Tragédia Győrben! Belehalt sérüléseibe a mellkason szúrt férfi

Publikálás dátuma
2018.02.09. 09:36
Forrás: police.hu
Belehalt sérüléseibe az E.ON leszúrt igazgatóhelyettese, aki a főnökét védte - értesült a Kisalföld.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk tegnap az E.ON telephelyén szóváltás alakult ki egy 43 és egy 54 éves férfi között. Összeverekedtek, a dulakodás során az idősebb férfi egy késsel megszúrta vitapartnerét, utána azonban eddig tisztázatlan körülmények között kiesett az iroda ablakán és meghalt. A rendőrség emberölés bűntett kísérletének gyanúja miatt indított büntetőeljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit - állt a hivatalos közleményben.

A Bors úgy tudja, hogy a 43 éves igazgatóhelyettest nyolcszor szúrták mellkason, majd támadója öngyilkos lett. Egyes információk szerint a késelés célpontja az E.ON igazgatója lehetett, akit a leszúrt férfi védeni próbált.

Tegnap Oláh Attila, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos igazgatója még arról tájékoztatott, hogy a 43 éves férfi hat órán át tartó életmentő műtéten esett át, életveszélyes állapotban van, az intenzíven ápolják. Nyolc késszúrás érte, amelyek a tüdejét, a szívét és a mellkasi nagyereket roncsolták.

A Kisalföld úgy értesült, a férfi belehalt sérüléseibe. 

Az E.ON közölte, saját halottjának tekinti a 43 éves férfit és minden anyagi és erkölcsi segítséget megad a családjának - tájékoztatta az áramszolgáltató sajtóosztálya az MTI-t. A közlemény idézi Eric Depluet elnök-vezérigazgatót, aki szerint a férfit szerették és megbecsülték kollégái. A vállalat arra kér mindenkit, hogy tartózkodjanak a tragédiával kapcsolatos találgatásoktól. 

Szerző
Frissítve: 2018.02.09. 13:10

Nyűg a telefonfülkék fenntartása

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:15
Fotó: Shutterstock
Bár a szolgáltatóknak már alig éri meg a köztéri állomások fenntartása, egyelőre senki nem veszi a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. Szinte csak a segélyhívások miatt tartjuk fent az utcai fülkéket.

Mára a lakosság olyannyira átszokott a mobilok használatára, hogy egy átlagos fülkéből egy hónapban mindössze egy órát, azaz néhány ezer forint értékben telefonálnak, ez pedig nem, vagy csak alig fedezi az üzemeltetési költségeket. A nagyobb városokban még szívesen használják a készülékeket, a kisebb településeken viszont többnyire már csak segélykérő funkciót töltenek be. Ma már csak rövidebb hívásokra, illetve visszahívásra használják - ez derül ki a Népszava körkérdésére adott válaszokból.

A még meglévő mintegy tízezer készüléket azonban nem lehet leszerelni, a törvényi szabályozás szerint ugyanis a lakossági távközlési cégeknek – a Telekomnak, az Invitelnek, valamint a UPC-nek - településenként, valamint háromezer lakosonként legalább egy fülkét üzemeltetniük kell.

Az Invitel tájékoztatása szerint 15-20 év alatt megszüntették a készülékek 60 százalékát, de a csökkenés nem állt meg: évente további 25-30 százalékkal zuhan a köztéri fülkék száma. A Magyar Telekom is hasonló adatokról számolt be, szolgáltatási területükön ugyanis ma már kevesebb mint 6000 fülke található. A vállalat közlése szerint a nyilvános telefonok használata az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején volt a csúcsponton, ekkor ugyanis egy készülékről havonta több mint 10 órát telefonáltak. Mára náluk is egy óra alá csökkent ez a szám.

Svájc felszámolta
A Swisscom távközlési társaság 2018-tól már nem köteles üzemeltetni az egykor alapvető fontosságúnak tartott fülkéket. Aki akar, hozzávetőleg háromezer euróért megvásárolhat egy-egy fülkét. Nagy légtérben működő cégek már éltek ezzel a lehetőséggel, hogy így biztosítsanak lehetőséget dolgozóiknak a zavartalan telefonálásra.

A kis forgalom mellett komoly gondot jelent a karbantartás is, az Invitelnél például a fülkék bevételének 10 százalékát arra fordítják, hogy helyrehozzák a megrongált telefonkagylókat, a betört üvegeket, valamint lemossák a graffitiket. A kihasználatlanság, valamint a magas üzemeltetési költségek miatt az Invitelnél összességében veszteséget termel a nyilvános telefonállomás üzletág.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elvben kezdeményezhetné, hogy változzanak a szolgáltatók kötelezettségei, de egyelőre ez nincs napirenden. A szabályokat várhatóan csak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex elfogadása után módosítják, ebben ugyanis egyebek mellett megváltoztatnák a szolgáltatók feladatait is. Az NMHH ugyanakkor leszögezte: ha módosítanák a szabályozást, akkor is biztosítani kellene, hogy egy mobilhálózati kimaradás esetén legyen elegendő telefonállomás a segélyhívásokra.

Segélyhívó oszlopok
A már csak segélyhívásra használt fülkéket több helyen felváltották a segélyhívó oszlopok. Budapesten például azt tervezték, hogy 2018-ig 186 olyan állomást hoz létre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely közvetlen összeköttetésben van a rendőrséggel. Tarlós István polgármester 2015-ben ráadásul arról is beszélt, hogy ezeken az oszlopokon keresztül az egész városban ingyenes wifi-hálózat jönne létre. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatának közlése szerint viszont Budapesten összesen 133 segélyhívó, azaz ígértnél ötvennel kevesebb oszlop működik. A már üzemben lévő oszlopok telepítése 3,5 millió forintba (összesen tehát 465 millió forintba), működtetésük pedig havi 12 ezer forintba került. További segélyhívó állomások telepítését egyelőre nem tervezik.

Szerző

Nyűg a telefonfülkék fenntartása

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:15
Fotó: Shutterstock
Bár a szolgáltatóknak már alig éri meg a köztéri állomások fenntartása, egyelőre senki nem veszi a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. Szinte csak a segélyhívások miatt tartjuk fent az utcai fülkéket.

Mára a lakosság olyannyira átszokott a mobilok használatára, hogy egy átlagos fülkéből egy hónapban mindössze egy órát, azaz néhány ezer forint értékben telefonálnak, ez pedig nem, vagy csak alig fedezi az üzemeltetési költségeket. A nagyobb városokban még szívesen használják a készülékeket, a kisebb településeken viszont többnyire már csak segélykérő funkciót töltenek be. Ma már csak rövidebb hívásokra, illetve visszahívásra használják - ez derül ki a Népszava körkérdésére adott válaszokból.

A még meglévő mintegy tízezer készüléket azonban nem lehet leszerelni, a törvényi szabályozás szerint ugyanis a lakossági távközlési cégeknek – a Telekomnak, az Invitelnek, valamint a UPC-nek - településenként, valamint háromezer lakosonként legalább egy fülkét üzemeltetniük kell.

Az Invitel tájékoztatása szerint 15-20 év alatt megszüntették a készülékek 60 százalékát, de a csökkenés nem állt meg: évente további 25-30 százalékkal zuhan a köztéri fülkék száma. A Magyar Telekom is hasonló adatokról számolt be, szolgáltatási területükön ugyanis ma már kevesebb mint 6000 fülke található. A vállalat közlése szerint a nyilvános telefonok használata az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején volt a csúcsponton, ekkor ugyanis egy készülékről havonta több mint 10 órát telefonáltak. Mára náluk is egy óra alá csökkent ez a szám.

Svájc felszámolta
A Swisscom távközlési társaság 2018-tól már nem köteles üzemeltetni az egykor alapvető fontosságúnak tartott fülkéket. Aki akar, hozzávetőleg háromezer euróért megvásárolhat egy-egy fülkét. Nagy légtérben működő cégek már éltek ezzel a lehetőséggel, hogy így biztosítsanak lehetőséget dolgozóiknak a zavartalan telefonálásra.

A kis forgalom mellett komoly gondot jelent a karbantartás is, az Invitelnél például a fülkék bevételének 10 százalékát arra fordítják, hogy helyrehozzák a megrongált telefonkagylókat, a betört üvegeket, valamint lemossák a graffitiket. A kihasználatlanság, valamint a magas üzemeltetési költségek miatt az Invitelnél összességében veszteséget termel a nyilvános telefonállomás üzletág.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elvben kezdeményezhetné, hogy változzanak a szolgáltatók kötelezettségei, de egyelőre ez nincs napirenden. A szabályokat várhatóan csak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex elfogadása után módosítják, ebben ugyanis egyebek mellett megváltoztatnák a szolgáltatók feladatait is. Az NMHH ugyanakkor leszögezte: ha módosítanák a szabályozást, akkor is biztosítani kellene, hogy egy mobilhálózati kimaradás esetén legyen elegendő telefonállomás a segélyhívásokra.

Segélyhívó oszlopok
A már csak segélyhívásra használt fülkéket több helyen felváltották a segélyhívó oszlopok. Budapesten például azt tervezték, hogy 2018-ig 186 olyan állomást hoz létre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely közvetlen összeköttetésben van a rendőrséggel. Tarlós István polgármester 2015-ben ráadásul arról is beszélt, hogy ezeken az oszlopokon keresztül az egész városban ingyenes wifi-hálózat jönne létre. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatának közlése szerint viszont Budapesten összesen 133 segélyhívó, azaz ígértnél ötvennel kevesebb oszlop működik. A már üzemben lévő oszlopok telepítése 3,5 millió forintba (összesen tehát 465 millió forintba), működtetésük pedig havi 12 ezer forintba került. További segélyhívó állomások telepítését egyelőre nem tervezik.

Szerző