Közös karámba terelnék az újságírókat

Publikálás dátuma
2018.01.27 06:04
Fotó: Népszava
Fotó: /
Teljesen átalakítaná a sajtóviszonyokat az a kezdeményezés, amely ha megvalósul, az újságíróknak is lenne kamarájuk. A résztvevők állítják nem politikai kezdeményezésről van szó. "Nem az újságírókat, hanem a kormánymédiát kellene szabályozni" - reagált a MÚOSZ

A tervek szerint még az idén ősszel, de a legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan újságírói kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna a csatlakozó újságíróknak, valamint a laptulajdonosoknak – értesült a Népszava. Az elképzelések szerint a kamarába nem lenne kötelező belépni, ám a tagoknak olyan előnyök járnának, amelyek miatt – mint ahogyan forrásaink fogalmaztak – „minden újságíró szeretne majd taggá válni”.

A lapunknak nyilatkozó ötletgazdák hangsúlyozták, hogy egyelőre rendkívül képlékeny tervről van szó, amelynek még számos eleme nem tisztázott. Azt is kiemelték, hogy elsősorban az érdekvédelem lenne a cél, ezért „a szakma megosztottsága és kiszolgáltatottsága miatt” olyan törvényjavaslatokat kezdeményeznének, amelyek – állításuk szerint - javítanák az újságírók helyzetét.

Az elképzelések között szerepel, hogy csak olyan kiadó nevezhetné magát országos médiumnak, amely tagja a kamarának, elfogadja a szervezet etikai és szakmai előírásait, valamint vállalja, hogy csak kamaratagokat alkalmaz. Az újságírók csak bejelentve – tehát nem számlásként – dolgozhatnának és egy bizonyos bérszintnél nem kereshetnének kevesebbet. Az is felmerült, hogy a kamaratagok - más nyugat-európai országokhoz hasonlóan - nyugdíjkedvezményt vagy akár kedvezményes utazási lehetőséget kapjanak.

Ahhoz, hogy valaki kamarataggá váljon meg kellene felelnie több elvárásnak is, így például előírhatnák, hogy csak bizonyos képzettség vagy tapasztalat megléte esetén léphet be valaki, és el kellene fogadnia a szakmai és etikai szabályokat. A legfontosabb érv a tagság mellett természetesen az lenne, hogy licenc nélkül nem lehetne a nagyobb médiumoknál dolgozni. "Fel akarunk lépni az ellen, hogy a kiadók fillérekért alkalmazzák az újságírókat, valamint, hogy megfelelő képességek hiányában dolgozzon valaki ebben a szakmában" – fogalmazott egyik forrásunk. A kiadókat akár adókedvezménnyel, vagy különadó kivetésével is ösztönözhetnék arra, hogy elfogadják a kamara szabályait.

Úgy tudjuk, a szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár nagyobb újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül. A különbség az lenne, hogy a nagyobb újságok más minősítéssel rendelkeznének, így pedig „az olvasó tudná, hogy milyen lappal van dolga”. "Ha van egy kórház, amelyik azzal hirdeti magát, hogy diplomás orvosai vannak, míg egy másik azzal, hogy nála nincsenek diplomások, akkor nem kérdés, hol kezeltetem magam" – érvelt egyik forrásunk a tervek mellett.

Az elképzelés egyik „katalizátora” Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke lehet, aki korábban a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója is volt. Lapunk megkeresésére annyit megerősített, hogy egy ideje tárgyalnak már ezekről a tervekről, ám állítása szerint egyelőre semmilyen konkrét javaslat nem fogalmazódott meg. Úgy vélte, a külföldi laptulajdonosok az utóbbi években visszaéltek a helyzetükkel, ezért elengedhetetlen, hogy „a szakma összefogjon”. Kérdésünkre azt is megjegyezte, hogy nem politika által vezérelt ez az elképzelés, az érdekvédelem, valamint a szakmabeli viszonyok rendezése a céljuk.

Az újságírói kamara ötlete már tavaly is felmerült, még a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) 2017-es tisztújítása előtt. Úgy tudjuk, akkor az is hozzájárulhatott a tervek jegeléséhez, hogy még nagy figyelem hárult a magyar sajtópiacra a 2016 őszén bezárt Népszabadság miatt. Néhány hónapja viszont újra elővették a terveket és a következő hetekben a Magyar Sportújságírók Szövetségének, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének, valamint a Protestáns Újságírók Szövetségének részvételével ismét asztalhoz ülnek, hogy kidolgozzák a részleteket. A többi sajtóval foglalkozó szervezet szintén meghívást kap majd a tárgyalásra. Információink szerint ezen az ülésen legfeljebb egy tanulmány elkészítésében állapodhatnak meg, megvizsgálnák ugyanis a nemzetközi tapasztalatokat is.

Nyolcvan éve is volt kamara
A Sajtókamara felállításáról az Imrédy-kormány intézkedett 1938 augusztusában. A kamara – s vele együtt a színészek és a filmművészek hasonló egylete is – az első zsidótörvény szellemében és hatására jött létre: miközben meghatározták, hogy a sajtóban újságíróként, illetve szerkesztőként csak kamarai tagok dolgozhatnak, azt is leszögezték, hogy húsz százalék lehet közöttük a zsidók aránya. A kamara hamarosan a miniszterelnöki sajtóiroda felügyelete alá került, 1939-ben pedig Kolosváry-Borcsa Mihály elnök már hat százalékra korlátozta a zsidó tagok arányát. A kamara felállításával párhuzamosan a Belügyminisztérium felülvizsgálta a lapengedélyeket is, ami számos újság azonnali megszűnéséhez vezetett. - N. K. J.

"Nem az újságírókat, hanem a kormánymédiát kellene szabályozni" - reagált a MÚOSZ

- Tudomásunk van róla, hogy a jobboldaliként elkönyvelt újságírószervezetekkel már folytattak előzetes informális konzultációkat a kormány sajtókamara-terveiről, a messze legnagyobb taglétszámú érdekképviseletet, a Magyar Újságírók Országos szövetségét (MÚOSZ) azonban ezúttal még nem keresték meg - mondta a Népszavának Hargitai Miklós, a szervezet elnöke (civilben a Népszava szerkesztője). -Pedig határozott véleményünk van a kérdésről: amennyiben a kormányoldal tenni szeretne valamit a magyar sajtó törvényes működéséért, akkor hagyjon fel a médiatörvény, illetve az alaptörvény sajtószabadságra vonatkozó szakaszainak szisztematikus megsértésével. A háromezer magyar újságírót tömörítő MÚOSZ hónapok óta hangoztatja: szükségesnek tartjuk, hogy a kormány mielőbb tárgyalóasztalhoz üljön a sajtószakmai szervezetekkel, a tárgyalások elsődleges témájául azonban a működésképtelen egypárti médiaszabályozás gyökeres átalakítását, a törvényes feladatának ellátására - többek között a véleménymonopóliumok és a túlzott piaci koncentrációk kialakulásának megakadályozására, az államilag vezérelt álhírgyártás felszámolására - képtelen médiahatóság alkalmatlan vezetésének eltávolítását, az újságírók politikai kiszolgáltatottságának csökkentését javasoljuk. Tárgyalnunk kell a tudósítók törvényes jogalap nélküli parlamenti kitiltásának haladéktalan visszavonásáról, a miniszterelnök és a miniszterek tarthatatlan nyilatkozati gyakorlatának megváltoztatásáról, az állami intézményekben bevezetett nyilvánosságkontroll eltörléséről is. Ehhez nem kényszertagságon alapuló, kormányzati kézivezérléssel működtetett sajtókamarára van szükség, hanem arra, hogy az Orbán-kormány és a kormányközeli média hajlandó legyen tiszteletben tartani a magyar alkotmányt, a hazai és az európai sajtójog előírásait, tudomásul véve, hogy a közhatalmat gyakorló politikusok beszámolással tartoznak az állampolgároknak illetve a teljes sajtó képviselőinek.

Ahhoz, hogy a munkaadókat tisztességes foglalkoztatói magatartásra bírják, az újságíróknak pedig az újságírói hivatás értékét kifejező juttatásokat biztosítsanak, szintén nem újságíró-kamara kell, hanem a munkaügyi jogszabályok reformja és betartatása a kormány részéről.

Itt szeretnénk felhívni a kormány figyelmét a hatályos médiatörvény egyik előírására: "Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők." Bármilyen új, a fenti alapelv érvényesülését szűkítő szabályozás bevezetéséhez sarkalatos törvényt kell módosítani, amihez a kormányoldalnak jelenleg nincs kellő parlamenti súlya. Ezúton is kérjük a sajtószabadságot fontosnak érző pártokat, ne legyenek partnerek semmilyen, a sajtószabadságot tovább korlátozó törvénymódosítás elfogadásában.

2018.01.27 06:04

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00

Nem lesz könnyű közlekedni augusztus 20-án - Mutatjuk a lezárásokat!

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az augusztus 20-i rendezvények miatt Budapest több kerületében forgalomkorlátozásokra kell készülni a hosszú hétvégén és a közösségi közlekedés menetrendje is változik - közölte a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményében az áll: kedd reggel 6 óráig lezárják a Lánchíd utcát és az Ybl Miklós teret. Hétfő este 6 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart két forgalmi sávját is a Hegyalja úttól a Rudas fürdő végéig. Kedd hajnalig lezárják a Clark Ádám teret, a Fő utcát a Halász utcától a Clark Ádám térig, a Lánchidat (a gépjárműforgalom elől), az Alagutat, valamint az Alagút utcát az Attila úttól az Alagútig. Emellett a Lánchíd északi járdáját a gyalogosforgalom elől is lezárják szombat hajnaltól kedd hajnalig. A teljes forgalom elől augusztus 20-án 17-től 23 óráig lesz lezárva a Lánchíd. Vasárnap reggeltől hétfő hajnalig nem lehet közlekedni a Szent Gellért rakparton a Rudas fürdőtől az Erzsébet hídig. Vasárnap délután 2 órától hétfőn hajnali 1 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart, a Budai alsó rakpart, a Krisztina körút, az Attila út, a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Kereszt utca, a Kossuth Lajos utca, a Szabad sajtó út és a Március 15. tér egyes szakaszait. Augusztus 20-án, hétfőn reggeltől kedd hajnalig lezárják továbbá a budai alsó rakpart és pesti alsó rakpart egyes szakaszait. Szintén hétfőn este 7 órától várhatóan 22.30-ig a Margit híd (gyalogos forgalomtól függően) - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút - Szabadság híd - Szent Gellért tér - Kelenhegyi út - Szirtes utca - Sánc utca - BAH-csomópont - Alkotás utca - Széll Kálmán tér - Margit körút - Tölgyfa utca - Margit híd által határolt területet is lezárják.
A rendőrség honlapján talál bővebb információt az ország más városaiban várható lezárásokról.
Változik a közösségi közlekedés menetrendje is Budapesten az ünnepségek miatt. A BKK közleményében tudatta: szombaton a Lánchíd, az Alagút, valamint a Szent Gellért rakpart Hegyalja út és Rudas Gyógyfürdő közötti lezárása miatt kedd hajnalig a budavári buszjáratok csak Budán közlekednek, a 105-ös és 990-es járatok pedig az Erzsébet hídon át haladva. Vasárnaptól amellett, hogy teljes vonalán közlekedik a 17-es villamos, a nagykörúti villamosok pedig ismét használják a Széll Kálmán téri végállomást, több korlátozás lép életbe. Rövidített útvonalon jár a 2-es villamos, először két szakaszra osztva, majd rövidített útvonalon jár a 19-es, illetve a 41-es villamos. Szintén két szakaszra osztva közlekedik az 5-ös és 8E, a 105-ös, a 110-es és 112-es busz, illetve a Szabadság hídra terelve szállít utasokat a 7-es és a 133E busz, a 907-es, a 908-as és a 956-os éjszakai járat. Augusztus 20-án napközben a korábban már lezárt Várkert rakpart, Lánchíd, Alagút és Kossuth Lajos tér mellett lezárják a pesti rakpartokat is. Emiatt a 2-es villamos újra rövidített útvonalon jár, a 19-es két szakaszra osztva, a 41-es a Krisztina körútra terelve közlekedik, emellett a 9-es busz nem áll meg a Szent István-bazilikánál, a 15-ös és 115-ös, illetve a 105-ös busz pedig módosított útvonalon viszi az utasokat. Az augusztus 20-i tűzijáték miatt először a Lánchidat, majd este 7 órától a Margit hidat és az Erzsébet hidat is lezárják a gyalogos forgalom elől. A Duna-part eléréséhez a BKK a sűrűbben közlekedő metrókat ajánlja. Az 5-ös és 8E, a 9-es, a 105-ös, a 110-es és 112-es buszjárat két szakaszra osztva, a 7-es és a 133E, a 9-es és a 91-es buszcsalád járatai terelve járnak, míg a 11-es, a 26-os, a 109-es és a 178-as buszok az eredetinél rövidebb útvonalon közlekednek.
2018.08.18 09:49
Frissítve: 2018.08.18 10:11