Jóváhagyták Jean-Marie Le Pen kizárását

Publikálás dátuma
2018.02.09. 14:48
FOTÓ: JOHN THYS / AFP
Érvényesnek ítélte meg Jean-Marie Le Pennek, a francia Nemzeti Front (FN) korábbi elnökének kizárását a pártból pénteken a Párizshoz közeli Versailles fellebbviteli bírósága, tiszteletbeli elnöki státusát viszont helyreállította.

A párt alapítóját azután zárták ki az FN-ből, hogy rasszista kijelentései miatt nyílt konfliktusba került a lányával, a pártot 2011 óta irányító Marine Le Pennel, aki 2015-ben személyesen kezdeményezte apja kizárását.

Az igazságszólítás megerősítette Jean-Marie Le Pen kizárását, de úgy ítélte meg, hogy "az nincs hatással a tiszteletbeli elnöki minőségére", ami egyébként semmilyen végrehajtói vagy döntéshozói funkcióval nem jár, miután az FN alapszabályzata szerint nemcsak párttagok töltheti be ezt a tisztséget.

A fellebbviteli bíróság ezzel megerősítette a nanterre-i legfelsőbb bíróság 2016 novemberi ítéletét, amely azt is kimondta: a pártalapító a jövőben is részt vehet a vezetőségi üléseken.

"Ez nagyon nagy elégtétel" - mondta Lorrain de Saint Affrique, Le Pen egyik tanácsadója a BFM francia hírtelevíziónak.
A fellebbviteli bíróság 25 ezer eurós kártérítés megfizetésére is kötelezte a FN-t, amiért a kizárása óta megtiltotta Le Pennek, hogy a tiszteletbeli elnökséggel járó funkcióját gyakorolhassa.

Nem ez az első epizódja a Le Penek között több mint két éve folyó jogi csatározásnak. Marine Le Pen egyébként már kezdeményezte a tiszteltbeli elnöki funkció megszüntetését a január 23-i vezetőségi ülésen, amelyről a tagság a párt március 10-11-i kongresszusán szavaz majd.

A 89 éves Jean-Marie Le Pen 1972-ben alapította a pártot és majdnem negyven éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Ez a tavalyi elnökválasztásig sikeresnek is bizonyult, hiszen Marine Le Pen bejutott a második fordulóba, ott viszont 33 százalékos támogatottsággal alulmaradt Emmanuel Macronnal szemben.

Jean-Marie Le Pen nem értett egyet a párt irányváltásával, s folyamatos provokációkkal nyílt háborút indított lánya ellen, aki ezért kizáratta a pártból.

Marine Le Pen évek óta már nem rejtette véka alá, hogy azt szeretné, ha Jean-Marie Le Pen visszavonulna a politikától. Fegyelmit is indított apja ellen, amelynek közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg, s amelyben az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Nem sokkal korábban Jean-Marie Le Pen azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy interjúban megerősítette a nácik gázkamráiról már régebben is hangoztatott, bagatellizáló véleményét.

A pártelnök végül 2015 nyarán felfüggesztette apja párttagságát, aki azonnal bírósághoz fordult, s most negyedik ízben nyert pert a párt ellen.

Szerző

Túl komolyan veszi a munkáját? Veszélyben lehet

Publikálás dátuma
2018.02.09. 14:00
Illusztrációk: Shutterstock
Az nem újdonság, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz is önálló rizikófaktor.

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkettő az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését. 

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzet miatt, az Interheart című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – mondta dr. Sztancsik Ilona.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Észlelhető tünetek később jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz. Arteriográfiával, egyszerű, nem fájdalmas vizsgálattal kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte.

A stressz újabb stresszt generál

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem is káros. Ha a kiváltó ok megszűnik, a szervezet stresszreakciója is - maradandó károsodás nélkül - elmúlik. Baj akkor van, ha a stressz tartóssá válik - írja a WebBeteg. Ennek jellemző kísérőtünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár. A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolt. Ez a stresszspirál. A negatív stresszhatások csökkentésében segíthet, ha találunk egy számunkra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget, például a mozgás, a kirándulás, a séta, de akár a relaxálás vagy a masszázs is jót tehet.

A stressz kezeléséről ide kattintva olvashat további részleteket.

Szerző

Túl komolyan veszi a munkáját? Veszélyben lehet

Publikálás dátuma
2018.02.09. 14:00
Illusztrációk: Shutterstock
Az nem újdonság, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz is önálló rizikófaktor.

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkettő az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését. 

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzet miatt, az Interheart című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – mondta dr. Sztancsik Ilona.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Észlelhető tünetek később jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz. Arteriográfiával, egyszerű, nem fájdalmas vizsgálattal kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte.

A stressz újabb stresszt generál

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem is káros. Ha a kiváltó ok megszűnik, a szervezet stresszreakciója is - maradandó károsodás nélkül - elmúlik. Baj akkor van, ha a stressz tartóssá válik - írja a WebBeteg. Ennek jellemző kísérőtünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár. A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolt. Ez a stresszspirál. A negatív stresszhatások csökkentésében segíthet, ha találunk egy számunkra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget, például a mozgás, a kirándulás, a séta, de akár a relaxálás vagy a masszázs is jót tehet.

A stressz kezeléséről ide kattintva olvashat további részleteket.

Szerző