Fideszes gázkáosz

Publikálás dátuma
2018.02.12 21:15
A csanádpalotai állomásról egyelőre csak Románia felé továbbítható a gáz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A kormány összevissza beszél a fekete-tengeri gáz megvételéről, az azt ideszállító vezeték lefoglalásáról.

Egyelőre teljes a káosz Magyarország romániai gázbeszerzései kapcsán. Orbán Viktor és miniszterei nyilatkozatai egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak. Az a kormányfői közlés, miszerint egy (vagy három) magyar cég vásárolná meg a román fekete-tengeri gázt, szinte biztos valótlan. Az általunk megkérdezett szakértők nem tudnak arról, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV akár csak meg is pályáztatta volna Fekete-tengeri lelőhelyeinek gázát, nem hogy győztest hirdettek volna. Ugyanezt támasztják alá a heves román cáfolatok is.

Január 26-án Orbán Viktor a V4-ek kerekasztalbeszélgetésén azt nyilatkozta, hogy „egy magyar állami cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert”, aminek nyomán „évi 4 milliárd köbméter 30 éven keresztül” érkezik majd hozzánk. Február 5-én az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott volna meg, hogy „a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására azáltal, hogy magyar vállalatok kötötték le a majdani román-magyar gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását”.

Míg a miniszterelnök szavai a gáz mint termék beszerzéseként érthetőek, addig a külügyér csak a szállítási útvonalak lekötésére célzott, és a kettő között éles a különbség. Mindazonáltal bizonyíték csak ez utóbbira létezik. Más kérdés, hogy három nappal később Melescanu hivatala cáfolta, hogy Szijjártóval bármiben is megállapodtak volna. A román külügyi tárca emellett azt is rögzítette: nem kötheti le egy ország a fekete-tengeri gázmennyiséget. Ezt ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még könnyű kézzel nevezhette nyilvánvalónak, illetve a nyilatkozatot értelmetlennek, másnap Orbán Viktor még rátett egy lapáttal.

Szavai szerint „Románia a következő években mintegy évente 4 milliárd köbméter mennyiségű gázt termel majd ki, és kíván kijuttatni Romániából, egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég végzett, ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára”. Ezzel a kormányfő a román tiltakozás dacára megint csak a gázbeszerzés és nem gázcsőlefoglalás sikerét sejteti. Azt azonban, hogy mégis ez utóbbiról lehet szó, alátámasztja, hogy a gázcsőpályázat hatálya 15 - és nem 30 - év. Az sem világos, hogy egy, három, avagy – a KKM csütörtöki változata szerint – két magyar nyertesről van-e szó. Az állami cég szinte bizonyosan az MVM - ahonnan megkeresésünkre még nem kaptunk választ -, illetve érdeklődtünk a kormányfő-közeli MET-nél is (amelynél a „magyar" háttérbe némi svájci és más offshore-színhely is vegyül), de nem kívántak nyilatkozni.

Forrásaink számára egyértelmű: a számos félreérthető nyilatkozat mind arra utalhat, hogy magyar cégek 2022-től 15 évre lefoglalták a magyar-román gázvezeték hazai irányát, ami azért nem túl váratlan. Abban, hogy a Fekete-tengeri telepek alkalmasak lesznek-e egyáltalán évi akár 4 milliárd köbméter kibocsátására, az értékelések eltérnek. Egy szakértőnk ugyanakkor gyökereiben tartja tévesnek az ügylet Fidesz-féle tálalását. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a román beszállításokkal végre nem csak az útvonalakban, hanem a konkrét forrás tekintetében is megszűnik hazánk orosz ellátásának kizárólagossága. Ez azonban nem igaz.

Magyarországra Ausztria felől már 1996 óta érkezhet más eredetű gáz. Ráadásul a gáz fizikai eredete teljesen lényegtelen: annak csak az eladója számít, ami ma már messze nem csak az orosz állami Gazprom. Olyannyira, hogy az – akár orosz – gázzal folytatott élénk nemzetközi kereskedelem magát a Gazpromot is folyamatos árcsökkentésre kényszeríti. Mi több: a jövőben a magyar-román vezetéken is érkezhet orosz gáz, akár orosz, vagy akár más nemzetiségű kereskedőtől. Tehát az se lényeges, hogy a Románia felől majdan érkező gáz épp hol kerül a felszínre. Nem államok, hanem kereskedők közötti szerződésekre lenne szükség, ilyenről azonban nem hallani. Forrásunk szerint ugyanakkor minél több a gázvezeték, annál több beszállítói szerződés köthető, amivel elérhetőbb az alacsonyabb ár.

Szerző
2018.02.12 21:15

Van-e visszaút a menekülőnek Szíriába?

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:30

Fotó: AFP/ DELIL SOULEIMAN
Majd hatmillió ember menekült már el Szíriából a háború 2011-es kirobbanása óta. Legtöbbjük csak a szomszédig jutott, több mint 3,6 millióan Törökországban, közel egymillióan Libanonban, 670 ezren Jordániában, néhány százezren Irakban és Egyiptomban kerestek menedéket. Az Európát 2015-ben elérő migrációs áradattal körülbelül egymillióan érkeztek, a következő évben Ankarával kötött alkuval sikerült drasztikusan csökkenteni az útra kelők számát. Idén eddig csak 113 ezer illegális bevándorlót regisztráltak, közülük alig kilencezren voltak szírek. Szíriában a háború a végéhez közeledik, az Iszlám Állam vereséget szenvedett, Bassár al-Aszad hatalmát nem sikerült megdönteni. De vajon van-e visszaút a menekülőnek? És hova térhetnének vissza? Tavalyi évre vonatkozó adatok szerint 66 ezren vállalták a hazatérést, többségében a szomszédos államokból. Legtöbbjüket csak romok fogadták, az ország újjáépítése az ENSZ becslései szerint legalább 388 milliárd dollárba kerülne. Kérdés, ki fedezi a cechet, ha az Aszad-rezsimet nem fogadja vissza és szankciókkal sújtja a nemzetközi közösség?                    "Elképzelhető, hogy Szíria remeteállammá válik, de sokkal valószínűbb, hogy a szunnita arab országok és a nyugat sem hagynák, hogy Damaszkusz kizárólag orosz-iráni befolyás alá kerüljön. Ennek következtében a régióban már most látható visszatáncolás Aszad teljes elutasításához képest, például a kisebb Öböl-államok részéről, ráadásul Omán és Egyiptom nem is szakították meg a kapcsolataikat. Másrészt az Aszad-kormánynak is jól felfogott érdeke, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva Moszkvának és Teheránnak, így Szíria részéről is várhatunk valamilyen mértékű egyensúlyozási kísérletet" - nyilatkozta lapunknak Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója rámutatott, az arab térségben hamarabb megtörténhet Aszad visszafogadása, a nyugaton csak ezt követően. "A jelenlegi európai vezetők számára egyelőre túl toxikus az ügy, éppen ezért – akár gazdasági érdekek ellenére – sem lehetünk benne biztosak, hogy a nyugati államok a közeljövőben újra elismernék az Aszad-kormányt. Szíriai diplomaták azonban láthatóan dolgoznak a kérdésen, és hátsó ajtókon igyekeznek bejutni európai külügyminisztériumokba." - fűzte hozzá.  A menekültek visszatérésének lehetőségével kapcsolatban a szakértő emlékeztetett, a törökországi szíriaiak jelentős része már gazdasági értelemben is új életet kezdett, vállalkoznak vagy munkát vállaltak, így ők könnyen lehet, hogy nem mennének haza. "Ugyanakkor a három legnagyobb szíriai menekült-befogadó ország mindegyikében mára már menekültellenes a politikai közbeszéd, így ezen országok kormányai valószínűleg egyre határozottabban fognak fellépni a hazatelepítés mellett" - vélekedett.
2018.12.11 10:30
Frissítve: 2018.12.11 10:30

Elrendelte iPhone-ok tiltását egy kínai bíróság

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:20

Fotó: AFP/ NICOLAS ASFOURI
Politikai ügy lehet a háttérben egy ügyvéd szerint, aki korábban az Apple-t perbe fogó, szintén amerikai céget képviselte.
Elrendelte a kínai Fuzhou Középfokú Népi Bíróság több iPhone modell forgalmazásának tiltását - írja a Reuters. A tiltás oka egy szabadalmi vita az Apple és egy másik amerikai tech-cég, a Qualcomm között a szóban forgó telefonok - a 6s és az X között készült modellek - egy chipje kapcsán. Világszerte tucatnyi bíróságon méri és mérte már össze érveit a két vállalat.
Minden iPhone-modell kapható továbbra is Kínában - jelentette ki hétfőn az Apple, hozzátéve, a legújabb három telefonjuk nem is érintett. Az ítélet ellen fellebbeznek, az ügy így egészen a kínai legfelsőbb bíróságig is eljuthat.
Kína, Hongkong és Tajvan az Apple harmadik legnagyobb piaca, ahol termékeik ötödét tudták eladni legutóbbi pénzügyi évükben, nagyjából 53 milliárd dollár értékben.
"Valószínűleg politika van a háttérben. Az Apple a legnagyobb kínai cégek közvetlen konkurense, míg a Qualcomm egy beszállító"
- kommentálta az ítéletet Erick Robinson pekingi ügyvéd, aki korábban a Qualcomm-nak dolgozott. A Qualcomm a mobiltelefonok legnagyobb mikrochip-beszállítója. Az Apple ellen azért perel, mert állításuk szerint az megsértette szabadalmukat a képek tömörítése, illetve a mobilapplikációk érintőképernyőn való kezelése terén.

Témák
AppleKína
2018.12.11 10:20