Előfizetés

Halálos döfés az önkormányzatiságba

Publikálás dátuma
2018.01.30. 17:14
Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Liberális Párt, az MSZP és a Párbeszéd nem fogja megengedni, hogy Magyarországon felszámolják az önkormányzati rendszert - jelentette ki a Liberálisok elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Fodor Gábor elmondta, az elmúlt időszakban napvilágot látott hírek szerint a Fidesz arra készül, a választás után felszámolja Magyarországon az önkormányzatiság maradékát: a helyi önkormányzatokat megfosztanák autonómiájuktól és kormányzati befolyás alá vonnák őket. A változást akarók, a Liberálisok, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége pont azért jött létre, hogy az illiberális állam ezen terjeszkedését meggátolja - hangoztatta.

Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, akit a Liberálisok is támogatnak, közölte, a 2018-as parlamenti választás egyik fontos tétje: a magyar polgárok továbbra is saját maguk dönthetik el, ki vezeti a településeket, vagy visszatér a tanácsrendszer, és a pártbüro dönti majd el, ki lesz a település vezetője.

A Párbeszéd társelnöke azt mondta, az elmúlt időszakban sok hír volt arról, mire készül a Fidesz a 2018-as választás után az önkormányzatisággal. Maga is látott olyan előterjesztéseket - folytatta -, amelyek a budapesti kerületek megszüntetéséről szóltak, de Tarlós István főpolgármester is világossá tette, hogy vannak ilyen tervek. Hozzátette: most arról lehet olvasni, hogy a kisebb településeken megszüntetnék azt, hogy a polgárok válasszák meg vezetőiket.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott, az elmúlt nyolc év az önkormányzatiság visszanyeséséről szólt, de "úgy látszik, hogy a halálos döfést a választás után akarja a Fidesz beleszúrni a magyar önkormányzatiságba".

A zuglói polgármester rögzítette: pártja, az MSZP és a Liberálisok szerint Magyarországon nem csökkenteni, hanem megerősíteni kell az önkormányzatiságot. A 2018-as választás után vissza kell adni a helyi közösségeknek az iskolafenntartói jogokat - mondta.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta, a médiatörvény módosításával megszűnt a szabad sajtó Magyarországon, az alaptörvény elfogadásával csökkent a demokrácia, elvették a kórházakat, az iskolákat. Most azt lehet hallani, hogy megszűnne a jogállam egyik fontos intézménye, a helyi önkormányzat - közölte.

"Ez egy 21. századi településrombolás, falurombolás is lehet" - fogalmazott. Hozzátette: ha nincs egy gazda, aki figyel a településre, akkor az el fog sorvadni.

Molnár Gyula azt mondta, Orbán Viktor és a Fidesz ne akarjon harmadszor is program nélkül indulni. Tegye világossá a Fidesz, mit tervez az önkormányzatokkal! - szólított fel.

A Fidesz reakciója...

"Ostobaságokat beszél az ellenzék - Reagálás Fodor Gábor (Liberálisok), Molnár Gyula (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) sajtótájékoztatójára.

Az ellenzéki politikusok totális ostobaságokat beszélnek. A mai nyilatkozatukból egy szó sem igaz, ezért kár volt összeállni."

"Talán késik a helikopter?"- Elszabotálták a rendkívüli ülést

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.01.30. 16:04
Korábbi felvétel Fotó: Vajda József
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

- Félig üres a parlament, hiányzik a kormányfő, a miniszterek és kormánypárti képviselők is – talán késik a helikopter? - ezzel a kérdéssel indította Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a parlament, keddi rendkívüli ülését. Hárompárti összefogással, az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselőcsoportjának részvételével ugyanis létrejött a rendkívüli ülés, de a kormánypártok szabotálták az eseményt – csak néhányan, Dömötör Csaba, Völner Pár, Rétvári Bence, Pogácsás Tibor államtitkárok, valamint Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető tették tiszteletüket.

Az ülést a kormány betelepítési politikája miatt hívták össze, ami kiegészült a biztonságos nyugdíjrendszer, illetve a közszolgálati tisztviselők bérrendezésének ügyével.

Tóth Bertalan szerint az elmúlt három évben a kormánypárti politikusok belehazudtak a lakosság szemébe menekültügyben – a migráció főszervezői Magyarországon pedig Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal propagandaminiszter, hiszen a szocialista frakcióvezető úgy vélte: ők hoztak be a magyarok megkérdezése nélkül 1300 menekültet, telepítettek le jó pénz fejében 20 ezer gazdasági bevándorlót, köztük orosz bűnözőket is. Tóth hozzátette azt is, hogy a keddi ülés elszabotálásával kimondható: az országnak nincs felelős kormánya. A frakcióvezető emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon ma a nyugdíjasok felének 100 ezer forint alatti a nyugdíja, erről – szerinte – a Fidesz tehet, miközben megalázó 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal szúrják ki az idősek szemét.

Dömötör Csaba reagálásában arról beszélt, hogy Karácsony Gergely kormányfő-jelölt egyszerre venné el az Erzsébet-utalványt és bontaná le a határkerítést.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint Orbán Viktor Bécsig menekült az ülés elől. - A miniszterelnök az Altusz-interjú miatt futott a szomszédba, amely Orbán öszödi-beszéde – fogalmazott Vona.

Dömötör már azt is pozitívumnak nevezte, hogy Vona magyarul szólalt meg – majd arról beszélt, hogy Magyarország eddig egyetlen bevándorlót sem fogadott be, ez csak az ellenzék célja.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a Fidesznek el kell számolnia az adófizetőknek, miért nem jött el ma a parlamenti ülésre – és azzal is, hogy miért nem adták meg a béremelést az önkormányzati dolgozókat. Az ellenzéki politikus az üléstől távol maradó Kövér Lászlót kérdezte: mit szól ahhoz, hogy Németh Szilárd önhatalmúan kikiáltja magát az élő nemzetbiztonságnak, és megpróbálja kitiltani Szélt a nemzetbiztonsági bizottság üléséről. - Ha a Soros-ösztöndíjt kifogásolják, akkor nézzenek tükörbe, mert ilyent önök is kaptak – mondta.

Gulyás Gergely, Fidesz-frakcióvezető szerint két hónappal a választás előtt nem kormány – hanem ellenzékváltó hangulat van, az ellenzéki pártok pedig kettesre próbálják javítani bizonyítványukat. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzékiek eddig kapkodva és össze-vissza nyilatkoztak a kvótaügyben, és a határzár szükségességéről vagy lebontásáról is. A nyugdíjhelyzetről is beszélt a frakcióvezető: megjegyezte, 2010 óta 30 százalékkal nőttek a nyugdíjak – és groteszk, hogy az idősek helyzetét éppen az államot azelőtt elbontó szocialisták féltik a kormánytól.

A napirend előtti kérdések és válaszok után persze kiderült, hogy az országgyűlés nem határozatképes – Gulyás Gergely indítványára pedig a jelenlévők szavazatszámláló géppel és meg kellett erősíteniük jelenlétüket. Mind az 55 ellenzéki aláíró eljött, de a 144 fideszes képviselő hiányában így határozathozatalra képtelenek maradtak. A következő ülésszak február 19-20-án várható.

Válság a Pedagógusok Szakszervezeténél

Válságos időket él meg a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ki kell mondani: szakadás van a szakszervezet Országos Vezetőségében – mondta Galló Istvánné elnök egy kedd délutáni szűk körű sajtóbeszélgetésen. A PSZ elnöke az érdekképviselet Facebook-oldalán kedd délelőtt megjelent közleményre reagált, mely szerint az Országos Vezetőség még decemberben úgy döntött, hogy részt kíván venni a kormány által életre hívott Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában, az ezzel kapcsolatos egyeztetések is megkezdődtek.

Galló Istvánné elmondta: vannak olyanok a szakszervezetben, akik egy a kormányhoz közeledő irányváltást szeretnének, és az Országos Vezetőség december 18-i ülésén valóban született egy olyan határozat, amely támogatta a kerekasztalhoz való csatlakozást, ám ő arról nem tud, hogy a kormány irányába bármilyen egyeztetés elkezdődött volna. – A csatlakozás szembemegy a PSZ Kongresszusának korábbi döntésével is, így a kérdést előbb újból a Kongresszus elé kell terjeszteni – mondta. Az Országos Vezetőség jövő hétfőn ülésezik újra.

Mindemellett a közlemény azért is érdekes, mert a PSZ tavaly augusztusban hat másik szakszervezettel közös megállapodást írt alá arról, hogy nem ülnek le a kormány kerekasztalához. Az elutasítás egyik oka az volt, hogy a szakszervezetek csak három tagot delegálhattak volna, éppen ezért nem is minden érdekképviselet kapott felkérést. A másik, hogy a kerekasztal működését nem szabályozza törvény, így semmi garancia arra, hogy az ott született megállapodásokat a kormány betartja.

Ráadásul ha a PSZ beülne a kerekasztalba, az gyengítené, vagy éppen feleslegessé tenné a Pedagógusok Sztrájkbizottságában végzett munkájukat. A szakszervezetek azért döntöttek úgy, hogy inkább sztrájkbizottság keretében tárgyalnak a kormánnyal, mert annak van kidolgozott jogszabályi háttere, a kormánynak pedig egyeztetési kötelezettsége, a megállapodásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

De az utóbbi hetekben nem csak ez okozott fejfájást a PSZ-nek: megosztó személyiséggé vált a szakszervezet eddigi jogásza és oktatási szakértője, Szüdi János is, aki nemrég jelentette be, hogy indul az idei országgyűlési képviselői választásokon, a DK színeiben. Szüdi - aki korábban közoktatási szakállamtitkár is volt - kilépett a szervezetből, interneten közzétett - és azóta eltávolított - búcsúlevelében azt írta: a PSZ ügyvivő testülete szerint személyével kárt okoz a szakszervezetnek.

Szinte ezzel egy időben Galló Istvánné arról tett bejelentést, hogy megbízatása idén lejár, és nem kíván ismét elindulni az elnöki tisztségért. A tisztújítással kapcsolatban Szüdi arról is írt eltávolított levelében, a küldöttek, illetve a vezetők megválasztásakor a PSZ tagjainak arról is dönteniük kell majd, hogy a szabad oktatásért zajló munka vagy a kormány oktatáspolitikája mellett teszik le voksukat.