Főemlősöket sikerült klónozni

A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött. Hová jutottunk és mi jöhet még ezután? A képre kattintva galéria nyílik!

A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk tudósoknak a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji idegtudományi intézetében. Az áttörés mérföldkő, mert a Dolly bárány esetében is alkalmazott sejtmagátültetéses technikával először születtek a világon életképes főemlősök, így ezután emberek klónozása sem lehetetlen. A Zhen Liu vezette tudóscsoport egyéves erőfeszítéseinek eredményeképpen született meg a két, genetikailag azonos, hím makákó kölyök, egyikük nyolc a másik hathetes: nevük Zhong Zhong és Hua Hua - derül ki a National Geographic cikkéből.

De miért tartott ilyen sokáig, amíg főemlősöket is sikerült klónozni? Az eddigi kísérletek során a tudósoknak majmok esetében nem sikerült egy korai embrióállapotnál tovább eljutniuk. Most olyan összetevőket és növekedésfaktorokat adtak a tápanyagleveshez, amelyek túllendítették ezen a stáción az embriókat, így azok beültethetővé váltak. Ezek az adalékok legalább 2000 olyan gént aktiváltak, amelyek alapvető fontosságúak az embrionális fejlődés során. A kutatók 79 embriót helyeztek be 21 anyahelyettesítőbe. A hat létrejött terhességből végül két kismajom született. Az alacsony születésszám azt jelzi, messze még az idő, amikor klónozott majmok alkalmasak lesznek emberi betegségek kutatására.

A klónozással kapcsolatban komoly etikai kérdések merülnek fel. Az állatjogi aktivisták éppen azért támadják a főemlősökön végzett orvosi kísérleteket, mert azok annyira hasonlítanak az emberre. A klónozást magát sem helyeslik, mert sok a hibalehetőség: az állatokat emberek nevelik steril szociális környezetben, természetellenes körülmények között. Kathleen Conlee az USA Humán Társaságának állati jogokért felelős elnökhelyettese szerint: „Ez azt az érzetet kelti, mintha az állatok mindenkor a rendelkezésünkre álló árucikkek volnának. Bármikor, bármit megtehetünk velük?”

Kínát egyébként ezen a területen különösen szigorúan vizsgálják, mivel nincs átfogó törvénye az állatokkal való rossz bánásmód ellen. Az is lehetséges, hogy a számítógépes modellezési technológia és a genetika fejlődése határt szab a laboratóriumi majomkísérleteknek. Ezzel együtt sok orvosbiológus kitart amellett, hogy a majmokon végzett kutatások még mindig szükségesek ahhoz, hogy komplex emberi betegségeket és rendellenességeket vizsgáljanak a Parkinson-kórtól az AIDS-en, az Alzheimer-kóron, rákon át az autizmusig.

És akkor jöhet az emberek klónozása? A tanulmány szerint ez technikailag akár hónapokon, éveken belül is lehetséges lehet. Azonban a National Geographic által megkérdezett szakértők mindegyike azt mondta, ez felesleges és felelőtlen lépés lenne. Nincs rá ok, és nemzetközi egyeztetések kellenének hozzá.

A kínai kutatócsoport szerint, hosszú ideig kell figyelniük a majmok egészségének alakulását, különös tekintettel agyi fejlődésükre. Állításuk szerint a sanghaji kormány kiemelten figyeli kísérleteiket, támogatja, hogy laboratóriumukat tízszeres nagyságúvá növeljék, és azt a reményüket is kifejezték, hogy az állati jogokat egyre inkább figyelembe vevő kínai társadalom nyitott lesz a főemlősökkel folytatott kísérletekre.

Az emlősklónozás történetének fontosabb állomásai

1996 Megszületik Dolly, a bárány sejtmag-átültetéses technológiával. Ennek lényege, hogy egy donor petesejtből eltávolítják a sejtmagot (az eredeti DNS-t), majd egy másik állat DNS-ét helyezik be. Ezt a petesejtet elektromos árammal stimulálják, azaz elhitetik vele, hogy megtermékenyült. Tápanyagok hozzáadása után megindul embrióvá fejlődése, ami beültethető egy anyaállatba, amelyik kihordja és megszüli. Tetszés szerinti számú utód hozható így létre.

2000 Az első klónozott majom születése, amely nem a Dolly-féle technikával jött létre, hanem egy petesejtet hasítottak többfelé. Ezen a módon maximum négy utód jöhet létre.

2001 Az első klónozott macska éve.

2001 Az első kísérlet egy veszélyeztetett faj megmentésére elbukott, miután a klónozott bölény röviddel születése után elpusztult.

2004 Az első klónozott majomembriókat létrehozták, de nem éltek addig, hogy be lehetett volna ültetni őket.

2004 Woo Suk Hwang koreai kutató őssejteket nyert ki klónozott emberi embriókból.

2005 Ugyanő, klónozta az első kutyát.

2006 Woo Suk Hwang állítása a klónozott emberi embrióról hamisnak bizonyul.

2013 Oregonban is sikerült klónozott emberi embriókból őssejteket kivonni.

2016 Mu-ming Poo shanghaji tudós bemutatta az első genetikusan létrehozott majmot.

2018 A világon először a Dollynál alkalmazott technikával sikerült majmokat klónozni.