Túl komolyan veszi a munkáját? Veszélyben lehet

Az nem újdonság, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz is önálló rizikófaktor.

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkettő az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzet miatt, az Interheart című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – mondta dr. Sztancsik Ilona.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Észlelhető tünetek később jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz. Arteriográfiával, egyszerű, nem fájdalmas vizsgálattal kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte.

A stressz újabb stresszt generál

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem is káros. Ha a kiváltó ok megszűnik, a szervezet stresszreakciója is - maradandó károsodás nélkül - elmúlik. Baj akkor van, ha a stressz tartóssá válik - írja a WebBeteg. Ennek jellemző kísérőtünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár. A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolt. Ez a stresszspirál. A negatív stresszhatások csökkentésében segíthet, ha találunk egy számunkra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget, például a mozgás, a kirándulás, a séta, de akár a relaxálás vagy a masszázs is jót tehet.

A stressz kezeléséről ide kattintva olvashat további részleteket.