Képzés helyett közmunkára költ a kormány

Publikálás dátuma
2018.02.08 06:23
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Álláskeresési támogatások és átképző programok helyett a kormány egyre inkább a munkaerőpiaci szempontból zsákutcát jelentő közmunkát finanszírozza, de a foglalkoztatás javítását célzó adóbevételekből jut egyházi- és sporttámogatásokra is – derül ki a Policy Agenda elemzéséből, amely annak járt utána: az elmúlt nyolc évben mire költötték a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba a munkadók és munkavállalók adóiból befolyt összegeket.

A munkanélküliségi ráta tavaly év végére tíz éve nem látott mélypontra, 4 százalék alá, a munkanélküliek száma 175 ezerre csökkent. A KSH munkanélküli statisztikáiban ugyanakkor nem szerepel az a hasonló létszámot kitevő 178 ezer közmunkás, amelynek többsége a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között „ingázik”, hiszen csupán mintegy 5-7 százalékuk tér vissza a „rendes” munkaerőpiacra.

A munkanélküliek és a közmunkások többsége ugyanis iskolázatlan vagy elavult a szakmája, ezért nem tud még a jelenlegi munkaerőhiányos piacon sem elhelyezkedni, képzésük vagy átképzésük így kiemelkedően fontos lenne. A munkanélküliség kezelésére ugyanakkor a kormány egyetlen érdemi válasza a közmunka, és inkább költ erre, mint a képzésekre és átképzésekre.

A belső arányok eltolódást jól jelzi, hogy miközben 2010-ben még 223 milliárd forintot költött a kormány álláskeresési támogatásra és aktív munkaerőpiaci eszközökre – azaz felnőttképzésre, átképzésekre -, addig 2017-ben már csupán 158 milliárd forintot. A közfoglalkoztatás finanszírozása ugyanezen idő alatt 60 milliárd forintról 266 milliárd forintra nőtt – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) Policy Agenda által ismertetett számaiból. Az idén ugyan előbbi célokra szánt összeg némiképp növekszik, a közfoglalkoztatás kiadásai pedig csökkennek, a különbség azonban még mindig 51 milliárd forint.

Az NFA összes bevétele tavaly 522 milliárd forint volt, ebből 240 milliárd forint a munkaadói és munkáltatói járulékbevételekből, illetve európai uniós visszatérítésekből származott. Az alapon keresztül az államnak álláskeresési támogatást kell nyújtania a munkanélküliek számára, új munkahelyek létrehozását kell ösztönöznie, valamint a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat kell biztosítania. Hogy ez utóbbi cél mennyire valósul meg, azt mutatja, hogy szakképzési hozzájárulás címen az állam 2008-ban 42 milliárd forintot szedett be és 36 milliárd forintot fordított szakképzési és felnőttképzési programokra. Tavaly ugyanakkor 80 milliárd forintot szedett be, de csupán 30 milliárd forintot költött ezen célokra - vagyis 50 milliárd forintot nem a beszedés indokaként nevesíthető feladatokra költött el. Összességében az NFA 2017-ben 62 milliárd forinttal többet szedett be, mint amit az összes munkaerőpiaci programra elköltött. Vagyis még azt sem lehet mondani, hogy a befizetett járulékokat közmunkára költötték volna el, sokkal inkább egyházi- és sporttámogatásokra – állapítja meg a Policy Agenda.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: nem nevezhető éppen hatékonynak az a rendszer, amely több mint 266 milliárd forintból legföljebb a munkanélküliek 7 százalékát juttatja vissza a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás helyett szerinte ezért sokkal inkább a személyre szabott, a piaci igényeket figyelembe vevő képzésekre, átképzésekre kellene koncentrálni. Ehhez elsőként fel kellene mérni az érintettek iskolázottsági szintjét, és úgy igazítani a programokat, hogy mindenki legalább egy szintet előrébb tudjon lépni. Emellett létre kellene hozni egy, a szakszervezetek és a munkaadók országos szervezetiből álló felügyelő tanácsot az NFA felett, amely javaslatokkal és ellenőrző jogosítványokkal is élhetne az alap felhasználását illetően.

2018.02.08 06:23

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10