NYT: Hogyan vált Orbán Európa legfőbb politikai kihívásává?

Publikálás dátuma
2018.02.11 09:52
FOTÓ: FRANCOIS LENOIR / POOL / AFP
Fotó: /

Több hazai elemzőt, szakértőt is idéz a The New York Times szombati cikkében, amelyben meglehetősen kritikus képet fest Orbán Viktorról és kormányáról. A lap európai és hazai politikai és egyéb elemzőket, szakembereket idézve hosszasan elemzi, hogyan indult el Magyarország a 2010-es választások, vagyis a Fidesz újbóli kormányra lépése óta az autokrácia irányába, illetve miként vált mostanra Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb politikai kihívásává.

Orbán Viktor a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával, szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Eközben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól – írják.

Az elemzés megemlíti hogyan akarta az Orbán-féle rezsim bezáratni a Közép-európai Egyetemet (CEU), szólnak Tiborcz István Elios-ügyéről és Mészáros Lőrinc páratlan gazdasági sikereiről.

A cikk hosszan elemzi, hogy miként vette át és formálta a maga „szája ízére” az Orbán-kormányzat a közjogi rendszert, mit és hogyan változtatott meg hatalma bebetonozására.

"A választási törvény nem felel meg a demokratikus sajátosságoknak" – állítja az írásban Vörös Imre, a Magyar Alkotmánybíróság alapító tagja -, Magyarország tehát nem demokratikus ország.

Az elemzés azt jósolja, hogy egyebek mellett a választási rendszeren végrehajtott változások miatt szinte biztos, hogy a Fidesz áprilisban megnyeri a választásokat.

Megállapítják, hogy Orbán Viktor valószínűleg az Európai Unió legnagyobb kihívása. Idézik a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjét Jaroslaw Kaczynskit, aki szerint Orbán megmutatta, hogy nincs lehetetlen Európában. Például megmutatta, hogyan kell udvarolni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és dicsérte Recep Tayyip Erdogant, Törökország elnökét.  Megemlítik azt is, hogy ő volt az első európai vezető, aki már kampánya alatt nyíltan támogatta a republikánus elnöki jelöltet, Donald  Trumpot.

Az írás szerzője Patrick Kingsley, munkáját Budapestről Kőműves Anita és Novák Benjamin, Londonból Palko Karasz segítette.  

Szerző
2018.02.11 09:52

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39