Főpróba

Sokan igyekeznek az áprilisi szavazás főpróbájaként bemutatni a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester-választást, részben talán okkal. A második legnagyobb területű magyar város mindig jobbra húzott, a Fidesz itt már 2006-ban is megalázó vereséget mért a baloldalra, az elmúlt önkormányzati voksolásokon ritkán adta kétharmadnál alább. Ha nyerne a teljes – tényleg teljes – ellenzéki összefogás, annak morális értelemben nem a Fideszre, hanem a túloldalra nézve lennének súlyosabb konzekvenciái. Amennyiben Hódmezővásárhelyen lebontható a NER egy helyben hitelesnek számító, az összes ellenzéki párt számára vállalható, tisztességes jelölttel, akkor alighanem bárhol lebontható. (Vagyis eddig sem a lehetőség, hanem inkább a belátás és a hajlandóság hiányzott.)

A város „világnézetileg”, az ellenzéki stratégiát tekintve és az egyik legerősebb kormánytag helybéli beágyazottsága alapján is inkább kivétel, mint szabály: az eredménytől függetlenül kevéssé alkalmas országos érvényű törvényszerűségek megfogalmazása. Abban a tekintetben ugyanakkor kétségkívül főpróbának tekinthető a vásárhelyi eset, hogy világosan megmutatja, mire számíthat, aki – egy elvben szabad, európai országban, az alkotmányos jogaival élve – megpróbál alternatívát ajánlani a kormánypárt jelöltjével szemben: sok jóra nemigen.

A katolikus egyház – leplezetlenül materiális érvrendszerrel – ellene fogja hangolni a híveket. Az állásából kiteszik, a lakóhelyére megfigyelő kamerákat szerelnek, vagyis a létbiztonságát és a privát szférája sérthetetlenségét is elveszíti. A támogatóit listázni kezdik. A kormánypénzből felvásárolt országos hírportál megírja róla, hogy a kampányát „Gulyás Márton brigádja, épületrongálók, anarchisták és agitátorok” mellett egy olimpiaellenes aláírásgyűjtő, sőt egy volt LMP-s (!) is segíti. Az elvben semleges közmédia – amelynek az alkotmányban rögzített feladata az lenne, hogy pártatlan és sokszínű tájékoztatással segítse a választópolgárok megalapozott döntését – nem mutatja be, nem közöl vele interjút, viszont a fideszes pártsajtó összes negatív hírét azonnal megosztja róla. (Kedvencünk: „Visszautasítják a gyűlöletkampányt Hódmezővásárhelyen” - a gyűlöletkampány ebben az interpretációban az lenne, hogy az ellenzék is delegál szavazatszámlálókat a szavazókörökbe.) A helyi Fidesz mecsetépítési szándékkal vádolja meg. (Arra még emlékeznek, amikor 2015-ben Orbán Viktor akarta felépíteni Közép-Európa legnagyobb mecsetét Kőbányán, nálunk tanuló mohamedán diákok tömegeire hivatkozva? Őt idézzük: „Ezek a diákok elég komoly összeget fizetnek azért, hogy Magyarországon tanulhassanak. A problémájuk – ezek vallásos diákok, akik az arab világból jönnek –, hogy nincsen hely, ahol a vallásukat tudják gyakorolni.” Az interneten is elérhető híradóbejátszást vajon előveszi majd a köztévé a parlamenti választási kampányban?)

Ha ez valóban a főpróba, akkor mindegy is, hogy milyen lesz az előadás. A negyedének is elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy az ellenzéki oldalon – jobb későn, mint soha - mindenki leszámoljon a Fidesszel kapcsolatos maradék illúzióival.

Szerző
2018.02.24 07:11

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42