Vérfürdő a szíriai főváros mellett

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:32
Vasárnap este kezdődtek az újabb légi és tüzérségi csapások Fotó: AFP/Abdulmonam Eassa
Damaszkuszhoz hű milíciák arra készülnek, hogy bevonuljanak az észak-szíriai Afrín térségébe, hogy megvédjék az ottani kurdokat a török hadseregtől.

Törökország az utóbbi hetekben katonai műveleteket hajt végre az YPG szíriai kurd fegyveres szervezet ellen, amelyet terrorista szervezetnek tekint, részben arra hivatkozva, hogy az YPG kapcsolatokat ápol a PKK nevű törökországi kurd szerveződéssel. Az afríni kurdok mellé most teljes mellszélességgel oda kívánnak állni a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató erők, és a hivatalos szíriai hírügynökség hétfői közlése szerint „órákon belül” be is vonulnak Afrínba.

A damaszkuszi bejelentés híre Jordániában érte Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki kijelentette: ha a szíriai erők valóban az YPG segítségére sietnek, akkor a török hadsereget „senki és semmi nem fogja tudni megállítani”, a török katonák nem fognak visszarettenni attól, hogy közvetlenül összecsapjanak a szírekkel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő eközben Vlagyimir Putyinnak telefonált, és sokat sejtetően közölte az Aszad-kormányzatot támogató orosz elnökkel: „következményei lesznek” annak, ha Damaszkusz felsorakozik az YPG pártján. Az YPG ellen szíriai területen indított török katonai művelet – amelynek Ankarában az Olajág nevet adták – akkor is az eredeti tervek szerint folytatódik, ha a szír kormánypárti milíciák ténylegesen feltűnnek a kurdok oldalán – hangsúlyozta médiaértesülések szerint Erdogan.

Szíria lakosságának mintegy 15 százaléka kurd. Többségük szunnita muszlim, de vannak köztük keresztények és jezida hitűek is. Az 1962-es népszámlálás után a kurdoktól megvonták a szír állampolgárságot, és évtizedeken át többféle hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. A most zajló polgárháború kezdetén azonban Aszad elnök 300 ezer kurdnak szír állampolgárságot adott.

A damaszkuszi kormány és az ország északi térségében élő kurdok viszonya ellentmondásos. Egyfelől a kurdok autonómiához való ragaszkodása ellentétes Aszad elnöknek a centralizáló törekvéseivel, másfelől viszont az évek óta zajló polgárháborúban sikerült elkerülni az Aszad-hű erők és a kurd miliciák összecsapását, sőt idővel közösen harcoltak egyes szélsőséges csoportok ellen. Damaszkusz és a kurdok közös célja a török nyomulás visszaszorítása is. A helyzetet különösen kényessé teszi, hogy az YPG mellett amerikai katonai tanácsadók is működnek. Ha az Aszad-hű milíciák valóban megjelennek Afrínban, akkor előállhat az a helyzet, hogy a szír kormánypárti erők nyújtanak segítséget az amerikai támogatást élvező kurdoknak – a NATO-tag Törökország ellenében.

A TASZSZ orosz hírügynökség az iráni diplomácia irányítójának a közlésére hivatkozva azt jelentette, hogy két hét múlva Kazahsztánban összeül az orosz, az iráni és a török külügyminiszter, hogy előkészítsenek egy Isztambulban tartandó, Szíriának szentelt csúcstalálkozót.

Egy másik szíriai térségben, a fővároshoz közel eső Kelet-Gútában, amely az Aszad-kormány ellen harcoló lázadók kezén van, és ahol ENSZ-adatok szerint mintegy 400 ezer ember zsúfolódott össze, a szír haderő vasárnap este óta intenzív légi és tüzérségi csapások sorozatát hajtja végre.

A Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Állomás elnevezésű, londoni székhelyű szervezet, amely kiterjedt információs hálózattal rendelkezik Szíriában, egyre növekvő számú áldozatról – hétfő délutáni beszámolójában szerint 71 halottról és 325 sebesültről – adott hírt. Egyes elemzők szerint ezek az erősödő csapások az előkészítését is jelenthetik a Kelet-Gúta visszaszerzését célzó esetleges, közelgő szárazföldi offenzívának.

Európa jövője a tét

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:31
Súlyos döntés vár a szociáldemokrata párttagokra Fotó: Karl-Josef Hildenbrand/DPA
Mától szavazhat levélben a német szociáldemokraták tagsága a koalíciós szerződésről. Nem vehető biztosra, hogy igent mondanak a következő nagykoalícióra.

Egyetlen akadály maradt a német nagykoalíció megalakulása előtt, ez azonban egyelőre terebélyesnek tűnik. Mától szavazhat a német szociáldemokrata tagság a 177 oldalas koalíciós szerződésről. Nem vehető biztosra, hogy zöld utat adnak a CDU/CSU-val való együttműködésnek, hiszen nagyon rossz a hangulat az SPD-n belül, akad olyan felmérés is, amely már csak 16 százalékon látja a pártot, miközben már a múlt szeptemberi parlamenti választáson elért 20,5 százalékos eredmény is történelmien gyenge szereplést jelentett. Sokan úgy gondolkodnak: a szívük azt mondja, ne szavazzák meg a nagykoalíció további öt évig való fennmaradását, az eszük azonban egészen mást sugall. A koalíciós szerződés elutasítása ugyanis az öngyilkossággal érne fel a párt részéről. Egy előrehozott választás során még az sem lenne elképzelhetetlen, hogy az SPD-nek meg kellene küzdenie a második helyért a jobboldali radikális Alternatívával (AfD). Kelet-Németországban különösen rosszul áll a politikai erő, itt egyébként az AfD a CDU-val holtversenyben áll az élen - derül ki a közvélemény-kutatásokból.

Az SPD bázisának megszavaztatása demokratikus eljárás ugyan, de a párt egységének biztosan nem tesz jót. Akadnak vélemények pro és kontra, leginkább a fiatal szociáldemokraták és határozott vezetőjük, Kevin Kühnert érvel az elutasítás mellett. Az utolsó hetekben több ezer új tagot toborzott csak azért, hogy utasítsák el az SPD kormányzati szerepvállalását. Mint a Spiegel írja, ebben az évben összesen 31 ezren léptek be a pártba. Két évtizede nem volt példa arra, hogy ilyen vonzerőt jelentsen a tömörülés, előzőleg hetente egy-két új tagot sikerült verbuválni. Persze kicsit csalóka ez a szám, nem a párt jelent vonzerőt, hanem a nagykoalíció elutasításának a lehetősége. Az újonnan felvettek közül sokan alighanem csak egy-két hónapig fizetik majd a tagdíjat. Szintén az elutasítást célzó kezdeményezés indult az észak-rajna-vesztfáliai tagszervezet részéről. Ehhez eddig néhány százan csatlakoztak.

Hogy mennyire kiélezett lesz a szavazás, azt a 2013-as voksolás eredménye is mutatja. Akkor az SPD-tagság 76 százaléka voksolt a nagykoalíció létrejötte mellett egy olyan helyzetben, amikor összehasonlíthatatlanul jobb volt a hangulat a párton belül. Erről a háromnegyedes többségről most csak álmodhat a párvezetés, amely alighanem egy visszafogott 51 százalékkal is beérné.

Kühnert karizmatikus személyiséggé próbál válni. Szerinte nem kell félni a nagykoalíció elutasításáról, s jelenleg az a legfontosabb, hogy minden szempontból újuljon meg az SPD. Új imázsra van szükség – hangoztatja. Azok, akik nem akarnak nagykoalíciót, nem feltétlenül az előrehozott választást akarják, hiszen azzal azért ők is tisztában vannak, mekkora veszélyei lennének ennek a jelenlegi helyzetben. Ezért inkább azt szeretnék, alakítsanak kisebbségi kabinetet az uniópártok. Bár akadnak a CDU-n belül is olyanok, akik támogatnák ezt a megoldást, Angela Merkel kancellár nem tartozik közéjük. Berlin aligha válhatna az Európai Unió megújulásának letéteményesévé akkor, ha egy bizonytalan sorsú kisebbségi kabinet irányítaná az országot. A koalíciós szerződés esetleges elutasítása a CDU-t is súlyos válságba sodorná, a kereszténydemokratáknál még jobban követelhetik a generációváltást. Az ifjú szociáldemokraták körében egyébként túlsúlyban van az az álláspont, hogy a teljes megújulást az idő előtti voksolás jelentheti.

A szavazást az sem segíti, hogy az SPD vezetése is súlyos válságba került. Martin Schulz lemondott a pártelnökségről. Eredetileg a külügyi tárcát vezette volna, ám miután a német diplomácia vezetője, Sigmar Gabriel azt állította, becsapta őt, Schulz meggondolta magát, s a tárca irányításához sem ragaszkodott. Gabriel kirohanása viszont a lehető legrosszabbkor jött, annyira megrendült a bizalom iránta a párton belül, hogy vélhetően semmiképpen sem maradhat a tárca élén. Az SPD-t ideiglenesen Olaf Scholz hamburgi polgármester vezeti, aki – amennyiben megalakulhat az újabb nagykoalíció – a pénzügyminisztérium munkáját irányítaná és alkancellár lenne. Pártelnöknek pedig Andrea Nahles frakcióvezetőt tennék meg, bár sokaknak nem tetszik a hatalomátadás ezen módja.

Március 2-ig voksolnak
Az SPD vezetése már a múlt héten kiküldte a koalíciós szerződés 177 oldalas szövegét a szociáldemokrata tagságnak. A dokumentum természetesen az internetről is letölthető. Andrea Nahles frakcióvezető, a párt (várhatóan) következő elnöke abból indul ki, hogy a többség a nagykoalíció maradása mellett voksol. Kifejtette, tapasztalatai szerint a pártban sokan káosztól tartanak abban az esetben, ha idő előtti voksolásra kerülne sor. Magabiztosan nyilatkozott az esélyekről Katarina Barley szociáldemokrata családügyi miniszter. Mint mondta, távolról sem igaz az, hogy kizárólag kétkedés jellemezné a tagokat a koalíciós szerződéssel kapcsolatban.
A szavazatokat március 2-ig lehet leadni. A kérdés így szól: „A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) lezárhatja-e a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) 2018 februárjában megkötött koalíciós szerződés ügyét? - Igen vagy nem”.
Ami a voksolás menetét illeti, a levélben beadott szavazatokat az SPD berlini központjába, a Willy Brandt Házba szállítják. A voksokat 120 önkéntes segítségével számolják össze. A folyamat megkezdése előtt le kell adniuk mobiltelefonjukat, hogy ne veszélyeztessék a választás titkosságát. A levelek kinyitását gép végzi.

Már Trump is támogatja a fegyvertartás szigorítását

Publikálás dátuma
2018.02.19. 17:37
"Jobban szeretjük a fegyvereinket a gyerekeinknél?" - szerepel egy táblán. A kép egy, a fegyvertartás feltételeinek szigorítását

A Fehér Ház helyettes szóvivője, Raj Shah helyi idő szerint hétfőn reggel közleményben jelentette be, hogy az elnök „támogatja azon erőfeszítéseket, amelyek a szövetségi ellenőrzési rendszer javítását célozzák” fegyvervásárlás előtt, írja az MTI.

A közleményből kiderül, hogy Donald Trump még pénteken egyeztetett John Cornyn texasi republikánus és Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátorral a kettejük által benyújtandó törvénytervezetről. A javaslat szigorítaná mind a szövetségi, mind a tagállami kötelezettségeket arról, hogy jelentsék és számon tartsák azokat a kihágásokat, törvénysértéseket, erőszakos megnyilvánulásokat, amelyek miatt megtilthatják egyeseknek a fegyvervásárlást.

„Miközben az egyeztetés és az eddigi szabályok felülvizsgálata még folyamatban van, az elnök támogatja a szövetségi ellenőrzési rendszer javításá” – szögezte le Raj Shah közleménye. A fegyvervásárlás és -tartás szigorításáról folyó országos vita a múlt szerda óta erősödött fel ismét, azt követően, hogy a floridai Parkland egyik középiskolájában a 19 éves Nikolas Cruz egy tűzfegyverrel 17 embert agyonlőtt. Több sebesültet változatlanul kórházban ápolnak. A lövöldözés utáni felháborodáshoz ezúttal a diákok is csatlakoztak, akiknek képviselője vasárnap bejelentette: Menet az életünkért címmel demonstrációt szerveznek március közepére Washingtonban, azért, hogy cselekvésre ösztökéljék a kongresszus törvényhozóit.

Donald Trump – akinek elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt a befolyásos Országos Fegyver Szövetség (NRA) fegyverviselést támogató programja – a floridai tömegmészárlás utáni beszédében még nem említette a fegyvervásárlás szigorítását.

Fegyvertartás Amerikában: változó megítélés
Az utóbbi hatvan évben – nem kevés vérengzés hatására – alapvetően megváltozott az amerikaiak hozzáállása a fegyvertartás engedélyezéséhez. A Gallup felmérése szerint, azoknak az aránya, akik inkább ellenzik a tartás korlátozását 37 százalékról mintegy 77-re nőtt, miközben a korlátozás támogatóinak aránya 60-ról csaknem 22 százalékra csökkent.
A korlátozás legfőbb ellenzője az NRA. A szervezet hivatalosan 3 millió dollárt költ évente arra, hogy befolyásolja a fegyvertartással kapcsolatos politikát, de emellett még több milliót szán arra, hogy a törvényhozók mellett olyan politikusjelöltek választási kampányát támogassa, akik ellenzik a fegyverkorlátozást.
Az utóbbi öt évben 291, a mostanihoz hasonló esetről tudni, ami azt jelenti, hogy átlagosan hetente egyszer fordul elő vérengzés az oktatási intézményekben.

Szerző