Erdogan nem ereszti a török jogvédőt

Publikálás dátuma
2018.02.01 16:12
FOTÓ: AFP/John MACDOUGALL
Fotó: /
Feltételes szabadlábra helyezte egy török bíróság az Amnesty International törökországi irodájának tavaly elfogott vezetőjét szerdán. Csütörtökön azonban már újra letartóztatták.

Taner Kilicet – 10 másik emberi jogi aktivistával együtt – azzal gyanúsítják, szerepet játszott a 2016-os, Erdogan elleni puccskísérletben. A konkrét vád szerint „fegyveres terrorszervezethez tartoznak vagy támogatnak egy terrorszervezetet” – írja az Euronews. Ha bűnösnek találják őket, legalább 7, de akár 15 évet is kaphatnak.

A 11 civilt még tavaly nyáron tartóztatták le. A vádlottak között van Peter Steudtner német emberi jogi aktivista és az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Eser is.

Kilic többek közt azt követhette el, hogy használta a ByLock nevű, – a Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint kifejezetten amatőr – titkosított üzeneteket küldő applikációt, amire a puccsisták is támaszkodtak, írja az MTI. Ugyanakkor múlthónapban elismerték a török hatóságok, 11 480 személyt megalapozatlanul gyanúsítottak ugyanezzel. De ezen kívül, a hatóságok szerint Kilic szervezett egy adatbiztonsági tréninget is, egy „titkos találkozót”, amin nem csak török, de még külföldi szakértők is részt vettek. A török hatóságok úgy vélik, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) tüntetését akarták „erőszakká és társadalmi káosszá” alakítani. A vád szerint Kilic továbbá kapcsolatban áll a puccsot állítólagosan megszervező Fethullah Gülen iszlám hitszónokkal, a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) és a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C) is.

Az ő ügyét a többiek isztambuli tárgyalásától elkülönítve, Izmirben vizsgálják. A tíz másik civilt már korábban elengedték. Ugyan szerdán feltételes szabadlábra helyezték Kilicet is, de ez ellen gyorsan fellebbezett az ügyészség: még az izmiri börtönében ismét letartóztatták a nemzetközi jogvédő szervezet törökországi elnökét. A történteket „az igazságszolgáltatás felháborító megcsúfolásának” nevezte a Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára csütörtökön.

Az ügyet kiemelkedő nemzetközi figyelem kíséri. „Itt ülünk a bíróságon magasrangú diplomatákkal a világ minden részéről, itt vannak a konzulok az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Németországból, Franciaországból és több más országból is” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty európai igazgatója egy tárgyalásról. A jogvédő szervezet Kilic és társai szabadon engedését követelő petícióját 194 országból több mint egymillióan írták alá, szerepel honlapjukon.

Szerző
2018.02.01 16:12

Merkel: végre kell hajtani a minszki megállapodást

Publikálás dátuma
2018.08.18 20:08

Fotó: SPUTNIK/ SERGEY GUNEEV
Németország és Oroszország egyaránt felelősséggel tartozik azért, hogy megoldódjanak a nemzetközi viszonyokat terhelő nagy válságok - mondta a német kancellár szombaton Vlagyimir Putyinnal kezdett tárgyalása előtt.
A Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Ugyancsak Ukrajnáról szólva elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. A szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést.

Putyin: nincs alternatívája a minszki megállapodásnak

Csak annak végrehajtásával lehet lezárni az ukrajnai válságot - jelentette ki az orosz elnök a német szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.   Vlagyimir Putyin a Meseberg-kastély udvarán a német kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel kapcsolatban annak a német elvárásnak a teljesítését, hogy megmaradjon Ukrajna tranzitország-szerepe az orosz gázexportban. Mint mondta, az ukrajnai tranzit "hagyománya" fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének. A szíriai polgárháborúról szólva kiemelte: dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból.  
Szerző
2018.08.18 20:08

Félmilliárd eurós kártérítést ígérnek a genovai áldozatok csaláldjának

Publikálás dátuma
2018.08.18 19:26

Fotó: AFP/ PIERO CRUCIATTI
Félmilliárd euró kártérítést helyezett kilátásba Genova városa az áldozatok családtagjai számára, valamint a híd újjáépítését ígérte a leomlott szerkezetet üzemeltető autósztráda-társaság vezérigazgatója. Mindeközben az áldozatok száma 43-ra emelkedett.
Az áldozatok családjait félmilliárd euróval, vagyis 160 milliárd forintnak megfelelő összeggel kívánják segíteni: a pénzt hétfőtől Genova önkormányzatának készek átutalni a legsürgősebb segítségnyújtásra. Ezenkívül segíteni kívánnak a hídomlástól érintett lakóházakból kiköltöztetett több mint 600 ember költségeinek fedezésében is. Bejelentették, hogy mielőbb alternatív útvonalat teremtenek a hídomlás okozta közlekedési nehézségek enyhítésére. Giovanni Castellucci, az Autostrade per l'Italia vezérigazgatója és a társaság elnöke, Fabio Cerchiai bejelentette: a vállalat készen áll arra, hogy teljesen lebontsa a leomlott hidat és helyére acélhidat emeljen. Hangsúlyozták, hogy ismereteik szerint a híd rendszeres ellenőrzés alatt állt, és "jó egészségnek" örvendett. Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes közösségi oldalára azt írta, az állam "nem fogad el alamizsnát" a sztrádatársaságtól. A híd roncsai alatt újabb holttestet találtak, és az egyik kórházban ápolt súlyos sérült, egy 37 éves román férfi meghalt, így a halálos áldozatok száma 43-ra emelkedett.
Szerző
2018.08.18 19:26
Frissítve: 2018.08.18 20:11