Diktátorok örök árnya

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:48
Alföldi (jobbra) elképesztő öltönyében már a színre lépéskor izgalmas Fotó: Vajda József
Fotó: /
Fajsúlyos, látványos rendezői elemeket felvonultató, ám kissé elnyújtott III. Richárdot vitt színre Andrei Serban a Radnóti Színházban, Alföldi Róberttel a címszerepben.

A román származású, régóta Amerikában élő világnagyság Andrei Serban nem először rendezett Budapesten: épp Alföldi Róbert igazgatása alatt vitte színre az Angyalok Amerikában című drámát a Nemzetiben. Most pedig a Radnóti Színházban Alföldivel a címszerepben a III. Richárdot. Egyfajta születésnapi jutalomjátéknak szánták a lehetőséget Alföldinek, aki szerencsére él is az alkalommal. Úgy is tűnhet, mintha az általa már korábban játszott Lucifer és Mozart figuráját gyúrta volna eggyé a III. Richárdban, csakhogy azért itt ennél jóval többről van szó. Alföldi egy ívet mutat fel: miként lesz valaki a testi fogyatékosságát szégyellő, deviáns, lázadó fiatalból hidegvérrel gyilkoló, gátlástalan, semmitől sem visszariadó, vérben tocsogó zsarnokká.

Nagy Fruzsina jelmeztervezőnek köszönhetően, már akkor felkelti az érdeklődést, amikor először megjelenik a színen egészen elképesztő öltönyben, hátrafogott hosszú hajjal, egyszerre kaján és félszeg vigyorral. Sejteti: őrá figyelni kell, vele illik számolni. Aztán fokozatosan eljutunk a lényegig. A sértettségét, a megalázottságát csak úgy tudja kompenzálni, ha hatalomra tör, elfoglal, megaláz, megsemmisít másokat. Ismerős, az idők folyamán állandóan ismétlődő megoldás. Alföldi ezt a folyamatot nagyon pontosan, nagy energiával – a saját gyengeségeit, hisztijeit, bizonytalanságait is beépítve – tárja elénk. Érett, szabad, jelentős alakítás. Még mielőtt a partnerekről szó esne érdemes megemlíteni, hogy egészen nagyszerű az előadás stábja.

Menczel Róbert a szűk teret bravúrosan kitágító díszlete, a zenét szolgáltató, a nézőtér szélén Shakespeare korabeli zenebohócnak öltözött Dargay Marcell, a színlapon irodalmi konzultánsként megjelölt Zavada Péter, a dramaturg Szűcs Anikó, illetve a rendezőasszisztensnek feltüntetett Szikszai Rémusz is sokat tett az előadásért. Nem beszélve a világításért felelős Baumgartner Sándorról, aki a rendező kérésére erős, sokszor, villódzó drámai hatású fényeket produkált. Persze a fő dirigens Andrei Serban, aki – felvállalva a mához kapcsolódó áthallásos jeleneteket is –, belemerült a drámába, és kissé túlnyújtva ugyan, de szenvedélyesen, bő asszociációs rendszerben értelmezte azt. Erős a Radnóti társulata, többségük több szerepet játszik. Kováts Adél, Sodró Eliza, Pál András, Schneider Zoltán különösen erős karaktereket formál. László Zsolt a vészt előre megjósoló Margitként pedig egészen szenzációs. Az előadás végén az Erzsébetet játszó Kováts Adél mészárolja le brutálisan gépfegyverrel Richárdot, és amikor a békítő beszédét mondja a mikrofonba, fölötte megjelenik a megölt király újra békésen sétálva és cigarettázva. Úgy látszik, a diktátorok árnya örökre fölöttünk lebeg. Nem tudunk tőlük sohasem megszabadulni.

Infó: William Shakesperare III. Richárd

Rendezte: Andrei Serban

Radnóti Színház, 2018. február 18.

2018.02.20 06:48

Izraeli rendező filmje nyerte az Arany Medvét, a magyarok is díjat kaptak

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:08
Navad Lapid izraeli rendező
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Buda Anna Flóra Entropia című animációját a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjjal ismerték el.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a Szinonimák vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés. Az izraeli–német–francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, és egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé a szülőföldjéről.
A világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja az idén sem ért véget magyar vonatkozású díj nélkül: Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt.
A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja. A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott. A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon. A Berlinale alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal Nora Fingscheidt Systemsprenger (Rendszerrobbantók) című alkotását, a fiatal német rendező első egész estés filmjét tüntették ki. Ez az elismerés olyan filmeknek jár, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A rendszerrobbantó szakkifejezés a német oktatási rendszerben, olyan gyerekeket jelöl, akiket különleges viselkedési rendellenességeik miatt nem tudnak beilleszteni az intézményrendszerbe. Egy ilyen gyerekről, a kilencéves Benniről szól a versenyfilm, amely jelentős kritikai sikert aratott.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a Di csiu tian csang (Ég áldjon, fiam) című kínai film egyik főszereplője, Jong Mej kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját a másik főszereplő, Vang Csing-csun vehette át. A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a fiatalokból álló nápolyi bűnszervezetek világát bemutató olasz versenyfilm, a La paranza dei bambini (A gyermekek klánja) című dráma három forgatókönyvírója, Maurizio Braucci, Claudio Giovannesi és a film alapját alkotó regény szerzője, a világhírű Roberto Saviano kapta meg. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét az Ut og stjaele hester (Lótolvajlás) című norvég–svéd–dán koprodukció operatőre, Rasmus Videbaek kapta. A rövidfilmes zsűri fődíjával, a kategória legjobbjának járó Arany Medvével egy kísérleti természetfilmet, Florian Fischer és Johannes Krell német rendezők Umbra című alkotását tüntették ki.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Szerző
2019.02.17 08:08

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39