Álláskeresési támogatások és átképző programok helyett a kormány egyre inkább a munkaerőpiaci szempontból zsákutcát jelentő közmunkát finanszírozza, de a foglalkoztatás javítását célzó adóbevételekből jut egyházi- és sporttámogatásokra is – derül ki a Policy Agenda elemzéséből, amely annak járt utána: az elmúlt nyolc évben mire költötték a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba a munkadók és munkavállalók adóiból befolyt összegeket.
A munkanélküliségi ráta tavaly év végére tíz éve nem látott mélypontra, 4 százalék alá, a munkanélküliek száma 175 ezerre csökkent. A KSH munkanélküli statisztikáiban ugyanakkor nem szerepel az a hasonló létszámot kitevő 178 ezer közmunkás, amelynek többsége a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között „ingázik”, hiszen csupán mintegy 5-7 százalékuk tér vissza a „rendes” munkaerőpiacra.
A munkanélküliek és a közmunkások többsége ugyanis iskolázatlan vagy elavult a szakmája, ezért nem tud még a jelenlegi munkaerőhiányos piacon sem elhelyezkedni, képzésük vagy átképzésük így kiemelkedően fontos lenne. A munkanélküliség kezelésére ugyanakkor a kormány egyetlen érdemi válasza a közmunka, és inkább költ erre, mint a képzésekre és átképzésekre.
A belső arányok eltolódást jól jelzi, hogy miközben 2010-ben még 223 milliárd forintot költött a kormány álláskeresési támogatásra és aktív munkaerőpiaci eszközökre – azaz felnőttképzésre, átképzésekre -, addig 2017-ben már csupán 158 milliárd forintot. A közfoglalkoztatás finanszírozása ugyanezen idő alatt 60 milliárd forintról 266 milliárd forintra nőtt – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) Policy Agenda által ismertetett számaiból. Az idén ugyan előbbi célokra szánt összeg némiképp növekszik, a közfoglalkoztatás kiadásai pedig csökkennek, a különbség azonban még mindig 51 milliárd forint.
Az NFA összes bevétele tavaly 522 milliárd forint volt, ebből 240 milliárd forint a munkaadói és munkáltatói járulékbevételekből, illetve európai uniós visszatérítésekből származott. Az alapon keresztül az államnak álláskeresési támogatást kell nyújtania a munkanélküliek számára, új munkahelyek létrehozását kell ösztönöznie, valamint a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat kell biztosítania. Hogy ez utóbbi cél mennyire valósul meg, azt mutatja, hogy szakképzési hozzájárulás címen az állam 2008-ban 42 milliárd forintot szedett be és 36 milliárd forintot fordított szakképzési és felnőttképzési programokra. Tavaly ugyanakkor 80 milliárd forintot szedett be, de csupán 30 milliárd forintot költött ezen célokra - vagyis 50 milliárd forintot nem a beszedés indokaként nevesíthető feladatokra költött el. Összességében az NFA 2017-ben 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit az összes munkaerőpiaci programra elköltött. Vagyis még azt sem lehet mondani, hogy a befizetett járulékokat közmunkára költötték volna el, sokkal inkább egyházi- és sporttámogatásokra – állapítja meg a Policy Agenda.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: nem nevezhető éppen hatékonynak az a rendszer, amely több mint 266 milliárd forintból legföljebb a munkanélküliek 7 százalékát juttatja vissza a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás helyett szerinte ezért sokkal inkább a személyre szabott, a piaci igényeket figyelembe vevő képzésekre, átképzésekre kellene koncentrálni. Ehhez elsőként fel kellene mérni az érintettek iskolázottsági szintjét, és úgy igazítani a programokat, hogy mindenki legalább egy szintet előrébb tudjon lépni. Emellett létre kellene hozni egy, a szakszervezetek és a munkaadók országos szervezetiből álló felügyelő tanácsot az NFA felett, amely javaslatokkal és ellenőrző jogosítványokkal is élhetne az alap felhasználását illetően.
