Az MSZP elnöke szerint egy kiszámíthatóbb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb nemzetpolitikával, egy "sokkal nyugodtabb hanggal" több eredményt lehet elérni.
"Akkor lesz jobb a Kárpát-medencei magyarságnak, ha abban az országban amelybe a történelem kényszerítette őket állampolgárként, az ottani kormányok készek, képesek olyan kisebbségpolitikát folytatni, amelyik számukra kedvező, s az anyaország pedig képes arra, hogy olyan szomszédságpolitikát folytasson, hogy a mindenkori kormánnyal jóba van és tudja segíteni a kisebbségeket" - magyarázta pártja álláspontját Molnár Gyula.
Az MSZP üdvözöli, hogy jelentősen nőtt a határon túli magyar szervezetekhez juttatott hazai források értéke, ezt nem kívánja csökkenteni, de a támogatási rendszer "megszűnt átláthatóságát" nyílt pályáztatási rendszerrel akarja helyreállítani.
Az ellenzéki párt elnöke megerősítette: ha sikerül kormányra jutniuk, a határon túli magyarok szavazati jogát fenntartanák, és a "több részvétel" irányába módosítanák.
Karácsony Gergely is azt hangsúlyozta: bár "vannak hangok" az ellenzéki táborban, amelyek megvonnák ezeket a szerzett jogokat határon túli magyar közösségektől, ő határozottan kiáll a választójog megtartása mellett. Kifejtette, hogy szerinte úgy kellene átalakítani ezt a jogot, hogy a határon túliak a közösségeik által állított jelöltek közül választhassanak.
A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje elhárította azt az újságírói felkérést, hogy Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének kijelentését kommentálja, aki korábban azt mondta: az erdélyi magyarság érdeke a Fidesz-KDNP újraválasztása. Karácsony Gergely szerint Kelemen Hunor "felelősen gondolkodik", neki pedig nem tiszte szavait kommentálni, de éppen azért érkeztek Erdélybe, hogy maguk is kiépítsék kapcsolataikat, és olyan partnereket találjanak, akikkel közösen tudnak gondolkodni, hogy tudja a magyar baloldal segíteni a nemzeti összetartozás közös ügyét.
A Kós Károly Akadémia marosvásárhelyi székházában tartott sajtóértekezleten házigazdaként Markó Béla volt RMDSZ-elnök kifejezte meggyőződését, hogy a határon túli magyarság helyzetét nem lehet pártpolitikai szempontok szerint megközelíteni, a nemzeti kérdésben konszenzusra van szükség, az erdélyi magyarságnak pedig a teljes magyarországi politikai élet támogatására van szüksége van.
