Előfizetés

Mohácsnak Kövér kell

Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:11
MTI Fotó: Sóki Tamás

A házelnök szombaton még a budapesti székely bálon, vasárnap már a mohácsi busójáráson mondott beszédet. Annak ellenére is, hogy a mohácsi esemény honlapján a kiemelt programok között nem jelezték fellépését. Igaz, a szervezők előre közölték: fenntartják a műsorváltoztatás jogát. Kövér László aktuális tartalommal töltötte meg a hagyományőrző rendezvényt. Az MTI beszámolója szerint „napjaink busóit” arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti. 

Paksi törésvonalak

Nem lehet megnyugtatóan megállapítani az állam által megrendelt 8 milliárdos földtani kutatásból, hogy vannak-e felszínközeli törésvonalak Paks 2 tervezett helyszíne alatt – nyilatkozta Gerner Péter geológus a 24.hu-nak.

Süllyed a reaktor – a Népszava egy hónapja ezzel a címmel írt arról, hogy sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül, a lösztalaj alkalmatlannak látszik újabb blokkok felépítésére. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hangsúlyozta, hogy a még fel nem tárt talajmozgási veszélyek alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője lapunknak kijelentette, hogy a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát.

Az Átlátszó tavaly nyáron a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányból idézett: az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: a kabinet közlése szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.

Gerner Péter geológus mostani nyilatkozata azonban a kételyeket erősíti. Gerner az utolsó negyedévét többnyire azzal töltötte, hogy ellenőrizte a Paks 2 földtani kutatási program nyolcszáz oldalas, nyilvános tanulmányának állításait, számítási modelljeit. Egyáltalán nem megnyugtató, amit talált.

A 24.hu-nak adott interjúban a geológus elmondta, hogy a kilencvenes években az állam még meg akarta érteni a szakértőket, és komolyan utánajárni a lehetséges kockázatoknak. Ma nem lát ilyen szándékot. Részben azért sincs vita, mert kutatók ma már alig állnak bele névvel egy ilyen felvetésbe. Gerner Péternek éppen az a célja, hogy másokkal együtt nyilvános szakmai vitát generáljon a kérdésről.

Becsületrend civil értékekért

S.Gy.
Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:07

Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke és Csillag Ádám filmrendező kapta az idén a Magyar Civil Becsületrendet. A díjat - amely pénzzel nem jár - a tudósok, egyházi személyek, művészek által létrehozott Ars Humanica Hungarica Kör immár hetedszer ítélte oda a nemes emberi alapértékek elismeréséül. Az alapítók nevében beszélő Görgey Gábor író és Pomogáts Béla irodalomtörténész is azt emelte ki, hogy napjainkban fogyatkoznak a civil társadalom reményei. Ezért is meg kell becsülni azokat az embereket, akik megmutatják, hogy lehet még tisztességesnek lenni az "áradó szenny" közepette is. Az ünnepségen felidézték, a díjat azért adják át éppen február 10-én, mert az két nagy magyar államférfi, Batthyány Lajos miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök születésnapja. Egyiküket kivégezték, a másikat életfogytiglanra ítélték. E nap jelképes üzenete tehát, hogy szükség van a civil függetlenségre és az egyéni önfeláldozásra is.

Ragályi Elemér Kossuth díjas operatőr - aki egykori tanáraként is méltatta kollégáját - arról beszélt, hogy Csillag Ádám a bősi vízlépcsőről a nyolcvanas években készült filmjével hozzájárult a diktatúra két vállra fektetéséhez. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hatalmat leleplező munkáira majdnem 30 évvel a rendszerváltás után is szükség van. Kéri László politológus - aki Majtényi Lászlóról mondott laudációt - arra is emlékeztetett, hogy majdnem ötven éve együtt voltak katonák, és barátja már akkor is fejjel ment a falnak. Ez pedig így is maradt, hiszen mindig olyan küzdelmeket vállalt, amelyekben a tisztessége győzött, ha közben ő maga vesztett is. Majtényi többek között elemezte a Stop Soros kampányt és kitért arra, hogy a köznyelvben ezt csak "SS-törvénynek nevezik". Célja pedig nem csupán a kormánykritikus civil szervezetek megsemmisítése, hanem még a bűnösnek nyilvánított gondolatok megrendszabályozása is.

Ki kicsoda?
Majtényi László
(Budapest, 1950) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman), 2008–2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. A Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Csillag Ádám
(Budapest, 1954.) Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező, producer. 1975 óta dolgozik a filmszakmában. Tizennégy játékfilm rendezőasszisztense. A Balázs Béla Stúdióban készítette első dokumentumfilmjét, a „Dunaszaurusz”-t (1984-1988). A filmet betiltották.