Rekordpénz Kósa államtitkárának

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:02
Két év alatt 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség az államtitkár feles
Fotó: /
A Tiborcz-ügyben is érintett egykori szekszárdi polgármester, Horváth István feleségének agrárcége vitte el a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást Tolnában.

"Ne mi kapjuk a legtöbbet" – intett visszafogottságra hosszú évekkel ezelőtt Orbán Viktor, amikor a családi érdekeltségük állami támogatásairól esett szó. Ennek a "mértékletességnek" ma már nyoma sincs, amire – egyebek mellett – jó példa az: lapunk összesítése szerint az elmúlt két évben egész Tolna megyében Kósa Lajos miniszter jobbkeze, Horváth István államtitkár angoltanár feleségének az agrárcége vitte el a legtöbb uniós, mezőgazdasági pályázati támogatást.

A megyében több száz mezőgazdasági vállalkozó igényelt valamilyen uniós forrást. A legtöbben jobbára néhány tízmillió forintot kaptak területalapú kifizetésként vagy fejlesztésre, de volt, akinek semmi sem jutott. Néhány nagyobb vállalkozás kapott 400 milliót elérő vagy meghaladó összeget. A Széchenyi 2020 pályázati adatbázisának tanúsága szerint a csúcstartó Horváth, 2011-ben az angoltanár felesége nevén alapított érdekeltsége lett, amelynek két év alatt összesen 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség.

Az államtitkár ügye kapcsán érdemes felidézni: a 24.hu által ismertetett OLAF-jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester fél évvel a közvilágítási közbeszerzések kiírása előtt már tárgyalt a miniszterelnök, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios képviselőjével a pályázatokról. Ezek után – kevéssé meglepő módon – Tiborcz cége kapta meg a 748 millió forintos megrendelést a várostól. A szekszárdi polgármester akkor Horváth István volt – és ő volt az is, aki a helyi trafikmutyi miatt került reflektorfénybe.

Horváthék agrárcégéről korábban is megírtuk, hogy egy valóságos „agrárcsoda”. A hárommillió forintos alaptőkével gründolt vállalkozás az alapítás után évekig szinte csak vegetált, majd 2015-től hirtelen ömleni kezdett a tőke a cégbe – 2016-ra már combos bankhitelre utaló, 393 milliós kötelezettségállomány jelent meg a cég mérlegében – a cég vagyona pedig két év alatt tizenkétszeresére nőtt. Ezzel együtt megindult az uniós pénzeső, azaz az eddig ismert hitelállománnyal együtt már egymilliárdhoz közelítő összeg került a kis agrárcéghez.

A Horváth-féle cég sikerszériájának a furcsasága az, hogy míg a jobbára néhány tízmillió forintos támogatást kapott környékbeli vállalkozók régi, ismert mezőgazdászok, az államtitkár a közelmúltig inkább ruházati és egyéb kereskedelemben utazott, a feleségéről is inkább csak annyi hírlik, hogy a nagydorogi általános iskola angoltanárja volt.

A nagyközségben járva, ha szóba hoztuk a pályázatipénz-rekorder telepet, mindenki magától értetődően mondta, hogy az Horváth Istváné. Tény, hogy a cég, benne a telep vagyonelemeivel – gépekkel, állatokkal – a feleség nevén van, ám földhivatali adatbázisból az is kiderül: a telep területét adó két külterületi parcellára az államtitkárnak van holtig tartó haszonélvezeti joga.

„Kedves, közvetlen ember a sertésnagykövet úr” – fogalmazott Nagydorogon el helybeli, alighanem arra utalva, hogy Horváth a közelmúltig miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramjának felügyelője is volt, jelenleg pedig a kormánybarát Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) az elnöke.

Nagydorogon a megkérdezettek, állították, nem tudták, hogy hitelek és pályázati pénzek formájában milyen nagy összegek áramlanak a pici, a szomszédos Bikács határában lévő állattelepre. (A cég telephelye Nagydorogon van, maga a telep a szomszédos Bikácson.) „Nem azzal foglalkoznak az itteniek, hogy a pályázati honlapot böngésszék” – magyarázta egy helyi mezőgazda, aki szintén pályázott fejlesztésre, ám egy fillért sem kapott. Szerinte ugyanakkor igencsak gyanús, hogy arra kis terület egyáltalán elbír-e akkora gazdaságot, mint ami a sok pályázatból felsejlik.

Egyelőre a bikácsi telepen sem látszanak meg az uniós százmilliók. A gazdaság – noha úgyszólván minden jogcímre kapott pályázati pénzt, így például húsüzemre, „sertéságazat fejlesztésre”, trágyatárolóra – inkább a múltat idézi: lehangoló volt a régi téeszépületek, rozsdás kerítések látványa. Ottjártunkkor ötven-hatvan tehenet, szürkemarhát láttunk álldogálni a sárban – a telep kapott 26 milliót védett, őshonos állatfajták tartására is.

2018.02.13 06:02

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46