyen dolgozók korkedvezményes lehetőségeiről annak ellenére nem volt hajlandó tárgyalni az utóbbi években a Fidesz-kormány, hogy senki nem a 2012 előtti, sokat kifogásolt rendszert akarná visszaállítani. Sokatmondó, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségéről folytatott tárgyalások megkezdésére vonatkozó kérdés elől tegnap reggel is kitért Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a Heti Tv Pirkadat című reggeli műsorában.

Általános elvárása az időseknek, hogy állítsák vissza a minden évben esedékes nyugdíjemelés svájci indexálását, vagyis a kizárólag az adott év várható inflációjának megfelelő mostani emelés helyett ismét vegyék figyelembe a nettó reálbéremeléseket is. A felvetésre nemrég a KDNP népjóléti kabinetjének tanácsadója, Zentai László úgy reagált, hogy egy újabb gazdasági válság esetén a kormány biztosan lépne, hogy meg lehessen őrizni a nyugdíjak reálértékét, de szerinte ez a kérdés most nem aktuális. A kereszténydemokrata szakértő szerint a nyugdíjas társadalom kettészakadása viszont lényeges szempont a jövő nyugdíjrendszerének tervezésekor, mert ma a legnagyobb baj az indulásnál van. Teljesen más jövő vár arra, akinek 300 ezer forintos bruttó bér után állapítják meg az ellátását, mint aki rokkantjáradékból kénytelen nyugdíjba vonulni.

Az idős nemzedék és a nyugdíjba készülők érdekében szükséges intézkedésekről 11 ellenzéki párt aláírásával szentesített megállapodást a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. A hosszas egyeztetések végén a szöveget a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, a Lendülettel Magyarországért, a Magyar Liberális Párt, az MSZP, a MoMa, a Momentum, a Nyugdíjasok Pártja 50+ és a Párbeszéd képviselői írták alá. A dokumentum rögzíti, hogy a nyugdíjas közösségeknek és politikai pártoknak közös céljuk az idős nemzedék méltóságának biztosítása, kiszolgáltatottságának csökkentése. Ez jelenti egyrészt azt, hogy legyen lehetőségük társadalmi kapcsolataik fenntartására, garantálná anyagi biztonságukat, segítene egészségi állapotuk javításában, kiszolgáltatottságuk csökkentésében.

Az egyetértés a nyugdíjak értékállóságának garantálása mellett kiterjed arra is, hogy fel kell emelni a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumot, bár mindenki tudja, hogy ez legalább harmincféle, ehhez az összeghez kapcsolt szociális ellátás összegét is megemelné, ami együtt már jelentős költségvetési tételt eredményezne. Abban is egyetért az ellenzék, hogy át kell alakítani a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszert, mert ma sokszor megélhetés nélkül maradnak megromlott egészségű, munkavállalásra képtelen emberek. A csomag szerint támogatni kell az üres háziorvosi körzetek betöltését, emelni kell a gondozó családtagok pénzét, javítani kell a kistelepülések közlekedését és az idősek biztonságérzetét, a hiányzó szolgáltatásokat mobil formában kell pótolni.

Mindezekre a kérdésekre a mai Országos Nyugdíjas Parlamenten a szervezők és a több száz küldött reményei szerint konkrét javaslatok is elhangzanak majd. Szóba kerülhet az is, hogy honnan teremtené elő az ellenzék a nyugdíjrendezések fedezetét, amit Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a lapunkban megjelent – a nyugdíjas szervezetek körében komoly felháborodást kiváltó legutóbbi jegyzetében hiányolt.