Olcsóbbak lettek a fővárosi albérletek

Publikálás dátuma
2018.02.05 10:19
Fehéredhet a lakásbérleti piac FOTO: Shutterstock
Fotó: /
Vegyes a kép az ingatlanbérleti piacon: van példa a díjak csökkenésére, stagnálására és emelkedésére is. 

Egyre nagyobb a kereslet a kiadó lakások iránt a nagyobb városokban, ennek ellenére már nem emelkednek olyan tempósan a bérleti díjak, mint korábban. Ennek hátterében a kínálat bővülése állhat - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a keresztféléves felsőoktatási képzések indulása apropóján vizsgálta a budapesti és a legnagyobb vidéki egyetemvárosok piacát.

Kiderült: Budapesten február elején 140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami a bérleti piacon főszezont jelentő tavaly augusztusi szinthez képest 10 ezer forintos mérséklődést jelent. Továbbra is az V. kerületben a legdrágábbak a kiadó lakások, havonta átlagosan 200 ezer forintot kérnek ezekért. A másik véglet pedig a XXIII. kerület, ahol 90 ezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni.

Trendfordulóról ugyanakkor egyelőre nincs szó, hiszen tavaly februárhoz képest 10 ezer forinttal emelkedtek az átlagos bérleti díjak a fővárosban - szögezte le Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Tavaly februárhoz képest 5 százalékkal nőtt a magánszemélyek által meghirdetett kiadó lakások száma Budapesten, de a megyei jogú városokban is jelentős - több mint 30 százalékos - volt a kínálatbővülés. A megnövekedett kínálat pedig gátat szab az albérletárak emelkedésének - tette hozzá a szakértő.

A legnagyobb vidéki egyetemi városokban vegyesen alakultak a bérleti díjak. Debrecenben február elején 90 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat, ami 6 százalékos emelkedést jelent a múlt augusztusi szinthez viszonyítva. Nagyobb mértékben drágultak a pécsi bérleti díjak: 80 ezerről 90 ezer forintra.

Ezzel szemben Szegeden és Miskolcon lényegében stagnáltak a bérleti díjak. Szegeden február közepén havi 85 ezer forintba kerültek az albérletek, Miskolcon pedig 66 ezer forintot kellett adni értük, ami lényegében megegyezik a tavaly augusztusi szinttel.

 Az idei évben fontos változás, hogy már nem kell megfizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a bérbeadásból származó jövedelem éves szinten meghaladja az 1 millió forintot. Balogh László úgy véli: az intézkedés fehérítheti az albérletpiacot, aminek kínálata jelentősen átrendeződik.

A fővárosban például számottevően csökkent a 100 ezer forintnál olcsóbb havi bérleti díjjal meghirdetett kiadó lakásoknak az aránya. Míg tavaly januárban a magánszemélyek által feladott kiadó lakáshirdetések 33 százaléka tartozott ebbe az árkategóriába, idén januárban viszont már csak 19 százalék. Ennek fő oka, hogy a növekvő kereslet miatt évről évre emelkedik az a minimális árszint, amennyiért elfogadható minőségű lakást lehet bérelni.

Szerző
2018.02.05 10:19

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25