Rekordpénz Kósa államtitkárának

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:02
Két év alatt 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség az államtitkár feles
Fotó: /
A Tiborcz-ügyben is érintett egykori szekszárdi polgármester, Horváth István feleségének agrárcége vitte el a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást Tolnában.

"Ne mi kapjuk a legtöbbet" – intett visszafogottságra hosszú évekkel ezelőtt Orbán Viktor, amikor a családi érdekeltségük állami támogatásairól esett szó. Ennek a "mértékletességnek" ma már nyoma sincs, amire – egyebek mellett – jó példa az: lapunk összesítése szerint az elmúlt két évben egész Tolna megyében Kósa Lajos miniszter jobbkeze, Horváth István államtitkár angoltanár feleségének az agrárcége vitte el a legtöbb uniós, mezőgazdasági pályázati támogatást.

A megyében több száz mezőgazdasági vállalkozó igényelt valamilyen uniós forrást. A legtöbben jobbára néhány tízmillió forintot kaptak területalapú kifizetésként vagy fejlesztésre, de volt, akinek semmi sem jutott. Néhány nagyobb vállalkozás kapott 400 milliót elérő vagy meghaladó összeget. A Széchenyi 2020 pályázati adatbázisának tanúsága szerint a csúcstartó Horváth, 2011-ben az angoltanár felesége nevén alapított érdekeltsége lett, amelynek két év alatt összesen 497 millió forint támogatást ítélt meg az uniós források elosztását irányító Miniszterelnökség.

Az államtitkár ügye kapcsán érdemes felidézni: a 24.hu által ismertetett OLAF-jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester fél évvel a közvilágítási közbeszerzések kiírása előtt már tárgyalt a miniszterelnök, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios képviselőjével a pályázatokról. Ezek után – kevéssé meglepő módon – Tiborcz cége kapta meg a 748 millió forintos megrendelést a várostól. A szekszárdi polgármester akkor Horváth István volt – és ő volt az is, aki a helyi trafikmutyi miatt került reflektorfénybe.

Horváthék agrárcégéről korábban is megírtuk, hogy egy valóságos „agrárcsoda”. A hárommillió forintos alaptőkével gründolt vállalkozás az alapítás után évekig szinte csak vegetált, majd 2015-től hirtelen ömleni kezdett a tőke a cégbe – 2016-ra már combos bankhitelre utaló, 393 milliós kötelezettségállomány jelent meg a cég mérlegében – a cég vagyona pedig két év alatt tizenkétszeresére nőtt. Ezzel együtt megindult az uniós pénzeső, azaz az eddig ismert hitelállománnyal együtt már egymilliárdhoz közelítő összeg került a kis agrárcéghez.

A Horváth-féle cég sikerszériájának a furcsasága az, hogy míg a jobbára néhány tízmillió forintos támogatást kapott környékbeli vállalkozók régi, ismert mezőgazdászok, az államtitkár a közelmúltig inkább ruházati és egyéb kereskedelemben utazott, a feleségéről is inkább csak annyi hírlik, hogy a nagydorogi általános iskola angoltanárja volt.

A nagyközségben járva, ha szóba hoztuk a pályázatipénz-rekorder telepet, mindenki magától értetődően mondta, hogy az Horváth Istváné. Tény, hogy a cég, benne a telep vagyonelemeivel – gépekkel, állatokkal – a feleség nevén van, ám földhivatali adatbázisból az is kiderül: a telep területét adó két külterületi parcellára az államtitkárnak van holtig tartó haszonélvezeti joga.

„Kedves, közvetlen ember a sertésnagykövet úr” – fogalmazott Nagydorogon el helybeli, alighanem arra utalva, hogy Horváth a közelmúltig miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramjának felügyelője is volt, jelenleg pedig a kormánybarát Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) az elnöke.

Nagydorogon a megkérdezettek, állították, nem tudták, hogy hitelek és pályázati pénzek formájában milyen nagy összegek áramlanak a pici, a szomszédos Bikács határában lévő állattelepre. (A cég telephelye Nagydorogon van, maga a telep a szomszédos Bikácson.) „Nem azzal foglalkoznak az itteniek, hogy a pályázati honlapot böngésszék” – magyarázta egy helyi mezőgazda, aki szintén pályázott fejlesztésre, ám egy fillért sem kapott. Szerinte ugyanakkor igencsak gyanús, hogy arra kis terület egyáltalán elbír-e akkora gazdaságot, mint ami a sok pályázatból felsejlik.

Egyelőre a bikácsi telepen sem látszanak meg az uniós százmilliók. A gazdaság – noha úgyszólván minden jogcímre kapott pályázati pénzt, így például húsüzemre, „sertéságazat fejlesztésre”, trágyatárolóra – inkább a múltat idézi: lehangoló volt a régi téeszépületek, rozsdás kerítések látványa. Ottjártunkkor ötven-hatvan tehenet, szürkemarhát láttunk álldogálni a sárban – a telep kapott 26 milliót védett, őshonos állatfajták tartására is.

2018.02.13 06:02

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Vas András
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17