Vérfürdő a szíriai főváros mellett

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:32
Vasárnap este kezdődtek az újabb légi és tüzérségi csapások Fotó: AFP/Abdulmonam Eassa
Fotó: /
Damaszkuszhoz hű milíciák arra készülnek, hogy bevonuljanak az észak-szíriai Afrín térségébe, hogy megvédjék az ottani kurdokat a török hadseregtől.

Törökország az utóbbi hetekben katonai műveleteket hajt végre az YPG szíriai kurd fegyveres szervezet ellen, amelyet terrorista szervezetnek tekint, részben arra hivatkozva, hogy az YPG kapcsolatokat ápol a PKK nevű törökországi kurd szerveződéssel. Az afríni kurdok mellé most teljes mellszélességgel oda kívánnak állni a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató erők, és a hivatalos szíriai hírügynökség hétfői közlése szerint „órákon belül” be is vonulnak Afrínba.

A damaszkuszi bejelentés híre Jordániában érte Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki kijelentette: ha a szíriai erők valóban az YPG segítségére sietnek, akkor a török hadsereget „senki és semmi nem fogja tudni megállítani”, a török katonák nem fognak visszarettenni attól, hogy közvetlenül összecsapjanak a szírekkel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő eközben Vlagyimir Putyinnak telefonált, és sokat sejtetően közölte az Aszad-kormányzatot támogató orosz elnökkel: „következményei lesznek” annak, ha Damaszkusz felsorakozik az YPG pártján. Az YPG ellen szíriai területen indított török katonai művelet – amelynek Ankarában az Olajág nevet adták – akkor is az eredeti tervek szerint folytatódik, ha a szír kormánypárti milíciák ténylegesen feltűnnek a kurdok oldalán – hangsúlyozta médiaértesülések szerint Erdogan.

Szíria lakosságának mintegy 15 százaléka kurd. Többségük szunnita muszlim, de vannak köztük keresztények és jezida hitűek is. Az 1962-es népszámlálás után a kurdoktól megvonták a szír állampolgárságot, és évtizedeken át többféle hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. A most zajló polgárháború kezdetén azonban Aszad elnök 300 ezer kurdnak szír állampolgárságot adott.

A damaszkuszi kormány és az ország északi térségében élő kurdok viszonya ellentmondásos. Egyfelől a kurdok autonómiához való ragaszkodása ellentétes Aszad elnöknek a centralizáló törekvéseivel, másfelől viszont az évek óta zajló polgárháborúban sikerült elkerülni az Aszad-hű erők és a kurd miliciák összecsapását, sőt idővel közösen harcoltak egyes szélsőséges csoportok ellen. Damaszkusz és a kurdok közös célja a török nyomulás visszaszorítása is. A helyzetet különösen kényessé teszi, hogy az YPG mellett amerikai katonai tanácsadók is működnek. Ha az Aszad-hű milíciák valóban megjelennek Afrínban, akkor előállhat az a helyzet, hogy a szír kormánypárti erők nyújtanak segítséget az amerikai támogatást élvező kurdoknak – a NATO-tag Törökország ellenében.

A TASZSZ orosz hírügynökség az iráni diplomácia irányítójának a közlésére hivatkozva azt jelentette, hogy két hét múlva Kazahsztánban összeül az orosz, az iráni és a török külügyminiszter, hogy előkészítsenek egy Isztambulban tartandó, Szíriának szentelt csúcstalálkozót.

Egy másik szíriai térségben, a fővároshoz közel eső Kelet-Gútában, amely az Aszad-kormány ellen harcoló lázadók kezén van, és ahol ENSZ-adatok szerint mintegy 400 ezer ember zsúfolódott össze, a szír haderő vasárnap este óta intenzív légi és tüzérségi csapások sorozatát hajtja végre.

A Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Állomás elnevezésű, londoni székhelyű szervezet, amely kiterjedt információs hálózattal rendelkezik Szíriában, egyre növekvő számú áldozatról – hétfő délutáni beszámolójában szerint 71 halottról és 325 sebesültről – adott hírt. Egyes elemzők szerint ezek az erősödő csapások az előkészítését is jelenthetik a Kelet-Gúta visszaszerzését célzó esetleges, közelgő szárazföldi offenzívának.

2018.02.20 06:32

Erőszakvád a múlt ködéből

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:19

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05