Erdogan nem ül tárgyalóasztalhoz a „gyilkos” szíriai elnökkel

Publikálás dátuma
2018.02.08 17:17
Erdogan beszédet mond az államfői palotában, 2018. február 8. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Törökország nem ül tárgyalóasztalhoz a „gyilkos” szíriai elnökkel, Bassár el-Aszaddal a szíriai kurd fegyveresek ellen indított afríni török hadművelettel kapcsolatban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan az államfői palotában polgármesterek előtt. „Mi beszélnivalója van Törökországnak egy gyilkossal, aki megölte egymillió állampolgárát” – fogalmazott a török elnök az MTI szerint. Erdogan kijelentésével a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökének, Kemal Kilicdaroglunak az állítólagos felvetésére reagált. Erdogan szerint Kilicdaroglu azt mondta, hogy a török haderőnek nem kéne túlságosan a szíriai határ mögé mennie, Ankarának pedig meg kéne beszélnie Damaszkusszal a katonai beavatkozás ügyét.

Erdogan kiemelte: Törökország számára most a szíriai nép, a Törökországban tartózkodó 3,5 millió szíriai menekült hazatérése, és nem Aszad a fontos. Erdogan csütörtöki beszédében arról is beszámolt, hogy már 135 ezer szíriai menekült költözött vissza arra a kétezer négyzetkilométeres területre Észak-Szíriában, amelyet a török haderő az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében 2016 augusztusa és 2017 márciusa között tisztított meg az Iszlám Állam szélsőségeseitől.

Békét hirdető szavaira némileg rácáfol, hogy Törökország január 20-án nagyszabású offenzívát indított az északnyugat-szíriai Afrín körzetet ellenőrző, a régió stabilitásáért küzdő kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen. Ankara szemében az YPG – az Iszlám Állam ellen harcoló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó szervezet – a törökországi szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezet.

Törökország a szíriai polgárháborúban mérsékelt ellenzéki arab erőket támogat és Aszad távozását követeli. Ez irányú követeléseit ugyanakkor visszafogta, mióta a damaszkuszi rezsim szövetségeseinek számító Oroszországgal és Iránnal kezdett együttműködni a hetedik évébe lépő konfliktus politikai rendezése érdekében. Az utóbbi időben – éppen a január 20-án indított Olajág hadművelet kapcsán – egyre több a súrlódás az SDF-et támogató Egyesült Államok és a szintén NATO-tag Törökország között. Mint arról szerdán a Washington Times beszámolt, Erdogan a napokban ismét azt hangoztatta, bizonyos körülmények közt terroristának tekintik az YPG-t támogató amerikai csapatokat is.

Putyin és Erdogan megállapodott 
Szintén csütörtökön közölte a Kreml sajtószolgálata, a katonai és titkosszolgálati fellépés koordinálásának erősítéséről állapodott meg Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, tudósít az MTI.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, a két elnök telefonon megvitatta a szíriai rendezéssel kapcsolatos legközelebbi orosz-török-iráni csúcstalálkozó lehetőségét is, amelynek dátumában egyelőre nem állapodtak meg. Török sajtóértesülések szerint a csúcsot Isztambulban rendezik majd meg.

Szerző
2018.02.08 17:17

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42