Diktátorok örök árnya

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:48
Alföldi (jobbra) elképesztő öltönyében már a színre lépéskor izgalmas Fotó: Vajda József
Fotó: /
Fajsúlyos, látványos rendezői elemeket felvonultató, ám kissé elnyújtott III. Richárdot vitt színre Andrei Serban a Radnóti Színházban, Alföldi Róberttel a címszerepben.

A román származású, régóta Amerikában élő világnagyság Andrei Serban nem először rendezett Budapesten: épp Alföldi Róbert igazgatása alatt vitte színre az Angyalok Amerikában című drámát a Nemzetiben. Most pedig a Radnóti Színházban Alföldivel a címszerepben a III. Richárdot. Egyfajta születésnapi jutalomjátéknak szánták a lehetőséget Alföldinek, aki szerencsére él is az alkalommal. Úgy is tűnhet, mintha az általa már korábban játszott Lucifer és Mozart figuráját gyúrta volna eggyé a III. Richárdban, csakhogy azért itt ennél jóval többről van szó. Alföldi egy ívet mutat fel: miként lesz valaki a testi fogyatékosságát szégyellő, deviáns, lázadó fiatalból hidegvérrel gyilkoló, gátlástalan, semmitől sem visszariadó, vérben tocsogó zsarnokká.

Nagy Fruzsina jelmeztervezőnek köszönhetően, már akkor felkelti az érdeklődést, amikor először megjelenik a színen egészen elképesztő öltönyben, hátrafogott hosszú hajjal, egyszerre kaján és félszeg vigyorral. Sejteti: őrá figyelni kell, vele illik számolni. Aztán fokozatosan eljutunk a lényegig. A sértettségét, a megalázottságát csak úgy tudja kompenzálni, ha hatalomra tör, elfoglal, megaláz, megsemmisít másokat. Ismerős, az idők folyamán állandóan ismétlődő megoldás. Alföldi ezt a folyamatot nagyon pontosan, nagy energiával – a saját gyengeségeit, hisztijeit, bizonytalanságait is beépítve – tárja elénk. Érett, szabad, jelentős alakítás. Még mielőtt a partnerekről szó esne érdemes megemlíteni, hogy egészen nagyszerű az előadás stábja.

Menczel Róbert a szűk teret bravúrosan kitágító díszlete, a zenét szolgáltató, a nézőtér szélén Shakespeare korabeli zenebohócnak öltözött Dargay Marcell, a színlapon irodalmi konzultánsként megjelölt Zavada Péter, a dramaturg Szűcs Anikó, illetve a rendezőasszisztensnek feltüntetett Szikszai Rémusz is sokat tett az előadásért. Nem beszélve a világításért felelős Baumgartner Sándorról, aki a rendező kérésére erős, sokszor, villódzó drámai hatású fényeket produkált. Persze a fő dirigens Andrei Serban, aki – felvállalva a mához kapcsolódó áthallásos jeleneteket is –, belemerült a drámába, és kissé túlnyújtva ugyan, de szenvedélyesen, bő asszociációs rendszerben értelmezte azt. Erős a Radnóti társulata, többségük több szerepet játszik. Kováts Adél, Sodró Eliza, Pál András, Schneider Zoltán különösen erős karaktereket formál. László Zsolt a vészt előre megjósoló Margitként pedig egészen szenzációs. Az előadás végén az Erzsébetet játszó Kováts Adél mészárolja le brutálisan gépfegyverrel Richárdot, és amikor a békítő beszédét mondja a mikrofonba, fölötte megjelenik a megölt király újra békésen sétálva és cigarettázva. Úgy látszik, a diktátorok árnya örökre fölöttünk lebeg. Nem tudunk tőlük sohasem megszabadulni.

Infó: William Shakesperare III. Richárd

Rendezte: Andrei Serban

Radnóti Színház, 2018. február 18.

2018.02.20 06:48

Meghalt William Goldman Oscar-díjas forgatókönyvíró

Publikálás dátuma
2018.11.16 18:11

Fotó: /
Elhunyt 87 évesen William Goldman, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök Oscar-díjas forgatókönyvírója - számolt be róla a The Hollywood Reporter.
Az író manhattani lakásában halt meg pénteken. Lánya, Jenny Goldman elmondta, hogy apja, aki vastagbélrákban szenvedett, tüdőgyulladás okozta komplikációk miatt hunyt el. Goldman a Paul Newmannel és Robert Redforddal forgatott, klasszikussá vált western mellett Az elnök emberei című film forgatókönyvéért is elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Saját regényeiből ő írta a Maraton életre-halálra (1976), A mágus (1978) és A herceg menyasszonya (1987) című filmek forgatókönyvét is. Legismertebb munkái közé tartozik még A stepfordi feleségek (1975), A híd túl messze van (1977), a Chaplin (1992), a Maverick (1994) vagy az Államérdek (1997) is.
"Csak arról tudsz írni, ami számít neked. Ha mondjuk nem szereted a különleges effektusokat, ne próbálkozz ilyesmivel, mert bukás lesz" - vallotta. Goldman több nem fikciós könyvet is írt. 1982-ben megjelent Adventures in the Screen Trade című memoárjában szereplő híres mondása, amely szerint "senki sem tud semmit" a filmbizniszről, szállóigévé vált a filmiparban. 1990-ben kiadott, Hype and Glory című kritikus hangú könyvében a cannes-i filmfesztivál zsűrijében és a Miss America szépségverseny zsűrijében szerzett tapasztalatait osztotta meg. 2000-ben publikált, Mit is hazudtam? című kötetében pedig a showbiznisz őszinte kritikáját fogalmazta meg. Goldman elismert szkriptdoktor is volt, akit számos alakalommal kértek fel forgatókönyvek megmentésére. Pályafutását a Nobody Knows Anything (Except William Goldman), a Senki sem tud semmit (kivéve William Goldman) című dokumentumfilm örökítette meg.
Szerző
Témák
elhunyt
2018.11.16 18:11
Frissítve: 2018.11.16 18:13

Három nő dönt tabukat pikáns helyszínen

Publikálás dátuma
2018.11.16 10:42

Fotó: /
Olyat tett a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre termében három színésznő, amit a szexuális zaklatási botrány kitörése óta nálunk senki. Arra vállalkoztak, hogy egy színházi estet állítanak össze ebben a témában elsősorban kortárs szerzők már létező szövegeiből.
Az előadás helyszínválasztása is pikáns, hiszen a szexuális zaklatás nevesített hazai színházi főszereplői közül az egyik épp a Nagymező utcai teátrumhoz kötődött. A Kortalan / Kortárs sorozat keretében színre vitt Alá/Fölé című ”szépirodalmi performansz fő erénye, hogy elhallgatás helyett felszínen tartja a témát, a zaklatás, a #metoo, a hatalmi visszaélés problematikáját. A Kortalan / Kortárs szintén egy színházi sorozat, amelyet a Mozsár Műhely fogadott be, jelenségeket dolgoznak fel a színház eszközeivel és ez költözött át egy alkalomra a szomszédba, a Kálmán Imre Teátrumba. A volt mulató tere abszolút alkalmasnak bizonyult, lehetett vetíteni, a tabukat döntő szövegektől pedig nem pironkodtak a valószínűleg sokat látott falak. Az estet - mint a sorozatot is - három színésznő állította össze, ők rendezték saját magukat, sőt a dramaturgok is ők voltak: Fodor Annamária, Herczeg Adrienn és Bodor Gyöngyi. Az előadásban kilenc szöveg hangzott el mások mellett Kormos Anett-től, Kiss Judit Ágnestől, Szabó T. Annától és Karafiáth Orsolyától. Csupa női szerző. Csupa a maga nemében bátor mondandó, markánsan női nézőponttal. De megjelent a másik oldal is, és stílusosan a hölgyeken a bajusz. A szövegekből átjött a kiszolgáltatottság, a határ átlépések, a kettős mérce keserűsége. Különösen Karafiáth Orsolya és Kiss Judit Ágnes szarkasztikus hangneme maradt meg a nézőben. Utóbbi szerzőnek a Ballada a kettős erkölcsről című remekét Fodor Annamária mondta el, az alkotás lényege, hogy az általános közvélekedés szerint „a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.” Az előadás végén egy videobejátszásban olasz kisfiúk találkoznak egy lánnyal, kedveskednek, grimaszolnak neki, majd arra az instrukcióra, hogy adjanak neki egy pofont, mindannyian nemet mondanak. És elhangzik: „A gyerekek világában a nőket nem ütik.” Bár csak ilyen egyszerű lenne ez az egész a felnőttek világában is! Persze azt hiszem, már a gyerekeknél sem az.

Van még mit tenni

Az est második részében a #metoo témájáról beszélgetett az előadás alkotóival és Kovács Bálint újságíróval, aki könyvet is publikált a zaklatásról Szily Nóra. A hiányról beszéltek elsősorban, arról, hogy a botrány kirobbantása óta nem sok minden történt, de áttörés semmiképp. Kovács Bálint szerint elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. Több internetes fórumon, például a Független Előadóművészeti-Szövetség által fenntartott minekmentoda.hu felületén is segítséget lehet kérni, illetve ki lehet beszélni a traumát. 

Témák
Metoo
2018.11.16 10:42
Frissítve: 2018.11.16 10:42