Újra forrósodik az afganisztáni helyzet

Annak ellenére nőtt az áldozatok száma Afganisztánban 2017-ben, hogy a kabuli kormányerők és a tálib lázadók kevesebbszer csaptak közvetlenül össze, állapította meg éves jelentésében az ENSZ afganisztáni segélymissziója, az UNAMA. Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben rekordszámú halálos és sebesült áldozatuk volt a terrormerényleteknek, az idei évből eltelt időszak pedig továbbra is növekvő tendenciát mutat.

Tadamichi Yamamoto, az UNAMA afganisztáni vezetője sajtótájékoztatón elmondta, negyedik éve növekszik a merényletek áldozatainak száma, minden évben átlépi összességében a tízezret. Tavaly azonban feltűnően, 22 százalékkal megnövekedett a komplex akciók száma, az olyanoké, amikor egy öngyilkos merényletet támadás követ. Összességében 57 ilyen terrortámadás történt az országban, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Megszólalt az afganisztáni helyzet kapcsán Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. Azt mondta, a világszervezetet különösen aggasztja, hogy látványosan nőtt a szektariánus, a síita közösséget célzó merényletek száma, amelyekért általában az Iszlám Állam (IS) vállal felelősséget.

Emellett a tálib lázadók is aktívabbá váltak. Az ENSZ adatai szerint a 2017-es civil áldozatok 65 százaléka a terrorcsoportok - 42 százalék a tálibok, 10 az Iszlám Állam, 13 százalék pedig azonosítatlan szervezetek – miatt vesztette életét. Ugyanakkor az afgán kormányerőknek a felkelők elleni fellépése is követelt ártatlan életeket, mintegy 13 százaléka az áldozatoknak az ő számlájukra írható, a nemzetközi, elsősorban amerikai erők légicsapásaiban pedig az áldozatok 2 százaléka vesztette életét.

Az idei év három nagy terrortámadása - a három nagy kabuli illetve a dzsalalabadi brit gyerekmentő misszió elleni - azt mutatja, hogy mind a tálibok, mind az IS egyre nyíltabban lépnek fel nemzetközi erők és általában külföldiek ellen. Ezekben a merényletekben 130 ember vesztette életét és 250 súlyosan megsebesült.

Komolyan veszik a veszélyt

Azzal a nemzetközi közösség is számol, hogy az egyre bonyolódó szíriai-közel-keleti háborús viszonyok közepette óriási kockázattal jár az afganisztáni biztonsági helyzet romlása. A NATO tagállamai a növekvő veszély miatt 13 ezerről 16 ezerre növelik az Afganisztánban állomásozó katonáik számát. A NATO-csapatok megerősítésének nagy részét Washington vállalja. A NATO misszió mellett az Egyesült Államok külön haderőt is állomásoztat Afganisztánban, s növeléséről döntött Donald Trump elnök. Szerdán a tálib mozgalom jelezte, tárgyalna a kabuli kormánnyal a fegyveres konfliktus beszüntetéséről, de csak abban az esetben, ha az amerikai katonákat kivonják az országból, jelentette a Le Figaro.