Diktátorok örök árnya

Fajsúlyos, látványos rendezői elemeket felvonultató, ám kissé elnyújtott III. Richárdot vitt színre Andrei Serban a Radnóti Színházban, Alföldi Róberttel a címszerepben.

A román származású, régóta Amerikában élő világnagyság Andrei Serban nem először rendezett Budapesten: épp Alföldi Róbert igazgatása alatt vitte színre az Angyalok Amerikában című drámát a Nemzetiben. Most pedig a Radnóti Színházban Alföldivel a címszerepben a III. Richárdot. Egyfajta születésnapi jutalomjátéknak szánták a lehetőséget Alföldinek, aki szerencsére él is az alkalommal. Úgy is tűnhet, mintha az általa már korábban játszott Lucifer és Mozart figuráját gyúrta volna eggyé a III. Richárdban, csakhogy azért itt ennél jóval többről van szó. Alföldi egy ívet mutat fel: miként lesz valaki a testi fogyatékosságát szégyellő, deviáns, lázadó fiatalból hidegvérrel gyilkoló, gátlástalan, semmitől sem visszariadó, vérben tocsogó zsarnokká.

Nagy Fruzsina jelmeztervezőnek köszönhetően, már akkor felkelti az érdeklődést, amikor először megjelenik a színen egészen elképesztő öltönyben, hátrafogott hosszú hajjal, egyszerre kaján és félszeg vigyorral. Sejteti: őrá figyelni kell, vele illik számolni. Aztán fokozatosan eljutunk a lényegig. A sértettségét, a megalázottságát csak úgy tudja kompenzálni, ha hatalomra tör, elfoglal, megaláz, megsemmisít másokat. Ismerős, az idők folyamán állandóan ismétlődő megoldás. Alföldi ezt a folyamatot nagyon pontosan, nagy energiával – a saját gyengeségeit, hisztijeit, bizonytalanságait is beépítve – tárja elénk. Érett, szabad, jelentős alakítás. Még mielőtt a partnerekről szó esne érdemes megemlíteni, hogy egészen nagyszerű az előadás stábja.

Menczel Róbert a szűk teret bravúrosan kitágító díszlete, a zenét szolgáltató, a nézőtér szélén Shakespeare korabeli zenebohócnak öltözött Dargay Marcell, a színlapon irodalmi konzultánsként megjelölt Zavada Péter, a dramaturg Szűcs Anikó, illetve a rendezőasszisztensnek feltüntetett Szikszai Rémusz is sokat tett az előadásért. Nem beszélve a világításért felelős Baumgartner Sándorról, aki a rendező kérésére erős, sokszor, villódzó drámai hatású fényeket produkált. Persze a fő dirigens Andrei Serban, aki – felvállalva a mához kapcsolódó áthallásos jeleneteket is –, belemerült a drámába, és kissé túlnyújtva ugyan, de szenvedélyesen, bő asszociációs rendszerben értelmezte azt. Erős a Radnóti társulata, többségük több szerepet játszik. Kováts Adél, Sodró Eliza, Pál András, Schneider Zoltán különösen erős karaktereket formál. László Zsolt a vészt előre megjósoló Margitként pedig egészen szenzációs. Az előadás végén az Erzsébetet játszó Kováts Adél mészárolja le brutálisan gépfegyverrel Richárdot, és amikor a békítő beszédét mondja a mikrofonba, fölötte megjelenik a megölt király újra békésen sétálva és cigarettázva. Úgy látszik, a diktátorok árnya örökre fölöttünk lebeg. Nem tudunk tőlük sohasem megszabadulni.

Infó: William Shakesperare III. Richárd

Rendezte: Andrei Serban

Radnóti Színház, 2018. február 18.