Helycserés támadás az SPD-nél

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:31
Fotó: AFP/Gregor Fischer/DPA
Rendkívül fontos tárcákat kapnak meg a szociáldemokraták (SPD) a következő német kormányban, ám elkerülhetetlen a párt megújulása.

Kevin Kühnert, a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének vezetője nem adja fel, továbbra is mindent elkövet azért, hogy a párttagság szavazásán elutasítsák a nagykoalíció folytatását, s az SPD ellenzékbe vonuljon. Ez a törekvése azonban egyre veszélyesebb vállalkozásnak tűnik, s ha sikert aratna kezdeményezésével, az egzisztenciális válságba sodorhatná a pártot. Az immár negyedik nagykoalíció ugyanis olyan esélyt teremt az SPD számára, amelyről a tagság még csak nem is álmodhatott a tavaly szeptemberi, történelmien gyengére sikerült választási eredmény után. Akkor elkerülhetetlennek látszott az ellenzékbe vonulás. Amint Martin Schulz, a párt távozó elnöke is fogalmazott, a kormányprogram is a szociáldemokraták keze nyomát viseli magán, ám legalább ilyen lényeges, hogy a következő kormányban a tömörülés rendkívül fontos bástyákat szerzett meg. Ha összehasonlítjuk a négy - az 1966-os, a 2005-ös, a 2013-as és a mostani, megalakulás előtt álló - nagykoalíciós kormányt, akkor megállapíthatjuk, hogy most majdnem olyan jó pozíciókra tett szert az SPD, mint szűk 13 éve, pedig akkor 34,2 százalékot szerezve alig maradt el a kereszténydemokraták mögött, s majdnem 14 százalékkal kapott többet, mint tavaly szeptemberben.

Az SPD mind a négy nagykoalícióban a magáénak mondhatta a külügyi tárcát, így ez önmagában még nem olyan nagy eredmény. A szociáldemokratáké lett a munkaügyi tárca is, amit az 1966-ban megalakult kormányon kívül szintén rendre magáénak mondhatott. A pénzügyminisztérium irányítását azonban 2005 után szerzi vissza, akkor Peer Steinbrück került a tárca élére. Az igazságügy-minisztérium szintén mindig az SPD-hez került, csakúgy, mint az 1966-ban még nem létezett környezetvédelmi minisztérium. A családügyi tárca 2005-ig a CDU-é volt, 2013 óta a szociáldemokratáké. Egyetlen olyan minisztérium létezik, amely csak 2013-ban került az SPD-hez, de most visszakerült a CDU-hoz: a gazdasági minisztérium.

Az SPD-nek meg kell újulnia. Mivel pedig Martin Schulz jelezte, hogy lemond a pártelnökségről és - tervei szerint - Andrea Nahles frakcióvezetőnek adja át a posztot, a határozottságáról, s a nagykoalíció iránti elkötelezettségéről ismert egykori szociális és családügyi miniszterre hárul ez feladat. Nahlest a párt balszárnyához sorolják, s komoly tekintélynek örvend az SPD-n belül. Első ízben kerül női politikus a 153 éve létező párt élére. Martin Schulz szerint az új elnök garanciát jelent arra, hogy a politikai erő frissebbé, fiatalabbá váljék. Nahles megtartja a frakcióvezetői tisztségét is. Azt közölte, célja, hogy az SPD ismét a német politikai paletta legerősebb tömörülése legyen. Szerinte képesek erre, ám úgy valósíthatják meg, ha olyan csapatmunkát folytatnak, amilyen a koalíciós tárgyalásokon is jellemezte a pártot.

A német lapok többsége inkább szkeptikusan írt a nagykoalíció folytatásáról. A Süddeutsche Zeitung szerint az új kormány összetétele nem tükrözi azokat a változásokat, amelyeket a társadalom elvárt volna. A berlini Tagesspiegel nem tartja biztosnak, hogy az SPD bázisa áldását adja majd a megállapodásra. A Frankfurter Rundschau azt emelte ki, hogy a szociáldemokraták rendkívül fontos tárcákat kaptak meg.

Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.

Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.