Közös elnököt álmodik az albán kormányfő

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:36
Fotó: AFP/Dimitar Dilkoff

Edi Rama albán miniszterelnök szoros politikai unió kialakítását szorgalmazta Albánia és Koszovó között. Felvetette annak lehetőségét, hogy egy napon a két országnak a "nemzeti egység jelképeként" egyetlen közös elnöke lesz. A koszovói függetlenség kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a pristinai parlamentben felszólaló albán kormányfő megemlítette a közös kül- és biztonságpolitika, a vámunió, illetve az egységes oktatási rendszer létrehozásának a gondolatát is. Rama szerint Albániának és Koszovónak közös külképviseletekkel kell rendelkezniük. Utalt arra, hogy már most is több konzulátust közösen működtetnek. Az albán kormányfő elképzelése szerint úgynevezett „közös gazdasági teret” is alkothatna a két ország.

Szerző

Fontos posztot kap Merkel bizalmasa

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:34
Annegret Kramp-Karrenbauer a Saar-vidéken már bevált Fotó: AFP/Tobias Schwarz

Angela Merkel az utódjelöltjének tartott Annegret Kramp-Karrenbauert jelölte a német kereszténydemokraták főtitkári tisztségére. Az 55 éves saar-vidéki miniszterelnök a távozását előző nap bejelentett Peter Taubert követi a tisztségben. Utóbbi 2013 óta volt a CDU főtitkára, és eredetileg decemberig maradt volna a tisztségben. Bár egészségi állapota is megromlott, januárban gyomorműtéten kellett átesnie, gyakori kórházi kezelésre van utalva, mégsem biztos, hogy ez a lemondás valódi oka. Megrendült a vele szembeni bizalom a kereszténydemokratáknál: egyebek mellett azzal vádolják, hogy rossz stratégiát követett a tavalyi választási kampányban. A konzervatív szárny haragját azzal vívta ki, hogy egyebek mellett síkra szállt az azonos neműek házasságának elismerése mellett.

Abból a szempontból meglepetés Kramp-Karrenbauer jelölése, hogy nagyobb esélyt mondtak a CDU konzervatív szárnyához sorolt elnökségi tagnak, Jens Spahnnak, illetve Julia Klöckner alelnöknek. Figyelembe véve viszont azt, hogy Merkel már régóta felelős posztot szán a saar-vidéki miniszterelnöknek, a húzás azért távolról sem annyira meglepő. Hivatalosan a párt következő, február 26-án esedékes kongresszusán választják meg főtitkárnak. Ezen a fórumon szavazza meg a párt a testvérpárttal, a CSU-val, illetve a szociáldemokratákkal megkötött nagykoalíciós szerződést is.

Annegret Kramp-Karrenbauer 2010 óta a kereszténydemokraták elnökségi tagja. Még a nagykoalíciós tárgyalások előtt német lapok azt pedzegették, hogy Merkel kormányzati tárcát szán neki, akár a német diplomácia vezetését. A megállapodás értelmében azonban a külügy a szociáldemokraták kezében marad. Tauber távozása azonban a kancellárnak is jó lehetőséget adott arra, hogy fontos pozícióba helyezze egyik legfőbb bizalmasát, aki tegnap le is mondott miniszterelnöki tisztségéről. Tudvalévő, hogy ha az utolsó kancellári mandátumára készülő Angela Merkelen múlna, távozását követően szívesen látná a kereszténydemokraták elnöki székében Kramp-Karrenbauert. Remekül kampányol, s a kancellárhoz hasonlóan a nyugodt erő képviselője. A tavaly márciusi saar-vidéki választáson az általa irányított CDU 40,7 százalékot szerzett, több mint 10 százalékot vert a szociáldemokratákra.

Angela Merkel a hét folyamán teszi közzé azt is, a CDU mely személyiségeit javasolja a kormányba.

Bírálták Gabriel kijelentését
Nem aratott osztatlan sikert Sigmar Gabriel, az SPD volt elnöke utolsó nagy külügyminiszteri fellépésével, hiszen a müncheni biztonságpolitikai konferencián az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések fokozatos feloldását javasolta. Ezzel azonban kiváltotta a koalíciós partner CDU haragját. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke visszautasította a felvetést, mint mondta, rossz üzenet ez, hiszen a Kreml nem tartja magát a minszki megállapodás pontjaihoz. Párttársa, Johann Wadephul, a CDU frakcióvezető-helyettese pedig úgy vélte, Gabriel ezzel szembement a koalíciós szerződés eredményeivel. Az SPD külügyi kérdésekben illetékes szóvivője, Niels Annen azonban azt közölte, a szerződés nem zárja ki a szankciók feloldását, feltéve, hogy előrelépés történik a minszki megállapodásnak a gyakorlatba való átültetése során.

Szerző

Veszélyben az osztrák közmédia

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:33
Alexander Wrabetz (archív képünkön baloldalt) - Hosszú évekig szilárd volt a háttere Fotó: Herbert Neubauer

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta bécsi koalíció komoly veszélybe sodorhatja a közmédia függetlenségét. Miután az alapítványi tanácsban a kormány pártjai kétharmados többségre tettek szert, ezért elvileg bármikor visszahívhatják az ORF intendánsát, Alexander Wrabetzet - írta a Der Standard. Az már most biztos, hogy a tanácsban nem hosszabbítják meg Franz Küberl, a Caritas volt vezetője megbízatását, akit a függetlenek közé soroltak. Őt a liberális osztrák napilap értesülései szerint Alfred Trendl, a Katolikus Családszövetség kormányhoz húzó elnöke váltja a poszton.

A tanácsba a kormány kilenc tagot delegálhat, ám miután a tavalyi parlamenti választást követően a szociáldemokraták kiestek a kabinetből, így négy pozíciót veszítenek, ezek mind a szabadságpárthoz vándorolnak át. Az ORF-et felügyelő grémiumba a kormányon kívül a tartományok is küldhetnek tagokat. Ezeket beleszámítva az ÖVP 15, az FPÖ pedig kilenc mandátummal rendelkezik az alapítványi tanácsban. Ez 24 szavazatnak, kétharmados többségnek felel meg a 35 főt számláló, 2001-ig kuratóriumnak nevezett testületben.

Mindez azért is aggasztó, mert félő. hogy tisztogatás indul a függetlenségéről, korrektségéről és objektivitásáról ismert osztrák közszolgálati médiumban. Az 1955-ben alapított ORF és az ugyanebben az esztendőben életre hívott FPÖ kapcsolata már a kezdetektől fogva nem éppen felhőtlen. Az utóbbi időben, miután az Osztrák Szabadságpárt kormányzati tényezővé vált, a párt több személyisége is nyílt támadást intézett az ORF ellen.

Nagy kérdés, meddig maradhat hivatalában a jelenlegi intendáns, Alexander Wrabetz, akit 2016 nyarán még az SPÖ hathatós támogatásával választottak meg újabb öt évre a pozícióba. (Ausztriában az ORF elnökének megválasztása majdnem annyira jelentős esemény, mint például az államfőválasztás.) Wrabetz 2006 óta áll az ORF élén, egykor a vagyonügynökségnél dolgozott. Bár családja szabadságpárti, ő maga már egyetemistaként a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének lett a tagja. Ettől függetlenül a Der Standard úgy véli, nem várható gyors leváltása, mert ezt az ÖVP-tagok egy része sem támogatná. Ez pénzkérdés is. Ha most válnának meg Wrabetztól, akkor hivatali ideje lejártáig kártalanítani kellene, vagyis 1,4 millió eurót kellene fizetni neki. Hasonló a helyzet az ORF igazgatóival is. Ez az összeg csak akkor csökkenthető, ha a közszolgálati médium részvénytársasággá alakulna át. Bármi lesz is, tény: ha Wrabetz marad is, a kétharmados többséggel komoly nyomást gyakorolhat rá a kabinet.

Szerző