Képzés helyett közmunkára költ a kormány

Publikálás dátuma
2018.02.08. 06:23
Fotó: Molnár Ádám

Álláskeresési támogatások és átképző programok helyett a kormány egyre inkább a munkaerőpiaci szempontból zsákutcát jelentő közmunkát finanszírozza, de a foglalkoztatás javítását célzó adóbevételekből jut egyházi- és sporttámogatásokra is – derül ki a Policy Agenda elemzéséből, amely annak járt utána: az elmúlt nyolc évben mire költötték a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba a munkadók és munkavállalók adóiból befolyt összegeket.

A munkanélküliségi ráta tavaly év végére tíz éve nem látott mélypontra, 4 százalék alá, a munkanélküliek száma 175 ezerre csökkent. A KSH munkanélküli statisztikáiban ugyanakkor nem szerepel az a hasonló létszámot kitevő 178 ezer közmunkás, amelynek többsége a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között „ingázik”, hiszen csupán mintegy 5-7 százalékuk tér vissza a „rendes” munkaerőpiacra.

A munkanélküliek és a közmunkások többsége ugyanis iskolázatlan vagy elavult a szakmája, ezért nem tud még a jelenlegi munkaerőhiányos piacon sem elhelyezkedni, képzésük vagy átképzésük így kiemelkedően fontos lenne. A munkanélküliség kezelésére ugyanakkor a kormány egyetlen érdemi válasza a közmunka, és inkább költ erre, mint a képzésekre és átképzésekre.

A belső arányok eltolódást jól jelzi, hogy miközben 2010-ben még 223 milliárd forintot költött a kormány álláskeresési támogatásra és aktív munkaerőpiaci eszközökre – azaz felnőttképzésre, átképzésekre -, addig 2017-ben már csupán 158 milliárd forintot. A közfoglalkoztatás finanszírozása ugyanezen idő alatt 60 milliárd forintról 266 milliárd forintra nőtt – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) Policy Agenda által ismertetett számaiból. Az idén ugyan előbbi célokra szánt összeg némiképp növekszik, a közfoglalkoztatás kiadásai pedig csökkennek, a különbség azonban még mindig 51 milliárd forint.

Az NFA összes bevétele tavaly 522 milliárd forint volt, ebből 240 milliárd forint a munkaadói és munkáltatói járulékbevételekből, illetve európai uniós visszatérítésekből származott. Az alapon keresztül az államnak álláskeresési támogatást kell nyújtania a munkanélküliek számára, új munkahelyek létrehozását kell ösztönöznie, valamint a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat kell biztosítania. Hogy ez utóbbi cél mennyire valósul meg, azt mutatja, hogy szakképzési hozzájárulás címen az állam 2008-ban 42 milliárd forintot szedett be és 36 milliárd forintot fordított szakképzési és felnőttképzési programokra. Tavaly ugyanakkor 80 milliárd forintot szedett be, de csupán 30 milliárd forintot költött ezen célokra - vagyis 50 milliárd forintot nem a beszedés indokaként nevesíthető feladatokra költött el. Összességében az NFA 2017-ben 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit az összes munkaerőpiaci programra elköltött. Vagyis még azt sem lehet mondani, hogy a befizetett járulékokat közmunkára költötték volna el, sokkal inkább egyházi- és sporttámogatásokra – állapítja meg a Policy Agenda.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: nem nevezhető éppen hatékonynak az a rendszer, amely több mint 266 milliárd forintból legföljebb a munkanélküliek 7 százalékát juttatja vissza a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás helyett szerinte ezért sokkal inkább a személyre szabott, a piaci igényeket figyelembe vevő képzésekre, átképzésekre kellene koncentrálni. Ehhez elsőként fel kellene mérni az érintettek iskolázottsági szintjét, és úgy igazítani a programokat, hogy mindenki legalább egy szintet előrébb tudjon lépni. Emellett létre kellene hozni egy, a szakszervezetek és a munkaadók országos szervezetiből álló felügyelő tanácsot az NFA felett, amely javaslatokkal és ellenőrző jogosítványokkal is élhetne az alap felhasználását illetően.

Szerző

Mindenki nyer

Huszonegy nyer - és ez nemcsak a kártyában van így. Bebizonyosodott például a múlt hét végén is, amikor már 21. alkalommal rendezték meg a XIII. kerületi civil szervezetek napját. Érdeklődésben ezúttal sem volt hiány. Így nyertek a Civil Börze részvevői, vagyis az a 25 kulturális, rendészeti, honvédelmi, egészségügyi, társkereső és hagyományőrző egyesület, társaság és szervezet, amelyek bemutatkoztak az eseményen és nyert a szép számú közönség is, hiszen változatos programokban lehetett része.

Az alaphangot Tóth József, a kerület polgármestere adta meg. Többek között arról beszélt, hogy civilek nélkül nem lehet demokrácia. Ezzel nagyon hangsúlyosan válaszolt a kormány propagandájára, amelyben valamiféle mumusnak igyekeznek beállítani a civil szervezeteket. Felidézte, hogy gyanakodva és bizalmatlanul tekintenek rájuk, miközben mind erőteljesebben próbálják korlátozni tevékenységüket. De mindjárt meg is jegyezte, Angyalföldön pontosan ennek ellenkezője látható. Az önkormányzat szorosan együttműködik a kerületben működő civil szerveződésekkel.

Ez a közös gondolkodás és cselekvés pedig nem merül ki a szép szavakban. Az érintett társaságok képviselői is megerősítették lapunknak, hogy amit Tóth József mondott, az a mindennapok gyakorlata. Többen is nagyra értékelték, hogy az önkormányzat jelentős anyagi támogatást is nyújt működésükhöz. Ehhez tartozik, hogy minden évben Civil-díjjal ismerik el a legtevékenyebb szervezetek munkáját. A vándordíjat ezúttal is ezen a napon adták át, most a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület kapta.

A Radnóti Miklós Művelődési Központban lezajlott egész napos program része volt, hogy megnyitották a kerület közelgő 80. születésnapja alkalmából tartandó ünnepségsorozatot is. S mindjárt tisztelegtek is a kerület nagyjai, díszpolgárai előtt. HungarIkonok címmel négy művész olyan alkotását állították ki, amelyek az angyalföldi kiválóságok munkásságát idézik föl. Látható Papp László boxkesztyűje, a sakkozó Portisch Lajos egyik figurája, Szabó István filmrendező csapója és Szepesi György mikrofonja, mégpedig neves képzőművészek alkotásainak keretében.

Angyalföld - ha úgy tetszik - példát is mutat: így is lehet tartani a kapcsolatot a civilekkel. Amivel valóban mindenki nyer. Így valószínűleg a 21 után a 22-vel is: a jövőre esedékes újabb Civil Nappal, meg közben, egész évben.

Szerző

A túlélésért küzd a pécsi gyermekhospice ház

Publikálás dátuma
2018.02.08. 06:17
2014-ben Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége (jobb oldalon) részt vett egy foglalkozáson a Gyermekhospice Hős
Az ország első gyermekhospice háza, a pécsi Dóri Ház súlyos anyagi problémákkal küzd. Bár Lázár János kancelláriaminiszter egy hete azonnali segítséget ígért, egyelőre nem jött egyetlen fillér sem. A lakosságtól 3 millió forint érkezett.

Kétséges, hogy fennmaradhat-e a pécsi Dóri Ház, ahol súlyosan beteg gyerekek hospice-szolgáltatását biztosítja. A Szemem Fénye Alapítvány támogatása két év alatt a negyedére esett vissza - írja a Magyar Nemzet.

Gyura Barbara, az alapítvány vezetője a lapnak elmondta: az anyagi problémák hátterében a magántámogatások, főleg az szja 1 százalékból származó összegek drasztikus visszaesése, illetve a sajátos hospice-szolgáltatás miatt az állami támogatás elmaradása is okozza.

2015-ben még 44 millió forint magánadomány segítette az alapítványt, ami 2017-re 11 millióra apadt. Ez összefüggésben áll a pénzgyűjtéssel is foglalkozó munkatársak távozásával. Az állami támogatást lényegében csak a Balog Zoltán miniszteri keretének terhére nyújtott évi 5-7 millió forintos összeg jelenti, de a beérkező pénzt az elmaradt járulékok miatt a NAV inkasszózza.

A villanyt nem tudja kikötni a szolgáltató, mert lélegeztetőgép segít a 2011-ben megnyitott otthon egyetlen lakójának, Sziládi Dórának a légzésben, de a fűtést hamarosan kikapcsolhatják. Az alapítvány anyagi helyzete most nem teszi lehetővé, hogy minden gyereket fogadni tudjanak.

A 16 éves Dóri izomsorvadásban szenved. A lapnak elmondta, hogy alig jelentkezik valaki ápolónak az alapítvány nehéz anyagi helyzete miatt. "Én is abban segítek, amiben tudok, akár olyan apróságokkal, hogy elérhetőségeket gyűjtök" - tette hozzá.

Gyura Barbara szeretné meghonosítani az angol mintájú charity shopok (jótékonysági üzletek) gyakorlatát, hogy egyes adományok értékesítésével tartsák fenn működésüket, de ez ügyben is inkább falakba ütközött. Az adományok eladása során ráadásul ugyanúgy fizetni kell ez áfát az alapítványnak is, mint egy kft.-nek.

,,A legnagyobb segítséget az alapítvány kiszámítható támogatása jelentené, amiből hosszú időre biztosítani tudnák az ápolók és a betegszállítók fizetését vagy a benzin- és rezsiköltséget" – mondta.

Bár Lázár János kancelláriaminiszter múlt hét csütörtökön azonnali segítséget ígért, egyelőre nem érkezett egyetlen fillér sem. A lakosságtól viszont jött segítség – mondta Gyura Barbara a Hír TV Reggeli járat című műsorában. A hospice szolgálat csaknem hárommillió forint támogatást kapott két-három nap alatt. Ez azt jelenti, hogy a NAV-hátralékuk gyakorlatilag ötszázezer forintra csökkent, és hatmillió forint a további hátralékuk, de ez nagy öröm, hiszen egyharmada eltűnt az adósságuknak – számolt be Gyura Barbara. Az átutalások között minimális volt a cégadomány – jegyezte meg az elnök.

Elérhetőség - Szemem Fénye Alapítvány:

- Szigetvári Takarékszövetkezet:

Bankszámlaszám: 50800111 11083762

Külföldi utaláshoz: IBAN: HU24 50800111 11083762 00000000 – SWIFT code: TAKBHUHB

- UniCredit Bank:

Bankszámlaszám: 10918001 00000033 67470006

Külföldi utaláshoz: IBAN: HU77 10918001 00000033 67470006 – SWIFT code: BACXHUHB

Szerző