Sokat hallani manapság arról, a glutén változatos és akár súlyos tüneteket is okozhat. Van, aki ennek hatására azonnal kihagyja az étrendjéből és figyeli, megszűnnek-e a panaszai, más akár laborvizsgálatra is "küldi magát". Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus arra figyelmeztet, nem ajánlott a leletek önálló értékelése és az alapján tett radikális változtatás. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy "ész nélkül" diétázni kezdünk, a gluténmentes étkezés ugyanis nagy odafigyelést kíván, és mivel többe is kerül, mint a normál étrend, csak annak célszerű követnie, akinek valóban szüksége van rá.
Áleredményt is mutathat a vizsgálat
Az orvosi kivizsgálás első lépése egy úgynevezett szerológiai vizsgálat, ez azonban áleredményeket is hozhat, az esetek 10 százalékában álnegatív, 5 százalékában pedig álpozitív eredmény is előfordulhat – emelte ki a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy csupán laborlelet alapján senkit nem lehet cöliákiásnak tekinteni. A diagnózis kialakításához a klinikai tünetek és egy endoszkópos vizsgálat elemzése is szükséges. Ha bebizonyosodik, hogy a tüneteket a glutén váltja ki, a vizsgálat azt is megállapítja, milyen szigorú és mennyi ideig tartó diétára van szükség. Előfordulhat például, hogy minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a panaszok miatt az orvos - kísérleti jelleggel - gluténmentes étkezést javasol. Ha a tünetek enyhülnek, nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyenkor a diéta megengedőbb, sőt néhány hónap után meg lehet próbálni visszavezetni a glutént az étrendbe. A cöliákia esetén, ami nem gyógyítható, a diétát élethosszig tartani kell, sőt arra is ügyelni kell, hogy az elfogyasztott élelmiszer nyomokban se tartalmazzon glutént, mert csak így lehet megelőzni a szövődményként jelentkező vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget és rosszindulatú betegségek kialakulását.
A búzának nincs gluténmentes formája
A gluténmentes étkezés azt jelenti, hogy nem szabad búzát, árpát, rozsot fogyasztani, de az olyan ősgabonák, mint a tönkölybúza vagy a durum, teljes kiőrlésű változatban is tiltólistás, nincs tehát olyan formája a búzának amely egy cöliákiás étrendjébe beleférhet – hangsúlyozza Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa. A zabot azonban sok cöliákiás jól tolerálja, ezért érdemes, a hatásokat figyelve, óvatosan és fokozatosan megpróbálni, annál is inkább, mert magas a rosttartalma, ami a gluténmentes lisztekre (kukorica, rizs, burgonyakeményítő) nem jellemző. Arra azonban fontos figyelni, hogy mindenképpen gluténmentes zabot, zablisztet vagy zabpelyhet vásároljunk. Gluténmentes, rostban gazdag, különleges köretet készíthetünk quinoából, kölesből, hajdinából, amarántból is, de a zöldségek, például a párolt káposzta, a cékla-, brokkoli vagy a karfiolpüré és az édesburgonya is ízletes kiegészítői a húsételeknek, de akár önállóan is fogyaszthatók. Kerülendő viszont az árpagyöngy, azaz gersli, a bulgur, amelyet - félrevezető módon – törökrizsnek is hívnak, és a durumbúzából készült kuszkusz is.
Ne higgyük, hogy tudjuk, miben van!
Varga Dóra arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan élelmiszerek is tartalmazhatnak glutént, amire álmunkban sem gondolnánk: a legtöbb felvágottban, májkrémben, de az ízesített joghurtokban és még a fagyasztott burgonyában is lehet, ezért mindig nézzük meg a címkét. Fontos, hogy ha a családban nem mindenki étkezik gluténmentesen, az élelmiszereket külön tároljuk. A faeszközök kivételével konyhai berendezésekből nem kell kettőt használni, a legtöbbjük alapos átmosással biztonságossá tehető.
