Határtalan ellenállás

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:46
Varázsének (1972) - A képek forrásai: a művész és az acb Galéria
Fotó: /
Az államilag támogatott kultúrától távolodó művészeti törekvések a hatvanas évektől erőteljes változást hoztak a hazai művészeti életbe. Feldolgozásuk ma is kihívás.

- Az aczéli kultúrpolitika hármas sémája – tűrt-tiltott-támogatott – nem mindig segíti a megértést. Ha ezt vesszük alapul, óhatatlanul is a pártállam szemléletmódját vesszük kiindulási pontként, és azt vetítjük rá egy sok esetben autonóm módon szerveződő kulturális szcénára – világított rá a hatvanas-hetvenes évektől megjelenő ellenállási formák fogalmi meghatározásának nehézségeire Scheibner Tamás, a COURAGE nemzetközi kutatócsoport tagja. Az irodalomtörténész így válaszolt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a 0. Ubik Eklektik programsorozat keretében rendezett Elfeledett elődeink? című beszélgetésen a moderátor, Szemes Botond azon kérdésére, mit is értünk a kulturális ellenállás vagy a nonkonform kultúra fogalmai alatt. Kürti Emese művészettörténész, az acb ResearchLab kutatási vezetője is kiemelte, annak fontosságát, hogy diverzifikáljuk és lebontsuk az olyan fogalmakat, amelyek a mitologizálást segítik elő.

Azért sem könnyű a meghatározás Scheibner Tamás szerint, mert az idők során a szerepek is megváltoztak. Gyakran, ha az állam valakit ellenzékinek kiállított ki, az alkotó is azonosulni kezdett a szereppel, és attól fogva tudatosabban kapcsolódott a politikai ellenállást képviselő körökhöz is. Kürti Emese hozzátette, a recepció is képes torzításokra. Néhány évvel ezelőtt elfogadott volt a kurátori gyakorlatban a politika felől értelmezni a hatvanas-hetvenes évek művészetét. A nonkonform kultúra nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban kiemelték: a szamizdatkészítés eljárásainak átvétele közvetlen érintkezést igényelt, de léteznek strukturális hasonlóságok is, például a hazai táncházmozgalmakhoz hasonló hagyományőrző mozgalmak. S ahogy arra Szemes Botond frappánsan rávilágított, minden népnek megvolt a maga Cseh Tamása.

Az emigráció szintúgy szerepet játszott, az emigráns közösségek a nyugati nagyvárosokban élénk kapcsolatban álltak egymással, információt cseréltek és a Szabad Európa Rádión vagy más nyugat-európai rádiókon keresztül terjedtek a tapasztalatok. A lengyel kapcsolat meglehetősen közismert, a jugoszláv azonban kevésbé – hangsúlyozta Kürti Emese. „Volt néhány meghatározó orgánum, mint az Új Symposion folyóirat, illetve a Híd, amelyekben a Magyarországon publikációs tilalom alatt állók, az avantgárd mozgalomhoz tartozók döntő része publikált. Az Új Symposion jelentősége közvetítői szerepét illetően is meghatározó volt, az újbalos teóriákat, vagy Kassák Lajos életművét, Lukács Györgyöt onnan lehetet megismerni, így kerültek vissza ezek a szerzők Magyarországra.”

Az első magyarországi happening 1966-ban valósult meg, Az ebéd címet viselte, és Szentjóby Tamás, Altorjay Gábor, Jankovics Miklós nevéhez fűződik. - Ennek nagyon fontos eleme volt az agresszió, aminek a hátterében erőteljes művészetellenesség húzódott meg. Ez volt tulajdonképpen az első, idő és tér alapú -antiművészeti jelenség, a korábbi médiumokat az eseménnyel leváltó művészeti forma – ismertette a művészettörténész. A beszélgetés során azonban az is kiderült, nincs konszenzus számos kérdésben, például a happening, mint műfaj hazai megjelenése kapcsán. Figyelembe kell venni a költészeti praxist, a zenei eredetet, és a beszámolók írójának pozícióját, szemléletmódját is. Bár a művészek közül még többen élnek, emlékeik, feljegyzéseik sem adnak biztos támpontot a kutatások számára, így a korszak még nem teljes mértékben feltérképezett.

Szintén különleges esemény volt Szentjóby Tamás, Erdély Miklós és Ladik Katalin közös 1968. május 1-jei UFO című akciója, amelynek során a körülmények előzetes egyeztetése nélkül Ladiknak a Duna partján fekvő, alufóliába burkolt Szentjóbyt kellett kicsomagolnia. Hosszú levelezésüket követően ez volt első találkozásuk kerete. Mint azt Kürti Emese elmondta, a művésznő gyakran hivatkozott rá, hogy a happeningben való részvétel egyfajta új performativitás útján indította el őt. A művészettörténész kiemelte, Ladik olyan szupranacionális jelensége volt a jugoszláv kultúrának, aki egyszerre több nyelvet használt – fontos szerepet kaptak nála a balkáni nyelvek –, és közben jelen volt a magyar művészeti színtéren is. „Művészete többek számára sokkolónak tűnt, 1970-es Budapesti performansza is sokakból megbotránkozást váltott ki. A művész bement a terembe egy szál gyertyával, feketében, és énekbeszédszerűen előadta erotikus, szürrealisztikus verseit, majd kiment, és félmeztelen testén medvebundával érkezett vissza, s áttért a tiszta hangköltészetre, amelyben teljesen eltűntek a hagyományos értelmezés szerint dekódolható szövegek, például csak mássalhangzókat énekelt. Ez meglehetősen nagy visszhangot keltett” – mesélte Kürti Emese.

Ladik Katalin, Balaskó Jenő plakát (1970)

Ladik Katalin, Balaskó Jenő plakát (1970)

Jugoszláviában teljesen más helyzetben volt a kortárs művészet, mint Magyarországon. - 1948-ban Tito elnök szakított a sztálini rendszerrel, és külön utas politikát folytatott, ami azt jelentette, hogy a piacgazdaság egyes elemeit beépítette a rendszer működésébe, sokkal nyitottabb, horizontálisabb színteret sikerült létrehozni. Ennek egyik előnye az volt, hogy mivel a hazai generáció az 1945 előtti magyar irodalomhoz nem tudott hozzáférni, „kénytelenek” voltak a kortárs jugoszláv, szlovén, szerb, horvát irodalomhoz kapcsolódni. Másrészt szabadon utazhattak; Ladik Katalin műveket csempészett ki, hozta-vitte az információkat, katalógusokat, könyveket – mondta a művészettörténész.

Népdal performansz (1973)

Népdal performansz (1973)

- Intenzív performanszaival, a ritmikus dobolásokkal, hangeffektusokkal az volt Ladik célja, hogy eksztatikus állapotba, transzba sodorja saját magát, és hogy ezt a közönség számára is kiterjessze – hangsúlyozta Scheibner Tamás, hozzátéve: a harmincas-negyvenes években Közép-Európában különösen sokakat foglalkoztatott, hogy hogyan lehet úgy átlépni az irracionalitás terepére, hogy némi kontroll mégis fennmaradjon, s ennek újjáéledését is felfedezhetjük a hetvenes években. Scheibner Tamás kiemelte, Ladik nőiségét erősen prezentáló megjelenése új színt is hozott a kulturális színtérbe. Fellépése az ellenzéki kultúra addigi macsó, férfiközpontú jellemvonását is provokálta. Kürti Emese hozzátette: fontos a Ladik-jelenség esetében, hogy külön válik a magyar és a jugoszláv recepció. Miközben a magyarok azt írták róla, hogy pénzért vetkőzik, a jugoszláv szerzők pontosan tudták, hogy amit csinál, az a kortárs neoavantgárd művészetbe tartozik.

2018.02.06 06:46

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00