"Ez a helyzet már 1988-ra emlékeztet"

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:06
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Remélem, hogy észhez térnek a politikai szereplők, s képesek belátni az evidenciákat – mondja Elek István, az MDF és az LMP egyik alapítója, Orbán Viktor hajdani tanácsadója.

- Öt éve felhagyott a politizálással, most biogazdálkodó, néhány hete mégis megszólalt ellenzéki összefogást sürgetve. Vissza a természetből?

- Mindig volt egyfajta vonzása ennek az életformának. Harminc éve költöztünk Kerecsendre, a felségem szülőfalujába, mikor még semmi jele nem volt a rendszerváltásnak, s nem láttam esélyét, hogy a gondolataimat a nagy nyilvánosságban terjeszthetem. Maradt a biokertészet, és a szamizdat-irodalom. Kaptam egy éves Soros-ösztöndíjat, megjelent az első könyvem a JAK-füzetek sorozatban, anyagilag tehát nem a semmibe ugrottunk fejest. Talán épp a villanyvezeték helyét véstem ki az épülő házunk falán 1987 nyarán, amikor Csengey Dénes bekopogott, hogy Lakitelken megszervezik azt a bizonyos első összejövetelt, menjek.

- Látszólag most sincs előjele a változásnak.

- Pedig sok tekintetben van hasonlóság. A feszültség egyre erőteljesebben érezhető, miközben mozdíthatatlannak látszanak a hatalom állásai, jórészt az ellenzéki pártok és a véleményformáló értelmiség szerencsétlenkedései miatt. Lehet azt gondolni, hogy ez még évtizedekig így megy előre egyfajta önkényuralmi rendszer stabilizálódása felé, ugyanakkor azt is – s ebben a tekintetben ez a helyzet már 1988-ra emlékeztet engem – hogy akár hónapokon belül történhet valami.

- Mi ez a "valami"? Simicska Lajos előhúzza a nyuszit a kalapjából?

- Elemzőként egyetlen válaszom lehet erre: az, hogy észhez térnek a politikai szereplők, a pártok szűk vezetői köre, a környezetükben lévő tanácsadók, s képesek belátni az evidenciákat. Vagyis, hogy próbálkoztak, ki-ki megmutathatta, mire képes, volt idejük – négy vagy nyolc év –, hogy népszerűséget szerezzenek, s ennyire jutottak. Nem 1989-ben vagyunk, nem is 1994-ben: nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs tapasztalatunk a magyar társadalom viselkedéséről. Nem fog már egyik párt sem hirtelen "kiugrani", előretörni a kormánypárt egyetlen erős kihívójaként, maga mögé utasítva a többi versenytársat az ellenzéki térfélen. Ha így folytatják, néhány százalékot esetleg elorozhatnak még egymás elől, ám képtelenek lesznek megszólítani és cselekvésre késztetni a kormányban csalódott, de egyelőre passzív tömeget.

- Vagyis mit kellene tenniük?

- Alkalmazkodni a nagyon aránytalan választási rendszer kényszereihez. Az első nagyon sokat visz, de az nincs előírva, hogy csak a Fidesz lehet első, még ebben a választási rendszerben sem. A kormánypártnak az az előnye, hogy a jobboldali térfél nagy részét lefedi, míg vele szemben egy nagyon megosztott ellenzék áll. Ha ez a megosztott ellenzék létre tud hozni olyan konkrét választási együttműködést, amelynek eredményeként az egyéni választókerületek mindegyikében, vagy legalább 79 helyen egyetlen ellenzéki jelölt marad a színen, akkor még azt is megengedhetik maguknak, hogy több országos lista versenyezzen. Ha 79 kerületben csak egyetlen ellenzéki egyéni jelölt indulna, akkor még mindig maradna 27 kerület, az ellenzéki szempontból 27 "leggyengébb", ahol viszont mindenki állíthatna jelöltet, aki meg akarja szerezni az önálló országos lista indításának jogát.

- Tehát létezik egy térkép, rajta a gyenge és erős körzetekkel, s most efölött sakkoznak az ellenzéki pártok. Ha egyáltalán sakkoznak...

- Az egy százalék fölötti támogatottsággal bíró pártoknak – ismerve az utolsó negyedéves közvélemény kutatási eredményeket – az erőviszonyok alapján kellene megállapodniuk a 79 indulási lehetőség felosztásáról. Minden kerületben egy ellenzéki jelölt – a Jobbikot is ideértve –, akit a többiek is támogatnak, a saját apparátusukkal, aktivistáikkal. Nem muszáj szeretniük egymást, és elég, ha az együttműködés csak egy-másfél évre szól, amíg lefektetik újra egy normális demokrácia alapköveit, s kiírnak egy új, arányos választást, ahol már mindenki önállóan indulhatna. A minimumprogramokban, az új választási rendszerben, oktatásban, egészségügyben, már körvonalazódik a megállapodás lehetősége. Ahhoz, hogy a teóriám működjön, a választók minél nagyobb mozgósítására van szükség, s hetven százalék fölé kellene tornászni a részvételt. Volt már ilyen, 2002-ben, amikor mindkét oldal hatalmasnak látta a tétet és bevetette a meggyőző erejét.

- De emlékszünk 2014-re is: akkor is volt egyfajta választási együttműködés az ellenzék pártjai között, s nem nagyon jött be.

- Ma nem ugyanaz a helyzet. Az akkori ellenzék és a Jobbik viszonya 2014-ben kizárt egy szélesebb körű összefogást mindkét oldalról. Ebben radikális változás következett be. Meghallgattam Vona Gábor kampánynyitó beszédét, s azt mondom: aki ódzkodik a velük való együttműködéstől, hallgassa meg ezt a beszédet. Egy közép-jobb felé erőteljesen orientálódó politikust hallottam, aki nem hirdette ugyan zászlókkal a liberális demokráciát, de amiről ő beszélt, nagyjából lefedi, amit e fogalom alatt értünk. A hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere a legtermészetesebben következik abból, amit mondott. Ráadásul épp eleget szorongatják most a Jobbikot ahhoz, hogy belássa, az elemi összegfogás az ő érdeke is. Máskülönben az lesz a sorsa, mint a többieknek: statisztaszerep a következő parlamentben is.

- A víziója azt is feltételezi, hogy Orbán Viktor mindeközben béna kacsaként végignézi, amint az ellenzék összefog és legyőzi őt...

- Persze, neki is megvannak az eszközei, és ma már sok mindent el tudok képzelni, amit korábban lehetetlennek tartottam. Azt is feltételezem, hogy egy ilyen széles körű összefogás láttán akár az utolsó pillanatban is képesek lennének megváltoztatni a választási törvényt, ha az érdekeik úgy diktálnák. Szerencsére ehhez már nincs meg a kellő erejük, mert időközben elvesztették a kétharmadukat. Ennek az ellenzéki összefogásnak az a lényege, hogy alkalmazkodunk a választási rendszer kényszereihez: ha lép egyet a kormánykoalíció, lép egyet az ellenzék is.

- Nem taktikusabb kivárni az utolsó pillanatig egy ilyen együttműködés bejelentését?

- Sajnos már nagyon kevés az idő. Vannak politikai lélektani előfeltételei is e szövetségnek: például nem a pártelnökök, hanem a testületeik döntenek, s van menetrendje ezek összehívásának. A választóknak is időt kell hagyni, hogy megszeressék, de legalábbis elfogadják a gondolatot, hogy adott esetben a fogukat szívva kell egy jelölt mellé behúzniuk az ikszet. Az MSZP eddig nem beszélt arról, hogy a Jobbikot be kellene vonni ebbe az együttműködésbe, a DK még távolabb áll a gondolattól, de csak így lenne esély a győzelemre, miként az LMP-nek, az Együttnek és a Momentumnak is oda kéne állnia. Az elmúlt három hónap közvéleménykutatási adatai alapján, az erőviszonyokat tekintve, számításaim szerint a megnyerhető 79 körzetben 22 helyen indulhatna jobbikos, 20 helyen szocialista, 13 helyen DK-s, ugyanennyi körzetben LMP-s, az Együttnek 5, a Momentumnak pedig 4 hely jutna, plusz a két, részben már közösen támogatott független jelölt.

- Kitől várja az elmozdulást?

- A momentán legerősebbtől. Tervezem, hogy nyílt levelet írok Vona Gábornak, mert az ő mozdulatától függ a legtöbb, és ő van legtávolabb az összefogás gondolatától e pillanatban még. Nekik a legnehezebb leküzdeni azt a kísértést, hogy aki viszonylagosan jobb helyzetben van a versenyzők között, azzal áltathatja magát, hogy az ellenzéki szavazók többsége rászavaz majd. Nem tagadom, hogy van ilyen mechanizmus. Ez hozhat néhány mandátumot, de annyit nem fog hozni, hogy a Jobbik megverje a Fideszt. Nem történne változás, maradna a statiszta szerep. Ellenben ha összefognak, matematikailag még az is elképzelhető, hogy az ellenzék szerezne kétharmadot.

- Hány kecskéjét tenné fel erre a fogadásra?

Nem kockáztatok ebben a lélektani helyzetben. Azt mondom, ami a meggyőződésem, s amit szuggerálni szeretnék az ellenzéknek: az érdekeket egyeztetni kell, bizonyos önkorlátozást mindenkinek muszáj vállalni, de az eredmény hatalmas lehet. Ehhez persze, nem kétséges, államférfiakra lenne szükség.

Névjegy
Elek István, az MDF és az LMP egyik alapítója, Orbán Viktor hajdani tanácsadója, volt MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő, közíró. Öt éve, az LMP kettészakadása után visszavonult a közélettől, s a Heves megyei Kerecsend magányát választotta. Biogazdálkodó lett, kecskéket tart, családi vállalkozásban kézműves sajtot, szörpöt és lekvárt készít.
Néhány hete nagy feltűnést keltett azzal, hogy újból "kilépett a fényre", s több írásában is a széleskörű összegfogásra buzdította a teljes ellenzéket. Öt gyermeke van, két fiú és három lány, felesége a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjeként dolgozik.

2018.02.13 06:06

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00

Nem lesz könnyű közlekedni augusztus 20-án - Mutatjuk a lezárásokat!

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az augusztus 20-i rendezvények miatt Budapest több kerületében forgalomkorlátozásokra kell készülni a hosszú hétvégén és a közösségi közlekedés menetrendje is változik - közölte a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményében az áll: kedd reggel 6 óráig lezárják a Lánchíd utcát és az Ybl Miklós teret. Hétfő este 6 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart két forgalmi sávját is a Hegyalja úttól a Rudas fürdő végéig. Kedd hajnalig lezárják a Clark Ádám teret, a Fő utcát a Halász utcától a Clark Ádám térig, a Lánchidat (a gépjárműforgalom elől), az Alagutat, valamint az Alagút utcát az Attila úttól az Alagútig. Emellett a Lánchíd északi járdáját a gyalogosforgalom elől is lezárják szombat hajnaltól kedd hajnalig. A teljes forgalom elől augusztus 20-án 17-től 23 óráig lesz lezárva a Lánchíd. Vasárnap reggeltől hétfő hajnalig nem lehet közlekedni a Szent Gellért rakparton a Rudas fürdőtől az Erzsébet hídig. Vasárnap délután 2 órától hétfőn hajnali 1 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart, a Budai alsó rakpart, a Krisztina körút, az Attila út, a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Kereszt utca, a Kossuth Lajos utca, a Szabad sajtó út és a Március 15. tér egyes szakaszait. Augusztus 20-án, hétfőn reggeltől kedd hajnalig lezárják továbbá a budai alsó rakpart és pesti alsó rakpart egyes szakaszait. Szintén hétfőn este 7 órától várhatóan 22.30-ig a Margit híd (gyalogos forgalomtól függően) - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút - Szabadság híd - Szent Gellért tér - Kelenhegyi út - Szirtes utca - Sánc utca - BAH-csomópont - Alkotás utca - Széll Kálmán tér - Margit körút - Tölgyfa utca - Margit híd által határolt területet is lezárják.
A rendőrség honlapján talál bővebb információt az ország más városaiban várható lezárásokról.
Változik a közösségi közlekedés menetrendje is Budapesten az ünnepségek miatt. A BKK közleményében tudatta: szombaton a Lánchíd, az Alagút, valamint a Szent Gellért rakpart Hegyalja út és Rudas Gyógyfürdő közötti lezárása miatt kedd hajnalig a budavári buszjáratok csak Budán közlekednek, a 105-ös és 990-es járatok pedig az Erzsébet hídon át haladva. Vasárnaptól amellett, hogy teljes vonalán közlekedik a 17-es villamos, a nagykörúti villamosok pedig ismét használják a Széll Kálmán téri végállomást, több korlátozás lép életbe. Rövidített útvonalon jár a 2-es villamos, először két szakaszra osztva, majd rövidített útvonalon jár a 19-es, illetve a 41-es villamos. Szintén két szakaszra osztva közlekedik az 5-ös és 8E, a 105-ös, a 110-es és 112-es busz, illetve a Szabadság hídra terelve szállít utasokat a 7-es és a 133E busz, a 907-es, a 908-as és a 956-os éjszakai járat. Augusztus 20-án napközben a korábban már lezárt Várkert rakpart, Lánchíd, Alagút és Kossuth Lajos tér mellett lezárják a pesti rakpartokat is. Emiatt a 2-es villamos újra rövidített útvonalon jár, a 19-es két szakaszra osztva, a 41-es a Krisztina körútra terelve közlekedik, emellett a 9-es busz nem áll meg a Szent István-bazilikánál, a 15-ös és 115-ös, illetve a 105-ös busz pedig módosított útvonalon viszi az utasokat. Az augusztus 20-i tűzijáték miatt először a Lánchidat, majd este 7 órától a Margit hidat és az Erzsébet hidat is lezárják a gyalogos forgalom elől. A Duna-part eléréséhez a BKK a sűrűbben közlekedő metrókat ajánlja. Az 5-ös és 8E, a 9-es, a 105-ös, a 110-es és 112-es buszjárat két szakaszra osztva, a 7-es és a 133E, a 9-es és a 91-es buszcsalád járatai terelve járnak, míg a 11-es, a 26-os, a 109-es és a 178-as buszok az eredetinél rövidebb útvonalon közlekednek.
2018.08.18 09:49
Frissítve: 2018.08.18 10:11