Pártlista

Horváth Gábor ezt írta a lap szombati számában: „Egy Karácsony Gergely által vezetett névsor, amelyen politikusokon - például az előkelő helyen szereplő Kunhalmi Ágnesen - kívül a pártoktól többé-kevésbé független, vitathatatlan szakértelmű, tekintélyes emberek is feltűnnek, egyszerre sugallhatná a változást és nyugtathatná meg az ismeretlen jövőtől aggódókat”.

Nagyon egyetértek a főszerkesztő úr által megfogalmazott igénnyel/követelménnyel, de azóta már tudjuk, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői nem így gondolkodnak: a lista első tíz helyét kizárólag ismert pártemberek, továbbmegyek, többségében olyan tisztségviselők (elnök, elnökhelyettes, választmányi elnök, pártigazgató, frakcióvezető, volt pártelnök stb.) foglalják el, akik az elmúlt évek baloldali „sikertörténetének” kovácsai voltak. Új politikai szereplőknek nem nevezhetők, „pártoktól többé-kevésbé független”-nek pedig végképp nem.

A kérdés tehát az, hogy miért nincsenek a lista élmezőnyében „vitathatatlan szakértelmű, tekintélyes emberek”, holott ennek szükségességét a párt vezetői többször és hangsúlyosan meghirdették?! Több magyarázat is lehet, én két életszerűvel próbálkozom.

1. A párt korifeusai lehet, hogy kerestek nagy tudású, köztiszteletnek örvendő személyeket a listás jelöltségre, de azok – látván a baloldali politikai közösség morális állapotát és szomorú vergődését – visszautasították a felkérést.

2. Ennél valószínűbb az a változat, hogy az MSZP meghatározó személyiségei - tekintettel a „tuti” bejutást jelentő listás helyek szűkösségére – lemondtak a független értelmiségiek bevonásáról, és egymás között elosztották a parlamenti székeket. Megjegyzés: a Republikon Intézet friss becslése szerint az MSZP-Párbeszéd Szövetség összesen 15-25 közötti (egyéni+listás) képviselői mandátumot szerezhet, ebből következően a 1 -15 közötti listás helyek nagyon értékesek.

Az MSZP tehát „rövid” névsor befutásával számol, ami viszont arra utal, hogy a párt nem túl magabiztosan készül a kormányzati szerepvállalásra. Választási vereség esetén (aminek azért van realitása) a lista élén állók közül néhányan harmadszor is ellenzéki státuszba vezényelhetik a szocialista pártot. Ez az opció a jövőre nézve nem sok jót ígér (alapszervezetek vs. frakció).

A várhatóan 15-25 fős parlamenti csoportban (még ellenzékben is) igen jól mutatott volna néhány párt-független, originális gondolatot képviselő autonóm és hozzáértő specialista beválasztása. Ez nem történt meg. A régiek újrapozícionálták magukat, és a belső béke megőrzése érdekében a párt-tisztségviselők között osztották szét a helyeket. Természetesen tiszteletben tartom a politikai döntést, csak azt nem értem, hogy kívülről hozott „húzó” nevek hiányában milyen alapon számítanak a szavazó bázis bővülésére és széles társadalmi támogatottságra? A pártemberek kizárólagos lista-kedvezményezése fájó üzenet az egyre elkeseredettebb - pártoktól független – szakértelmiségiek számára: itt sincs rátok szükség, még mutatóban sem!

2018.02.13 07:01

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46