Helycserés támadás az SPD-nél

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:31
Fotó: AFP/Gregor Fischer/DPA
Fotó: /
Rendkívül fontos tárcákat kapnak meg a szociáldemokraták (SPD) a következő német kormányban, ám elkerülhetetlen a párt megújulása.

Kevin Kühnert, a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének vezetője nem adja fel, továbbra is mindent elkövet azért, hogy a párttagság szavazásán elutasítsák a nagykoalíció folytatását, s az SPD ellenzékbe vonuljon. Ez a törekvése azonban egyre veszélyesebb vállalkozásnak tűnik, s ha sikert aratna kezdeményezésével, az egzisztenciális válságba sodorhatná a pártot. Az immár negyedik nagykoalíció ugyanis olyan esélyt teremt az SPD számára, amelyről a tagság még csak nem is álmodhatott a tavaly szeptemberi, történelmien gyengére sikerült választási eredmény után. Akkor elkerülhetetlennek látszott az ellenzékbe vonulás. Amint Martin Schulz, a párt távozó elnöke is fogalmazott, a kormányprogram is a szociáldemokraták keze nyomát viseli magán, ám legalább ilyen lényeges, hogy a következő kormányban a tömörülés rendkívül fontos bástyákat szerzett meg. Ha összehasonlítjuk a négy - az 1966-os, a 2005-ös, a 2013-as és a mostani, megalakulás előtt álló - nagykoalíciós kormányt, akkor megállapíthatjuk, hogy most majdnem olyan jó pozíciókra tett szert az SPD, mint szűk 13 éve, pedig akkor 34,2 százalékot szerezve alig maradt el a kereszténydemokraták mögött, s majdnem 14 százalékkal kapott többet, mint tavaly szeptemberben.

Az SPD mind a négy nagykoalícióban a magáénak mondhatta a külügyi tárcát, így ez önmagában még nem olyan nagy eredmény. A szociáldemokratáké lett a munkaügyi tárca is, amit az 1966-ban megalakult kormányon kívül szintén rendre magáénak mondhatott. A pénzügyminisztérium irányítását azonban 2005 után szerzi vissza, akkor Peer Steinbrück került a tárca élére. Az igazságügy-minisztérium szintén mindig az SPD-hez került, csakúgy, mint az 1966-ban még nem létezett környezetvédelmi minisztérium. A családügyi tárca 2005-ig a CDU-é volt, 2013 óta a szociáldemokratáké. Egyetlen olyan minisztérium létezik, amely csak 2013-ban került az SPD-hez, de most visszakerült a CDU-hoz: a gazdasági minisztérium.

Az SPD-nek meg kell újulnia. Mivel pedig Martin Schulz jelezte, hogy lemond a pártelnökségről és - tervei szerint - Andrea Nahles frakcióvezetőnek adja át a posztot, a határozottságáról, s a nagykoalíció iránti elkötelezettségéről ismert egykori szociális és családügyi miniszterre hárul ez feladat. Nahlest a párt balszárnyához sorolják, s komoly tekintélynek örvend az SPD-n belül. Első ízben kerül női politikus a 153 éve létező párt élére. Martin Schulz szerint az új elnök garanciát jelent arra, hogy a politikai erő frissebbé, fiatalabbá váljék. Nahles megtartja a frakcióvezetői tisztségét is. Azt közölte, célja, hogy az SPD ismét a német politikai paletta legerősebb tömörülése legyen. Szerinte képesek erre, ám úgy valósíthatják meg, ha olyan csapatmunkát folytatnak, amilyen a koalíciós tárgyalásokon is jellemezte a pártot.

A német lapok többsége inkább szkeptikusan írt a nagykoalíció folytatásáról. A Süddeutsche Zeitung szerint az új kormány összetétele nem tükrözi azokat a változásokat, amelyeket a társadalom elvárt volna. A berlini Tagesspiegel nem tartja biztosnak, hogy az SPD bázisa áldását adja majd a megállapodásra. A Frankfurter Rundschau azt emelte ki, hogy a szociáldemokraták rendkívül fontos tárcákat kaptak meg.

2018.02.09 06:31

Tüzet nyitottak az ankarai amerikai nagykövetségre

Publikálás dátuma
2018.08.20 08:25
Az ankarai amerikai nagykövetség épülete
Fotó: AFP/ Adem Altan
Autóból lőttek rá a követség épületére, a támadás tovább élezheti az amúgy is feszült török-amerikai kapcsolatot.
Ismeretlen tettesek rálőttek az ankarai amerikai nagykövetség épületére, a lövések egy őrbódét találtak el, de senki sem sérült meg – idézi a hirado.hu hétfőn a Habertürk és a CNN Türk török hírtelevízió értesülését.   Hasonló jellegű konfliktus legutóbb 2016 decemberében történt, akkor  egy férfi lövöldözött a követségi komplexum előtt, igaz, ő csak a levegőbe engedett egy sorozatot. A mostani támadás csak tovább ronthat Washington és Ankara diplomáciai viszonyán, a két állam kapcsolata különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok egy amerikai lelkipásztor szabadon engedését követelve szankciókkal sújtotta Törökországot. 
 Az amerikai Andrew Brunsont a 2016-os hamvába holt puccskísérlet után vették őrizetbe; kémkedéssel és terrorizmussal vádolják, ami Washington szerint nevetséges. A tiszteletes egy kis protestáns gyülekezetet vezetett Izmirben.
Törökország helyzetét súlyosbítja, hogy a török líra értékének 35 százalékát veszítette el az év eleje óta az amerikai dollárral szemben, és Washington vámokkal is bünteti Törökországot, melyek főként az acél-, és alumíniumipari termékeket sújtják.  Recep Tayyip Erdoğan kormánya erre szintén vámok bevezetésével válaszolt, amerikai autókra, alkoholokra és dohányárura vetettek ki sarcot.
2018.08.20 08:25
Frissítve: 2018.08.20 08:58

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32