Köztisztviselők: "Lesz folytatás, a sztrájk kiterjesztése a cél”

Publikálás dátuma
2018.02.19 10:45
Népszava illusztráció
Fotó: /
Próbáljon nőkkel harcolni a miniszterelnök – üzente Boros Péterné, a köztisztviselők és közszolgálati dolgozók szakszervezetének elnöke. Annak a 200 ezres csoportnak ugyanis, amelynek tagjai már tíz éve nem kaptak bérfejlesztést, csaknem a 80 százaléka nő, akik most „nem elégedettek”. Az önkormányzati köztisztviselők ma folytatják a sztrájkot.

Harmadik napja sztrájkolnak ma az önkormányzati köztisztviselők; hétfőn – ahogy múlt hét csütörtökön és pénteken – 112 hivatalban több mint 7300 dolgozó tart munkabeszüntetést a béremelésért. A kormány azonban továbbra sem hajlandó tárgyalni az érintettekkel.

- „Lesz folytatás, a sztrájk kiterjesztése a cél” – fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, de részleteket csak későbbre ígért. Azt már korábban meghirdették, hogy márciusban is lesz négy napos sztrájk. A szakszervezeti vezető szerint az eddigi kormányzati hárítások – miszerint ez a munkabeszüntetés káros a választási kampányban - azt mutatja, hogy a kabinet már nem akarja megoldani a helyzetet. „Egy mondattal el lehet hárítani ennyi emberről a gondoskodást. Persze a kényelmes, jól fizető állásban könnyen elfelejtkeznek arról, hogy mi a dolguk”.

A sztrájkot több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében hirdették, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresete. Azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 38 500 forintos illetményalap 60 ezer forintra emelkedjen. Összesen egyébként csaknem 200 ezer olyan közszolgálati dolgozó van, aki tíz éve nem kapott bérfejlesztést. A közalkalmazotti bértábla szerinti bért kapnak a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, a közszolgálati jogviszonyban állók, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, az egészségügyben műszaki-gazdasági területen vagy a felsőoktatásban dolgozók, és sokan 122 ezer forint nettót keresnek.

Boros Péterné utalt arra is, hogy mind a most sztrájkoló több mint 7300 ezer embernek, mint az említett 200 ezres állománynak a 80 százaléka nő. „Ennyi nő nem elégedett. Próbáljon nőkkel harcolni a miniszterelnök” - tette hozzá.

2018.02.19 10:45

Szeretsz mások helyet dolgozni? – konzultáció az állami a leépítésekről

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:12

Fotó: mkksz.org.hu/
Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.
Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól. Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit. Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is. A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével. A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.     
2018.09.21 12:12
Frissítve: 2018.09.21 12:20

Hadházy feljelenti a TV2 stábját, mert betörtek a kertjébe

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:03
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A politikus szerint a héten kezdődő, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtése miatt zaklatják őt pont most.
Az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelő aláírásgyűjtés első napján, csütörtökön betört Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kertjébe egy híradós stáb - írja saját közösségi oldalán a politikus. A házát és a családját filmezték, majd pedig a TV2 Tények című műsorában került adásba egy riport Hadházyról. A betolakodókról felvétel is készült:
A riportban, mint a képviselő írja, olyan állítások hangzottak el, mint hogy ő új kutyát vett, hogy azzal üldözze el a szomszédjait. 8 éves kutyájáról készült képpel együtt tette közzé Hadházy.
"Azért viszont, hogy bejöttek a kertembe és onnan filmezték a feleségem és a kislányom, feljelentem őket"
- jelentette ki a stábra utalva. A tegnapi napon egy hosszú bejegyzést is közzétett a képviselő, ebben azt írja le, hogy hogyan szerezte meg egy kormányközeli cég a szomszédjában álló házat, ahova azóta rendszeresen érkeznek szerződés és kulcs nélküli "bérlők". Mint Hadházy Ákos írja, a kialakult helyzet miatt, családja védelmében kénytelen elköltözni.
2018.09.21 12:03