Fideszes gázkáosz

Publikálás dátuma
2018.02.12 21:15
A csanádpalotai állomásról egyelőre csak Románia felé továbbítható a gáz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A kormány összevissza beszél a fekete-tengeri gáz megvételéről, az azt ideszállító vezeték lefoglalásáról.

Egyelőre teljes a káosz Magyarország romániai gázbeszerzései kapcsán. Orbán Viktor és miniszterei nyilatkozatai egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak. Az a kormányfői közlés, miszerint egy (vagy három) magyar cég vásárolná meg a román fekete-tengeri gázt, szinte biztos valótlan. Az általunk megkérdezett szakértők nem tudnak arról, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV akár csak meg is pályáztatta volna Fekete-tengeri lelőhelyeinek gázát, nem hogy győztest hirdettek volna. Ugyanezt támasztják alá a heves román cáfolatok is.

Január 26-án Orbán Viktor a V4-ek kerekasztalbeszélgetésén azt nyilatkozta, hogy „egy magyar állami cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert”, aminek nyomán „évi 4 milliárd köbméter 30 éven keresztül” érkezik majd hozzánk. Február 5-én az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott volna meg, hogy „a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására azáltal, hogy magyar vállalatok kötötték le a majdani román-magyar gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását”.

Míg a miniszterelnök szavai a gáz mint termék beszerzéseként érthetőek, addig a külügyér csak a szállítási útvonalak lekötésére célzott, és a kettő között éles a különbség. Mindazonáltal bizonyíték csak ez utóbbira létezik. Más kérdés, hogy három nappal később Melescanu hivatala cáfolta, hogy Szijjártóval bármiben is megállapodtak volna. A román külügyi tárca emellett azt is rögzítette: nem kötheti le egy ország a fekete-tengeri gázmennyiséget. Ezt ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még könnyű kézzel nevezhette nyilvánvalónak, illetve a nyilatkozatot értelmetlennek, másnap Orbán Viktor még rátett egy lapáttal.

Szavai szerint „Románia a következő években mintegy évente 4 milliárd köbméter mennyiségű gázt termel majd ki, és kíván kijuttatni Romániából, egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég végzett, ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára”. Ezzel a kormányfő a román tiltakozás dacára megint csak a gázbeszerzés és nem gázcsőlefoglalás sikerét sejteti. Azt azonban, hogy mégis ez utóbbiról lehet szó, alátámasztja, hogy a gázcsőpályázat hatálya 15 - és nem 30 - év. Az sem világos, hogy egy, három, avagy – a KKM csütörtöki változata szerint – két magyar nyertesről van-e szó. Az állami cég szinte bizonyosan az MVM - ahonnan megkeresésünkre még nem kaptunk választ -, illetve érdeklődtünk a kormányfő-közeli MET-nél is (amelynél a „magyar" háttérbe némi svájci és más offshore-színhely is vegyül), de nem kívántak nyilatkozni.

Forrásaink számára egyértelmű: a számos félreérthető nyilatkozat mind arra utalhat, hogy magyar cégek 2022-től 15 évre lefoglalták a magyar-román gázvezeték hazai irányát, ami azért nem túl váratlan. Abban, hogy a Fekete-tengeri telepek alkalmasak lesznek-e egyáltalán évi akár 4 milliárd köbméter kibocsátására, az értékelések eltérnek. Egy szakértőnk ugyanakkor gyökereiben tartja tévesnek az ügylet Fidesz-féle tálalását. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a román beszállításokkal végre nem csak az útvonalakban, hanem a konkrét forrás tekintetében is megszűnik hazánk orosz ellátásának kizárólagossága. Ez azonban nem igaz.

Magyarországra Ausztria felől már 1996 óta érkezhet más eredetű gáz. Ráadásul a gáz fizikai eredete teljesen lényegtelen: annak csak az eladója számít, ami ma már messze nem csak az orosz állami Gazprom. Olyannyira, hogy az – akár orosz – gázzal folytatott élénk nemzetközi kereskedelem magát a Gazpromot is folyamatos árcsökkentésre kényszeríti. Mi több: a jövőben a magyar-román vezetéken is érkezhet orosz gáz, akár orosz, vagy akár más nemzetiségű kereskedőtől. Tehát az se lényeges, hogy a Románia felől majdan érkező gáz épp hol kerül a felszínre. Nem államok, hanem kereskedők közötti szerződésekre lenne szükség, ilyenről azonban nem hallani. Forrásunk szerint ugyanakkor minél több a gázvezeték, annál több beszállítói szerződés köthető, amivel elérhetőbb az alacsonyabb ár.

Szerző
2018.02.12 21:15

Oroszország nem viccel, a világ legnagyobb fegyverboltja akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:24

Fotó: AFP/
Érdekeltek vagyunk abban, hogy átvegyük a vezető szerepet – mondta Alekszandr Mihejev.
Oroszország a világ első számú fegyverexportőrévé akar előlépni – közölte a Roszoboronekszport orosz állami fegyverzetkiviteli vállalat vezérigazgatója kedden, a Moszkva melletti Kubinkában rendezett Armija-2018 haditechnikai fórumon. Alekszandr Mihejev – utalva a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra – kijelentette:
„egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet.”
A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is. Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől. Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol. A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített. Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – tette hozzá. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.
Szerző
2018.08.22 09:24
Frissítve: 2018.08.22 09:24

323,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,22 forintról 323,47 forintra emelkedett szerda reggel nyolc órára, a dolláré pedig 279,40-ről 279,44 forintra, míg a svájci franké 283,50-ről 283,93 forintra.
Szerző
2018.08.22 08:31
Frissítve: 2018.08.22 08:31