Manilában is ellenség a független sajtó

Veszélybe került az a híroldal, amely feltárta a kormány sötét ügyeit. Rodrigo Duterte elnök drog elleni véres háborújának ugyanis nem csupán a nemzetközi sajtóban van nagy visszhangja. Az aktivisták és független elemzők szerint számos ártatlan, civil áldozattal járó hajszáról a helyiek is rendszeresen értesülnek, többek között a Rappler nevű híroldalról. Az egyik legolvasottabb website csütörtöki címoldalán szintén az elnök szerepelt: mint a cikkből kiderült, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is vizsgálja az elmúlt másfél évben legalább 12 ezer ember életét követelő drogellenes hadjáratot.

Az ehhez hasonló tudósítások okozták a Rappler vesztét. Legalábbis ezt állítja az oldal alapítója és ügyvezető igazgatója, Maria Ressa, aki egy a BBC-nek adott interjúban elmondta: határozott benyomása, hogy január közepén azért vonták vissza a portál működési engedélyét, mert „túl sokat” foglalkozott a Rodrigo Duterte elnök vezette kormány sötét ügyeivel.

A manilai vezetés visszautasította a vádakat. Szerintük nincs veszélyben a szólásszabadság, és semmiképp sem állt szándékukban „elhallgattatni” a Rapplert. Maga az elnök is megszólalt az ügyben, mondván, semmi köze az egészhez. A képet azonban árnyalja, hogy a 100 milliós országban köztudott: az államfő sosem szerette a híroldalt, s korábban „álhírgyárnak” nevezte.

„Külföldről támogatott szervezet"

A Rappler a „problémás” anyagi támogatást az Omidyar Networktől és a North Base Media nemzetközi befektetési vállalattól kapta. Az előbbi céget az eBay „internetes piactér” alapítója, Pierre Omidyar jegyzi. A North Base Media pedig egy korábbi újságírókból álló kollektíva, amely különböző, médiaprojekteket támogat.

A hivatalos magyarázat szerint az illetékes hatóság (SEC) azért vonta vissza a Rappler engedélyét, mert van két amerikai befektetője, s ezzel megsértette az alkotmány azon kiegészítését, amely kimondja, hogy helyi médiavállalatok csak Fülöp-szigeteki állampolgárok tulajdonában állhatnak. Indoklásában az SEC azzal érvelt, az amerikai tőke nem csupán azt jelenti, hogy a tulajdonos nem Fülöp-szigeteki, hanem azt is, hogy a médiumot „külföldről irányítják”. Maria Ressa erre azt mondja, hogy az oldal Fülöp-szigeteki tulajdonban van, a szerkesztőség független, a külföldi tőke a szerkesztőségi munkára semmilyen hatással nincs. Ez azonban aligha hatja meg az SEC-t. Még tart a bírósági ügy, mivel a Rappler megtámadta a döntést. Ez magyarázza, hogy az oldalt nem kapcsolták le, egyelőre még üzemel. A történtek ellenére a szerkesztőség nem fogta vissza az oknyomozó újságíróit, a kormány kétes ügyeit kiteregető anyagok továbbra is megjelennek. Ressa szerint az utolsó pillanatig küzdeni fognak. Halvány azonban az esélye annak, hogy az országot autoriter módon irányító Duterte megkegyelmez a médiumnak. Az elnöknek egyébként sem baráti a viszonya a független sajtóval. A meghökkentő kijelentéseiről ismert egykori davaoi polgármester korábban azt nyilatkozta, hogy a munkájuk végzése közben elhunyt újságírók megérdemlik a halált.

A kirohanások mellett sokan attól is tartanak, hogy Duterte a hozzá lojális pénzembereken keresztül is igyekszik elhallgattatni a kritikus hangokat. Erre utalt az is, hogy az elnökválasztási kampányát 2017 novemberében nagy összegekkel támogató Ramon Ang bevásárolta magát a Philippine Daily Inquirer napilapba, amely egészen addig a kormánnyal szembeni kemény hangvételéről volt híres. A felháborodás nyomán Ang természetesen igyekezett leszögezni: aggodalomra semmi ok, a lap a jövőben is a legmagasabb újságírói sztenderdeket fogja követni.

Hat év alatt a csúcsra

A Rapplert 2012-ben alapították, s az elmúlt hat évben az egyik leglátogatottabb angol nyelvű híroldallá nőtte ki magát a Fülöp-szigeteken. A kormánnyal szemben kritikus hangvételű, oknyomozó cikkeivel vált ismertté. Alapítói között van a díjnyertes Maria Ressa, aki korábban a CNN vezető munkatársa volt Manilában és Dzsakartában. Fő területei közé tartozott a délkelet-ázsiai terrorista hálózatok feltérképezése, a témában egy könyvet is publikált.