Előfizetés

Mennyit ér a munkaerő?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:22
FLUKTUÁCIÓ - A bérükkel elégedetlen dolgozók könnyen odébb állnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A munkaerőhiány kikényszerítené, de számos cég nem tud bért emelni, ezért gyakran jogsértő eszközökhöz nyúlnak.

Történelmi csúcsra emelkedett a munkaerőhiány Magyarországon a feldolgozóipari cégek körében: 88 százalékuk legalábbis - az Európai Bizottság Portfolio által idézett felmérése során - a szakemberhiányt jelölte meg, mint a termelését korlátozó legfőbb akadályt. Az építőipari cégek kétharmada véli úgy, ha több dolgozója lenne, tudná bővíteni termelését. A szolgáltató cégek kevésbé, egyharmad arányban érzékelik a munkaerőhiányt. A felmérés szerint a régióban Magyarország küzd leginkább munkaerőhiánnyal: míg a legtöbb országban a cégek harmada, fele tartja problémának a munkavállalók hiányát, addig Magyarországon közel 90 százalékos az arány. Vagyis majdnem minden cég küzd ezzel a gonddal.

A szakképzett munkaerő hiányát jelző felmérések az utóbbi években egyre romló helyzetről számolnak be: a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) konjuktúra vizsgálatai során 2011-2013-ban még csak minden tizedik cég említette a szakemberhiányt, 2014-ben már minden ötödik panaszkodott erre, 2015-re 27, 2016-ra 36, 2017-re 38 százalékra nőtt a toborzási nehézségekkel küzdő cégek aránya.

A munkaerőhiánnyal kapcsolatos vállalati jelzéseket ugyanakkor számos okból óvatosan kell kezelni - figyelmeztet Köllő János és Varga Júlia a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör 2016 címet viselő átfogó tanulmánykötetében. Például azért, mert azok a vállalatok is panaszkodnak, ahol kevés ember hiányzik. Az iparvállalatok 80 százaléka említette például 2016 végén a munkaerőhiányt, mint problémát, ám az ugyancsak tőlük származó adat szerint az összes állás mindössze 2 százaléka volt betöltetlen. Emellett ugyanaz az üres munkahely a gyors fluktuáció miatt meghatározott időn belül több helyen is megjelenhet.

Az „Ön vállalatánál hány fő hiányzik?” típusú kérdéshez ráadásul ritkán teszik hozzá, hogy hány forintért is hiányoznak ezek az emberek, és vajon ugyanennyien hiányoznának-e a jelenleginél magasabb bérszinten is? – mutatnak rá a szerzők a hazai munkaerőpiac egyik legneuralgikusabb pontjára, a bérkérdésre.

A tanulmánykötet egy másik fejezetében Köllő János, Reszegi László és Tóth István János ezért azt is megvizsgálta: a hiányhelyzetek hogyan hatottak az adott cégeknél a béremelésekre. Nem meglepő módon az látszik, hogy a piaci szint alatt fizető vállalatoknál gyakrabban fordul elő munkaerőhiány - különösen igaz ez a képzett dolgozóikat piaci bérszint alatt foglalkoztató vállalatokra. Kiderült ugyanakkor az is, hogy a 2015-ben jelzett hiánypanaszok 2016-ban egyetlen esetben sem vezettek gyorsabb tényleges béremelkedéshez a hiányhelyzeteket nem jelző vállalatokhoz képest.

A szerzők ugyanakkor megjegyzik: a toborzási nehézségekkel szembesülő vállalatok egy része béremelés helyett valószínűleg más eszközökkel próbálja enyhíteni a hiányt. A kevéssé termelékeny, a bérek emelésére képtelen cégeket az esélytelenség könnyen terelheti a „szürke” megoldások felé: ez széles vállalati kört érinthet. A hazai tulajdonú vállalatoknál a hatékonyságot mérő egy főre jutó hozzáadott érték a külföldi tulajdonú cégekhez képest feleakkora a feldolgozóiparban, és 60 százalékkal marad el az építőiparban valamint az információs-kommunikációs szolgáltatásokban.

Ezek a vállalatok nehezen tudnak bért emelni a vállalat továbbélésének kockáztatása nélkül. Ha viszont nem teszik, akkor az alacsony termelékenységből fakadó hátrányok tovább fokozódnak, a termelékenyebb cégek munkaerő-elszívó hatása növekszik. Egy ilyen cég nagy eséllyel nyúl jogsértő, szürke- vagy fekete bérezési megoldásokhoz. Számos helyen például nem teljes bérre jelentik be a dolgozót. Hivatalosan részmunkaidős az állás, a valóságban teljes: a különbség zsebbe megy. Ez gyakori jelenség a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szállodaiparban. A túlórákat gyakran más címen fizetik ki, mivel az kétszeresen drága lenne. Ezeknek a kifizetéseknek a forrása vagy a számla nélküli értékesítés bevétele, vagy az anyag vagy szolgáltatásszámla beszerzése, jobb esetben az osztalék. Az elemzés valószínűsíti, hogy a hiányhelyzetek szaporodásával ez a fajta jogkerülő magatartás erősödni fog a gazdaság kevéssé termelékeny szegmenseiben.

Duplájára nőtt üres álláshelyek
A KSH adatai szerint 2017 utolsó negyedévében 73 713 betöltetlen álláshely volt: ebből 53 589 a versenyszférában, 17 774 a költségvetési szférában. Ez az álláshelyek mindössze 2,4 százalékát jelenti.
A munkaerőhiány növekedését ugyanakkor jól jelzi, hogy 2013 utolsó negyedévében még mindössze az álláshelyek 1,1 százaléka, 29 392 álláshely volt csak betöltetlen. Európai uniós összehasonlításban ezekkel a számokkal nagyjából a középmezőnyben foglalunk helyet.

Megtorpant a használt lakások drágulása

V. A. D.
Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:21
FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megtorpant a használt lakások áremelkedése tavaly év végére: a KSH legfrissebb adatai szerint ez az ingatlantípus 2017 harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonló mértékű drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa, azóta jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a használt lakások piacán az áremelkedés lassulása az idén tovább folytatódhat.

Az új lakások ugyanakkor jelentős mértékben - 12,2 százalékkal – drágultak. A portál adatai szerint a legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára január közepén Budapesten 673 ezer, Győrben 337 ezer, Debrecenben 396 ezer, Szegeden 383 ezer forint volt. Az új lakások nagyobb mértékű drágulása mögött részben a megnövekedett kereslet áll, másrészt az építési költségek is nőttek a munkaerőhiány miatt – magyarázza Balogh László.

A tavalyi év első kilenc hónapjában 95 ezer adás-vétel történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent országos szinten. Budapesten ugyanakkor már stagnálás látható: itt egyre kevésbé vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon. Így a 2015 és 2017 közötti 15-20 százalékos éves áremelkedés mértéke az idén már jóval szerényebb lehet – véli Balogh László.

Ami viszont a paneleket illeti: ezen ingatlantípus esetében egyenlőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. A Duna House adatai szerint a legmagasabb árak tavaly a fővárosban a korábban is az átlagnál drágább Vizafogón és Gazdagréten voltak, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot. A legnagyobb mértékben – négyzetméterenként átlagosan 80 ezer forinttal – a káposztásmegyeri panelek ára nőtt. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az árat – mutat rá Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az egyes lakótelepek árai között némiképp csökkent, de még mindig nagy a különbség: Vizafogó paneljei 50 százalékkal drágábban keltek el, mint a legolcsóbb Havanna lakótelep lakásai.

A használt lakásokat ugyanakkor javarészt fel is kell újítani: a panel épületekben található lakások kétharmadánál, a tégla lakások 60 százalékánál lenne szükség erre. Neuralgikus pont a hőszigetelés: a panelek 64, a téglalakások 61 százalékában vélik ezt szükségesnek a lakók, de a családi házak mintegy felénél is elkelne az új szigetelés – mutat rá a KSH adataira támaszkodó elemzésében az FHB Jelzálogbank. Megvizsgálták azt is, a szükségeshez képest milyen arányban tervezik elvégezni a lakók a felújításokat. Kiderült: a családi házaknál a szükséges fűtéskorszerűsítés 43 százaléka megvalósulhat, a paneleknél azonban csak alig 7 százaléka.

Megtorpant a használt lakások drágulása

V. A. D.
Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:21
FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megtorpant a használt lakások áremelkedése tavaly év végére: a KSH legfrissebb adatai szerint ez az ingatlantípus 2017 harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonló mértékű drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa, azóta jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a használt lakások piacán az áremelkedés lassulása az idén tovább folytatódhat.

Az új lakások ugyanakkor jelentős mértékben - 12,2 százalékkal – drágultak. A portál adatai szerint a legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára január közepén Budapesten 673 ezer, Győrben 337 ezer, Debrecenben 396 ezer, Szegeden 383 ezer forint volt. Az új lakások nagyobb mértékű drágulása mögött részben a megnövekedett kereslet áll, másrészt az építési költségek is nőttek a munkaerőhiány miatt – magyarázza Balogh László.

A tavalyi év első kilenc hónapjában 95 ezer adás-vétel történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent országos szinten. Budapesten ugyanakkor már stagnálás látható: itt egyre kevésbé vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon. Így a 2015 és 2017 közötti 15-20 százalékos éves áremelkedés mértéke az idén már jóval szerényebb lehet – véli Balogh László.

Ami viszont a paneleket illeti: ezen ingatlantípus esetében egyenlőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. A Duna House adatai szerint a legmagasabb árak tavaly a fővárosban a korábban is az átlagnál drágább Vizafogón és Gazdagréten voltak, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot. A legnagyobb mértékben – négyzetméterenként átlagosan 80 ezer forinttal – a káposztásmegyeri panelek ára nőtt. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az árat – mutat rá Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az egyes lakótelepek árai között némiképp csökkent, de még mindig nagy a különbség: Vizafogó paneljei 50 százalékkal drágábban keltek el, mint a legolcsóbb Havanna lakótelep lakásai.

A használt lakásokat ugyanakkor javarészt fel is kell újítani: a panel épületekben található lakások kétharmadánál, a tégla lakások 60 százalékánál lenne szükség erre. Neuralgikus pont a hőszigetelés: a panelek 64, a téglalakások 61 százalékában vélik ezt szükségesnek a lakók, de a családi házak mintegy felénél is elkelne az új szigetelés – mutat rá a KSH adataira támaszkodó elemzésében az FHB Jelzálogbank. Megvizsgálták azt is, a szükségeshez képest milyen arányban tervezik elvégezni a lakók a felújításokat. Kiderült: a családi házaknál a szükséges fűtéskorszerűsítés 43 százaléka megvalósulhat, a paneleknél azonban csak alig 7 százaléka.