A Déli Áramlat Szerbiának jön be, nem Magyarországnak

Publikálás dátuma
2018.02.03 10:43
Magyarország Szlovákia felől is kaphat földgázt. A Népszava képén Robert Fico és Orbán Viktor.
Hamarosan átnevezik a Déli Áramlat nevű vállalatot, mely az azonos nevű gázvezeték kiépítése céljából jött létre: Szerb Áramlat lesz a cég neve, és a Bulgáriát Szerbiával összekötő földgázvezeték megépítése lesz a feladata- írja a Magyar Szó.

A terv végrehajtása érdekében a Srbijagas Közvállalat 15 millió euró rövid lejáratú kölcsönt vesz fel, hogy pótlólagosan növelje a tőkét. A helyett tehát, hogy megszüntetnék a 2011-ben a déli vezeték építése végett a Gazprommal együtt létrehozott vállalatot, pénzügyileg hamarosan felerősítik és aktiválják. A Szerb Áramlat cég jelenik tehát meg, mint a Török Áramlat gázvezeték második ágának építésében illetékes legfőbb tényező. Korábbi bejelentések szerint Szerbia már 2019-től ebből a vezetékből kapná a földgázt. A Fekete-tenger alatt áthaladó földgáz a szerbiai csomópontból eljut majd Délkelet-Európa más országaiba is, az ukrajnai vezeték ugyanis megszűnik működni.

A Srbijagas hivatalosan nem kívánta kommentálni az értesüléseket, szakértők szerint viszont jó, hogy végre mozgás észlelhető az alternatív vezeték építése körül.

– Jó, hogy Szerbia a Török Áramlat útvonalába esik, s az is, hogy – úgy tűnik – megállapodtak arról, hogy más országokat a szerbiai csomópontból látnak majd el, így ugyanis Magyarország helyett Szerbia fogja beszedni az illetékeket. Fontos lenne mielőbb munkához látni, hiszen 2019 decembere közel van. Lényegtelen, hogy mi lesz a vállalat neve, csupán az a fontos, hogy mielőbb hozzáfogjanak a tervek megvalósításához, nehogy megtörténjen, hogy technikai kérdések okoznak majd fennakadást a gázellátásban – mondják a szerbiai Földgázegyesületben.

Szerző

Technikai problémák miatt egyre gyakrabban akadozik a bankolás

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:20

Fotó: Dobó Krisztián
Három napja akadozik a CIB Bank elektronikus rendszere, az ügyfelek nem tudnak utalni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma két év alatt megduplázódott.
A bank lapunknak is elküldött tájékoztatása szerint a költözés miatti, előre bejelentett szolgáltatáskiesés szombaton este 20 óráig tartott, és ezt követően a bank szolgáltatásai kedd délelőttig megfelelően működtek. Kedd délelőtt azonban „technikai problémák léptek fel”, amelyek miatt „az ügyfélkiszolgálási idő jelentősen lelassult” az elektronikus csatornákon és a fiókokban. A bankkártyás szolgáltatásokban csak rövid ideig volt fennakadás, ám az elektronikus szolgáltatásait – például a netbankot – érintő hibákat még csütörtökre sem tudta maradéktalanul kijavítani a bank. Mert bár kedd este, majd szerda este is azt közölték, hogy sikerült megoldani a problémát, és újra működik a rendszer, másnap délelőttre rendre kiderült, hogy mégsem. A CIB Bank a honlapján csütörtök délután már azt közölte: éjjel javításokat végeznek, ami miatt péntek hajnalban több szolgáltatásuk – internetbank, mobilbank, kártyás vásárlás, készpénzfelvétel, ATM-ek - nem vagy csak korlátozottan lesz elérhető. Szerettük volna megtudni a CIB Banktól, pontosan mi okozza az üzemzavart, hány ügyfelet érint a probléma, és mivel kártalanítják őket amiatt, ha nem tudtak átutalásokat indítani, vásárolni, készpénzt felvenni? Ezen kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, mint ahogyan a bank közösségi oldalán efelől érdeklődő ügyfelek sem. Őket az oldal kezelője sűrű elnézéskérések közepette a CIB Bank panaszkezelési oldalára irányította. Egy ügyfél hozzászólása szerint azonban a hét elején az a felület sem működött…
A CIB Banknál rövid időn belül már másodszor fordul elő hasonló probléma: februárban egy hardwer eszköz leállása miatt váltak időszakosan elérhetetlenné a pénzintézet elektronikus csatornái. De nem csupán ennél a banknál történik ilyesmi, április közepén az MKB Bank netbankjának leállása borzolta a kedélyeket, márciusban a K&H Banknál voltak átmeneti kimaradások az e-bank és mobilbank szolgáltatásokban, hogy csak a legközelebbieket említsük. A hasonló hírek szinte egymást érik: időről időre ügyfelek tízezreinek okoz minimum bosszúságot egy-egy hazai nagybank elektronikus szolgáltatásinak leállása vagy akadozása.

Sűrűsödő üzemzavarok

Nem csoda, hiszen a pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik: a jegybank 2017-ben összesen 29 hitelintézet 467 incidenséről kapott adatszolgáltatást – derül ki az MNB 2018-as Fizetési Rendszer Jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy 2015-höz képest csaknem megduplázódott az ilyen problémák száma. A jegybank szerint ugyanakkor ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva továbbra is alacsony.
A jelentés alapján az üzemzavarokat ugyanakkor egyre hosszabb ideig tart elhárítani: 2017-ben legalábbis ennek átlagos ideje 11 óra 3 perc volt, azaz csaknem másfél órával hosszabb, mint 2016-ban. Igaz, a növekedést döntően egyetlen bank három, kiemelkedően hosszú időtartamú meghibásodásai okozták. Az üzemzavarok főként az internetbanki és mobilbanki rendszereket érintik: 2017-ben 196 eset az internetbanki, 144 a mobilbanki szolgáltatásokhoz kapcsolódott, 71 pedig internetes vásárláshoz. Ezek a meghibásodások – amelyek többek között az átutalások elindításában és a számlaforgalmuk lekérdezésében korlátozzák az ügyfeleket - a tíz legnagyobb banknál jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a kisebbeknél. Utóbbiaknál a központi – például számlavezető - rendszerekkel és a telefonos ügyfélszolgálattal kapcsolatos üzemzavarok a jellemzőek. A rendszerek elérhetetlenségét jelentős részben a túlzott terhelés - az átlagost jelentősen meghaladó feldolgozandó adat vagy szándékos külső túlterhelés - okozta. Gyakori volt az alkalmazások hibás működése, váratlan lefagyása vagy a memóriaszivárgás is. Hardver hiba esetén pedig nem minden esetben sikerült automatikusan átállni a tartalékrendszerre. A jelentés szerint 2017-ben tovább emelkedett a bankkártyákhoz és ATM-készülékekhez kapcsolódó problémák száma is, amelyek jelentős részét hálózati hibák - szakadozó kapcsolatok, hibás beállítások, külső szolgáltatónál levő hibák – okozták. 

Elavult rendszerek?

Nagy Márton, a jegybank alelnöke nemrégiben egy konferencián a hazai bankrendszer egyik nagy kihívásának nevezte a digitalizációt. Arról beszélt: még a nagybankok rendszereinek 46 százaléka is elavult komponenseket tartalmaz, ami megnehezíti majd az új fintech megoldások hozzájuk kapcsolását is. A jegybank most azt közölte lapunkkal: a magyarországi bankok informatikai rendszere megbízható, biztonságos szolgáltatási színvonalat képvisel. A pénzintézetek folyamatosan fejlesztik IT-rendszereiket, amelyek ugyanakkor összetett struktúrát jelentenek. Egyes esetekben éppen a fejlesztések, egy új – az ügyfeleknek is kényelmesebb, gyorsabb szolgáltatást nyújtó –, modernizált rendszerre való átállás során keletkezhetnek időleges problémák.
Frissítve: 2019.04.26 09:20

Megint drágább lett a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol, a benziné nem változott.
Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 407 forintra nőtt, a benziné 400 forint maradt.
Az üzemanyagok ára legutóbb a múlt héten szerdán változott: a 95-ös benzin ára bruttó 5 forinttal 400 forintra, a gázolajé bruttó 4 forinttal 405 forintra emelkedett.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző