Az itthoni hivatalos hírközlések alapján az a képzet alakulhat ki bennünk, hogy Magyarország már az európai politikában is vezető szerepet játszik. Orbán Viktor új hatalmi gócpontot alakított ki a visegrádi országok vezérletével, s a V4-ek már megkerülhetetlenné váltak az Európai Unióban. És amint a különféle közvélemény-kutatások rendre kimutatják, itthon tényleg mindent el lehet hitetni a közvélemény nagyobbik felével.
Ami azonban itthon eladható, az nem feltétlenül működik külföldön. Orbán Viktor egy hete Sebastian Kurz osztrák kancellár vendége volt. Új kezdetről tettek említést, és a magyar kormányfő megjegyezte, Bécsben végre nem magyarellenes kormány van hatalmon. Az egyik kormányhű internetes médium pedig nyomban rámutatott hangzatos címével: „A Bécs-Budapest szuperexpressz átszáguld Európán.”
Az most persze mellékes, hogy valójában egy témában értettek egyet: meg kell erősíteni az Európai Unió külső határait. Aligha találnánk azonban olyan országot az EU-ban, amely megkérdőjelezné e szándékot. Tény az is, hogy Bécs most keményebb menekültpolitikát képvisel az előző, Christian Kern vezette kabinetnél, de ez még nem tekinthető olyan közös nevezőnek, amire rá lehetne építeni egy stabil kétoldalú viszonyt. Már csak azért sem, mert ez a téma valójában mellékes ága a két állam kapcsolatának. A kényes kérdésekről azonban nemigen tett említést a magyar kormányfő, s kommentár nélkül hagyta, hogy Kurz bizonyos kérdésekben (például az illiberális demokrácia kapcsán) óvatosan, de egyértelműen elhatárolódott tőle.
A bécsi Der Standardban hétfőn megjelent interjúja azonban már nem csak elhatárolódás volt: már-már arculcsapással érhet fel a magyar kormány számára. Kurz ugyanis egyértelműen úgy fogalmazott, csökkenteni kell a közép-európai országok pénzügyi támogatását a következő, 2021-től kezdődő költségvetési időszakban. Itthon korábban nagy felháborodás fogadta azt a körvonalazódó német-francia kezdeményezést, amely az uniós értékek tiszteletben tartásához kötné a kohéziós alapok felhasználását, most azonban nem hallhatunk ilyen hangokat a kormányzat részéről.
Pedig bizonyos tekintetben Kurz nyilatkozata még kiábrándítóbb Orbánék számára, hiszen a Párizs-Berlin-tengely egyelőre nem tett említést a támogatások kurtításáról, csak bizonyos feltételekről, amelyekhez a kifizetésüket kötnék. Az osztrák kancellár ezzel szemben kimondta: váltig védeni fogja a nettóbefizetők érdekeit azon országokkal szemben, amelyek eddig az uniós büdzsé legnagyobb haszonélvezői voltak. Megsemmisítő lehet Budapest számára Kurznak az a megjegyzése is, amely szerint erről már tájékoztatta a magyar kormányfőt. Magyarán: Orbán csak a megbeszélések lényegéről felejtette el tájékoztatni a közvéleményt, félrevezette az embereket.
Milyen következményei lesznek ennek? Szokás szerint semmilyenek. Hiába hangzott el Kurz interjúja a Der Standardban, itthon tovább etetik a közvéleményt a nagy osztrák-magyar egymásra borulás meséjével. Igaz, az emberek lelkét már megmételyezték annyira, hogy mindent el is higgyenek.
