Vérfürdő a szíriai főváros mellett

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:32
Vasárnap este kezdődtek az újabb légi és tüzérségi csapások Fotó: AFP/Abdulmonam Eassa
Damaszkuszhoz hű milíciák arra készülnek, hogy bevonuljanak az észak-szíriai Afrín térségébe, hogy megvédjék az ottani kurdokat a török hadseregtől.

Törökország az utóbbi hetekben katonai műveleteket hajt végre az YPG szíriai kurd fegyveres szervezet ellen, amelyet terrorista szervezetnek tekint, részben arra hivatkozva, hogy az YPG kapcsolatokat ápol a PKK nevű törökországi kurd szerveződéssel. Az afríni kurdok mellé most teljes mellszélességgel oda kívánnak állni a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató erők, és a hivatalos szíriai hírügynökség hétfői közlése szerint „órákon belül” be is vonulnak Afrínba.

A damaszkuszi bejelentés híre Jordániában érte Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki kijelentette: ha a szíriai erők valóban az YPG segítségére sietnek, akkor a török hadsereget „senki és semmi nem fogja tudni megállítani”, a török katonák nem fognak visszarettenni attól, hogy közvetlenül összecsapjanak a szírekkel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő eközben Vlagyimir Putyinnak telefonált, és sokat sejtetően közölte az Aszad-kormányzatot támogató orosz elnökkel: „következményei lesznek” annak, ha Damaszkusz felsorakozik az YPG pártján. Az YPG ellen szíriai területen indított török katonai művelet – amelynek Ankarában az Olajág nevet adták – akkor is az eredeti tervek szerint folytatódik, ha a szír kormánypárti milíciák ténylegesen feltűnnek a kurdok oldalán – hangsúlyozta médiaértesülések szerint Erdogan.

Szíria lakosságának mintegy 15 százaléka kurd. Többségük szunnita muszlim, de vannak köztük keresztények és jezida hitűek is. Az 1962-es népszámlálás után a kurdoktól megvonták a szír állampolgárságot, és évtizedeken át többféle hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. A most zajló polgárháború kezdetén azonban Aszad elnök 300 ezer kurdnak szír állampolgárságot adott.

A damaszkuszi kormány és az ország északi térségében élő kurdok viszonya ellentmondásos. Egyfelől a kurdok autonómiához való ragaszkodása ellentétes Aszad elnöknek a centralizáló törekvéseivel, másfelől viszont az évek óta zajló polgárháborúban sikerült elkerülni az Aszad-hű erők és a kurd miliciák összecsapását, sőt idővel közösen harcoltak egyes szélsőséges csoportok ellen. Damaszkusz és a kurdok közös célja a török nyomulás visszaszorítása is. A helyzetet különösen kényessé teszi, hogy az YPG mellett amerikai katonai tanácsadók is működnek. Ha az Aszad-hű milíciák valóban megjelennek Afrínban, akkor előállhat az a helyzet, hogy a szír kormánypárti erők nyújtanak segítséget az amerikai támogatást élvező kurdoknak – a NATO-tag Törökország ellenében.

A TASZSZ orosz hírügynökség az iráni diplomácia irányítójának a közlésére hivatkozva azt jelentette, hogy két hét múlva Kazahsztánban összeül az orosz, az iráni és a török külügyminiszter, hogy előkészítsenek egy Isztambulban tartandó, Szíriának szentelt csúcstalálkozót.

Egy másik szíriai térségben, a fővároshoz közel eső Kelet-Gútában, amely az Aszad-kormány ellen harcoló lázadók kezén van, és ahol ENSZ-adatok szerint mintegy 400 ezer ember zsúfolódott össze, a szír haderő vasárnap este óta intenzív légi és tüzérségi csapások sorozatát hajtja végre.

A Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Állomás elnevezésű, londoni székhelyű szervezet, amely kiterjedt információs hálózattal rendelkezik Szíriában, egyre növekvő számú áldozatról – hétfő délutáni beszámolójában szerint 71 halottról és 325 sebesültről – adott hírt. Egyes elemzők szerint ezek az erősödő csapások az előkészítését is jelenthetik a Kelet-Gúta visszaszerzését célzó esetleges, közelgő szárazföldi offenzívának.

Megmenekültek a Notre Dame méhei

Publikálás dátuma
2019.04.18 21:34

Fotó: AFP/ AMAURY BLIN
A székesegyház melletti sekrestyén élnek, évente 75 kiló mézet termelnek.
A párizsi Notre-Dame kaptárjaiban élő mintegy 200 ezer méh túlélte a székesegyház tetőzetét és huszártornyát elpusztító hétfő esti tűzvészt. "A méhek életben vannak" - közölte Nicolas Géant, aki a székesegyház melletti sekrestyén elhelyezett kaptárakat gondozza. "Először azt hittem, hogy a három kaptár leégett, semmilyen értesülésem nem volt. Később tudtam meg a műholdas felvételekről, hogy nem ez történt, és a székesegyház szóvivője is megerősítette, hogy a méhek ki-bejárnak a kaptárakból" - mondta el. Nicolas Géant az egész világból kapott érdeklődő üzeneteket és telefonhívásokat a méhek sorsát illetően. "Kaptam hívásokat Dél-Afrikából, Japánból, az Egyesült Államokból és Dél-Amerikából is, erre igazán nem számítottam" - mondta. Tűz esetén, már a füst első megjelenésénél a méhek teletömik magukat mézzel és a védelmezik a királynőt. Ez az méhfaj - a háziméh - nem hagyja el a kaptárát. Nincsen tüdeje, de a szén-dioxidtól elalszik - mondta Géant. Egy-egy kaptár évente 25 kiló mézet termel, amelyet a Notre-Dame dolgozói vásárolnak meg. A kaptárak 2013 óta állnak a katedrálishoz hozzáépült sekrestye tetején.
Szerző

Egy névtelenséget kérő rendőr elmondta, mi okozta a tüzet a Notre Dame-ban

Publikálás dátuma
2019.04.18 21:26

Fotó: AFP/ GEOFFROY VAN DER HASSELT
Ideiglenes templomot építenek a székesegyház elé az újjáépítés idejére.
A francia bűnügyi rendőrség egyik vezetője szerint feltehetően rövidzárlat okozta a párizsi Notre Dame székesegyházban hétfőn este keletkezett tüzet. A rendőri vezető, aki nevének elhallgatását kérte, az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy a nyomozókat biztonsági okokból még mindig nem engedték be a székesegyházba. A Notre Dame rektora, Patrick Chavet püspök azt javasolta, hogy építsenek egy kisebb, ideiglenes templomot a székesegyház előtti téren, hogy a hívők ott imádkozhassanak, amíg a 12. századi épületet restaurálják. A párizsi Városháza jóváhagyását adta csütörtökön az elképzeléshez, feltéve, hogy a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik. A tér alatt az ókorból származó romokat őrző altemplom húzódik, valamint földalatti parkoló is működik alatta.  
Szerző
Témák
Notre Dame