Jóváhagyták Jean-Marie Le Pen kizárását

Publikálás dátuma
2018.02.09 14:48
FOTÓ: JOHN THYS / AFP
Fotó: /
Érvényesnek ítélte meg Jean-Marie Le Pennek, a francia Nemzeti Front (FN) korábbi elnökének kizárását a pártból pénteken a Párizshoz közeli Versailles fellebbviteli bírósága, tiszteletbeli elnöki státusát viszont helyreállította.

A párt alapítóját azután zárták ki az FN-ből, hogy rasszista kijelentései miatt nyílt konfliktusba került a lányával, a pártot 2011 óta irányító Marine Le Pennel, aki 2015-ben személyesen kezdeményezte apja kizárását.

Az igazságszólítás megerősítette Jean-Marie Le Pen kizárását, de úgy ítélte meg, hogy "az nincs hatással a tiszteletbeli elnöki minőségére", ami egyébként semmilyen végrehajtói vagy döntéshozói funkcióval nem jár, miután az FN alapszabályzata szerint nemcsak párttagok töltheti be ezt a tisztséget.

A fellebbviteli bíróság ezzel megerősítette a nanterre-i legfelsőbb bíróság 2016 novemberi ítéletét, amely azt is kimondta: a pártalapító a jövőben is részt vehet a vezetőségi üléseken.

"Ez nagyon nagy elégtétel" - mondta Lorrain de Saint Affrique, Le Pen egyik tanácsadója a BFM francia hírtelevíziónak.
A fellebbviteli bíróság 25 ezer eurós kártérítés megfizetésére is kötelezte a FN-t, amiért a kizárása óta megtiltotta Le Pennek, hogy a tiszteletbeli elnökséggel járó funkcióját gyakorolhassa.

Nem ez az első epizódja a Le Penek között több mint két éve folyó jogi csatározásnak. Marine Le Pen egyébként már kezdeményezte a tiszteltbeli elnöki funkció megszüntetését a január 23-i vezetőségi ülésen, amelyről a tagság a párt március 10-11-i kongresszusán szavaz majd.

A 89 éves Jean-Marie Le Pen 1972-ben alapította a pártot és majdnem negyven éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Ez a tavalyi elnökválasztásig sikeresnek is bizonyult, hiszen Marine Le Pen bejutott a második fordulóba, ott viszont 33 százalékos támogatottsággal alulmaradt Emmanuel Macronnal szemben.

Jean-Marie Le Pen nem értett egyet a párt irányváltásával, s folyamatos provokációkkal nyílt háborút indított lánya ellen, aki ezért kizáratta a pártból.

Marine Le Pen évek óta már nem rejtette véka alá, hogy azt szeretné, ha Jean-Marie Le Pen visszavonulna a politikától. Fegyelmit is indított apja ellen, amelynek közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg, s amelyben az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Nem sokkal korábban Jean-Marie Le Pen azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy interjúban megerősítette a nácik gázkamráiról már régebben is hangoztatott, bagatellizáló véleményét.

A pártelnök végül 2015 nyarán felfüggesztette apja párttagságát, aki azonnal bírósághoz fordult, s most negyedik ízben nyert pert a párt ellen.

Szerző
2018.02.09 14:48

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17

Trump most a közösségi médiának ment neki

Publikálás dátuma
2018.08.19 08:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az elnök szerint a közösségi oldalak diszkriminálják a jobboldaliakat, egyenesen a cenzúra szót használta. A Facebbokot mások is támadják, de épp azért, mert nem teszi átláthatóvá, mi történt a 2016-os elnökválasztási kampányban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta. Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztését, kitiltását. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre. „A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat – írta Trump, majd megjegyezte, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC, és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”. Trump már júliusban bejelentette: kormánya megvizsgálja a közösségi platformok gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét. Közben az NBC televízió szombaton hosszú riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható. A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is. A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója. A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.
2018.08.19 08:22