Torzítás, kamupártok, bolsevik idők - interjú Patyi Andrással

Publikálás dátuma
2018.02.25 12:31
Fotó: Draskovics Ádám
Ha most kerülnének ki olyan kormányzati tájékoztató anyagok, amelyek a Fidesz kampányát tolják meg, az jogellenes lenne. Múlt szombat előtt viszont ez „még nem volt választási ügy”. Ez derül ki abból az interjúból, amit Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke – aki egyben a nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is – adott a Vasárnapi Híreknek. Szerinte a legkisebb pártról is a tisztelet hangján kell beszélni, az pedig nevetséges feltételezés, hogy a magyar választási rendszer aránytalan lenne. Az LMP-s Hadházy Ákost már beperelte, de lesz újabb eljárás is.

– Szabad és tiszta lesz az április 8-i parlamenti választás?
– Teljes mértékben megvannak ennek a feltételei.

– Négy éve lényegében ugyanebben a jogszabályi környezetben volt a választás, ami után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kemény kritikákat fogalmazott meg. Szerintük ugyan szabad volt a voksolás, de nem volt tisztességes, mert torzult a választói akarat. Miért lenne ez most másként?
– Nem tudom előre megjósolni az EBESZ következtetéseit, még azt sem tudjuk, hogy részt kívánnak-e venni megfigyelőként a választáson, hiszen nem kaptunk hivatalos értesítést erről. Több jogos észrevétel mellett megjegyzendő, hogy négy éve az EBESZ állításainak egy része nem volt szoros összefüggésben az általuk tapasztalt valósággal.

– Vagyis ön szerint nem azt mondták, amit láttak?
– Azt kell látni, hogy az elmúlt négy évben részben a bírói gyakorlat, különösen a kampánytevékenységgel kapcsolatos bírói gyakorlat tisztult és szigorodott, másrészt a törvényeket kisebb mértékben az Országgyűlés korrigálta. Például épp az EBESZ észrevételei nyomán született meg egy új, szigorúbb kampányfinanszírozásról szóló törvény, amelynek a végrehajtása ugyan nem az NVB feladata, de fontos eloszlatnom egy tévhitet: a Magyar Államkincstár nem táskában adja oda a pénzt a pártoknak és az egyéni jelölteknek, hanem kincstári kártyát ad át, amivel nem is lehet készpénzt felvenni. A szigorítás többek között arra is kiterjedt, hogy az 1 százalék alatt végző pártoknak vissza kell fizetniük a felvett támogatást. Aki pedig visszalép az egyéni körzetben – a halálesetet kivéve –, annak szintén vissza kell adnia a felvett pénzt.

– A kampányfinanszírozásban ugyan voltak szigorítások, de az EBESZ elsősorban az egypárti választási szabályokat, a választókerületek – Fidesznek kedvező – átrajzolását, a győzteskompenzációt kifogásolta, vagy épp azt, hogy az állami propaganda a kormánypártokat segíti. Ezekben miért nincs változás?
– Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem ütközik az alaptörvénybe a „győzteskompenzáció”. A választókerületeket évtizedekig az utolsó kommunista minisztertanács (Németh-kormány) 1990. februári rendelete szabályozta, és egyes körzetek között két-két és félszeres lakossági aránytalanság alakult ki. A rendeletet az Alkotmánybíróság meg is semmisítette 2011-ben. Ma már törvény rögzíti a választókerületi határokat és a körzetek között a lakosságszám eltérése minimális. A korábbi rendszerben az egyéni körzetben győztesre leadott többletszavazatok elenyésztek, a maiban már nem.

– Ettől még a győzteskompenzáció torzítja a rendszert, nem?
– Az, hogy a magyar választási rendszer lenne Európában a legaránytalanabb vagy aránytalan lenne más választási rendszerekhez képest, nevetséges feltételezés. Négyszer aránytalanabb a francia megoldás, a brit választási rendszerben pedig semmilyen arányosítás nincs, hiszen ott egyéni választókerületi rendszer létezik és a legtöbb szavazatot kapott jelölt megszerzi a mandátumot, miközben minden más szavazat elveszik. Az úgynevezett győzteskompenzáció, ahogy erre az Alkotmánybíróság is rámutatott, azokat a voksokat is töredékszavazatként kezeli, amelyeket a győztes jelöltre adtak le.

– Azaz a győztest kompenzálják…
– Ez egy rossz és torzító kifejezés, a szavazat leadásakor ugyanis nem lehet tudni, hogy ki a győztes, így alapvetően arról van szó, hogy a választópolgári szavazatot hasznosítja a rendszer. Például ha százan szavaznak a győztesre, aki 60-nal már megnyerné az egyéni körzetet, akkor az efölött lévő plusz 40 szavazat ne érjen semmit? Milyen alapon mondjuk azt, hogy ez a leadott szavazat semmit nem ér? Ez akkor egy olyan választási rendszer lenne, amely nem veszi figyelembe a választói akaratot. Ezeket a töredékszavazatokat is begyűjtik az országos listák. Ez azonban nem a kormánypártoknak, hanem minden pártnak általában kedvez, hiszen a választás előtt nem lehet tudni, hogy az egyéni körzeteket ki nyeri meg. Ez a rendszer a választópolgári akaratot tartja tiszteletben.

– Az viszont elég egyértelmű, hogy a közpénzből működő állami propagandával ki jár jól. A kormány több 10 milliárd forintot költ propagandára, és az üzenet nyilván megegyezik azzal, mint amit a Fidesz mond. Ezt sem tartja jogos kritikának?
– Bármely hivatalban lévő kormány jogosult a társadalmat tájékoztatni, ez minden uniós és európa tanácsi (ET) tagállam esetében alapvető jog. Ez nem kifogásolható. A magyar törvények is megengedik a kormánynak, hogy a saját eredményeiről tájékoztassa a polgárokat. A választási eljárási törvény és az azt alkalmazó választási bizottságok viszont szigorúan őrködnek a felett, hogy választási kampányidőszakban a kormányzati tájékoztatásnak – nem nevezném propagandának, mert ez pejoratív szó – nem lehet a kampányt segítő hatása, mert ha mégis, az ellentétes a választási eljárási törvénnyel.

– Mostanában lépten-nyomon látni a plakátokon a kormány Stop Soros! üzenetét, ami aligha a kormány eredményéről számol be, hiszen el sem fogadta a parlament a vonatkozó törvénycsomagot. Tehát a Fidesz kampányszlogenjeit használja fel az állami propaganda most, a kampány alatt. Ezek szerint ez jogellenes?
– Teljesen nem lehet elválasztani a kormány és a kormánypárt üzeneteit. Semmilyen nemzetközi egyezmény és belső jogi rendelkezés nem kötelezi a kormányt arra, hogy választási kampányban hagyja abba a munkáját. Az is nyilvánvaló, hogy minden kormánytöbbség mögött politikai pártok állnak. Ez a tájékoztató kampány viszont bőven a választási kampányidőszak előtt indult (a hivatalos kampányrajt a választás előtti 50. nap, ami múlt szombaton, február 17-én volt – a szerk.). A 2016-os népszavazásnál tette egyértelművé a Kúria, hogy ami a választási kampány előtt zajlik, arra a választási szerveknek nincs hatásköre. Vagyis az nem választási ügy.

– Ha most indulna olyan kormányzati „tájékoztatás”, ami a Fidesz kampányát segíti – ezek szerint jogellenesen –, azt vizsgálnák?
– Most már természetesen vizsgálnánk az ügyet.

– Támogatja, hogy érkezzenek külföldi megfigyelők a választásra?
– Örömmel venném, ha jönnének. Nem azért, mert nekünk mindenben egyet kell értenünk, hanem mert elég komoly jogi tudás halmozódott fel az EBESZ-ben, még ha eltérően is ítélünk meg választójogi kérdéseket. Szerintem az országnak és a választási eljárásnak is jót tesz, ha nemzetközi megfigyelők vannak.

– Sokszor elhangzik a kritika, hogy a választási rendszer visszaélésre csábít. Például 500 ajánlást csak az nem tud összegyűjteni, aki nem akar, és szinte ismeretlen pártok is 1-2 hét alatt tudnak országos listát állítani. Helyes volt ennyire „felpuhítani” a rendszert?
– Nem az én tisztem értékelni vagy bírálni a választási feltételeket, nekem a törvények végrehajtása a feladatom. A jelöltállítás feltételeit a törvények valóban részben könnyítették, ugyanakkor a korábbi, súlyos visszaélésekre lehetőséget adó ajánlócédulák rendszerét megváltoztatták, most szigorú számadású nyomtatványként működő ajánlóívek vannak, amivel el kell számolni. Ez több fokkal biztonságosabb rendszer.

– A hét elején az egyik kis párt vezetője beszélt arról lapunknak, hogy náluk jelentkezett egy párt, amelyik 1000 forintért kínált kitöltött ajánlóíveket, egy másik párt meg 350 forintért akart tőlük venni ilyen íveket. Kódolt a rendszerben a visszaélés?
– Nem gondolnám, hogy az. Annak ellenére, hogy a törvény tiltja a gyorshajtást, sokan hajtanak gyorsan. Nem helyes abból kiindulni, hogy készíthető olyan választási rendszer, amely minden szabálytalanságot megakadályoz, mint ahogy hiába tiltja a törvény a gyorshajtást, mégis elég sokan hajtanak gyorsan. Azzal nem tudok mit kezdeni, ha elkezdik suttogó propagandában terjeszteni, hogy adják-veszik az ajánlóíveket. Aki ilyen szabálytalanságot tapasztal, az tegyen feljelentést.

– Már most 100 felett van a nyilvántartásba vett pártok száma, ez több, mint amennyi 4 éve a választáskor volt. Ismét virágzásnak indultak a kamupártok?
– Vigyáznék a kamupárt kifejezéssel. Hiszen be van jegyezve a bírósági nyilvántartásba, pártként működik, van törvényes képviselője, és regisztrált az választási bizottságnál. Azt meg szintén nem tartom jónak, hogy elkezdjük számolgatni, hogy hány párt elég vagy nem elég. Magyarországon hosszú ideig vérrel-vassal kialakított kommunista egypártrendszer volt, ennek a megszüntetéséért sokan harcoltak. A politikai pluralizmus ünnepe a választás, és a politikai pluralizmus jele az, hogy sok párt van. Ha egy pártnak kevés tagja van, és a programja esetleg nem kiérlelt, attól még a legkisebb pártról is a tisztelet hangján kell beszélni.

– Zavarja, hogy különböző listákon szerepel? Az LMP például gyűjti azoknak az intézményeknek a vezetőit, akiket a kormányváltás után először elszámoltatna, mondván, nem függetlenül végzik a munkájukat. Azt mondják önre, és nem csak az LMP-ben, hogy a Fidesz kiszolgálója.
– A gyanúsításokat, címkézéseket visszautasítom. A legsötétebb bolseviki időket idézi, hogy független intézmények vezetőit vagy egy egyetem rektorát listára teszik. Ráadásul egy magát demokratikusnak nevező párt áll így a kormányváltáshoz.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) decemberben nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem uniós pályázataival kapcsolatban, miután Hadházy Ákos feljelentést tett. Meghallgatták már ebben az ügyben?
– Ha a nyomozó hatósághoz feljelentés érkezik, és abban nincs benne minden adat ahhoz, hogy eldöntsék, van-e alapos gyanú vagy sem, és a feljelentés kiegészítésétől sem várható eredmény, akkor nyomozati cselekményeket kell végezni. Az LMP-s Hadházy Ákos feljelentéseinek hatására a NAV nyomozati cselekményeket végzett, hogy alapvető dokumentumokat beszerezzen. De ezek a cselekmények még nem érintették az NKE-t. Úgy tudom, a Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóságtól már beszerezték a szükséges dokumentumokat, de ha ide szeretnének jönni és iratokat nézni, tanúvallomásokat felvenni, kötelességünk, hogy segítsük őket. Már csak azért is, mert mi képezzük a pénzügyi nyomozókat, illetve a vám- és pénzügyőr tiszteket is. Ezért fáj különösen ez a hamis gyanúsítgatás.

– Hadházy Ákost védi a mentelmi joga, de becsületsértésért azért perelhető lenne. Indított már eljárást ellene?
– Egy magánvádas eljárást elindítottam, és most készítünk elő egy polgári eljárást is vele szemben, személyiségi jogok megsértése miatt. Nem hiszem, hogy köteles vagyok tűrni a hazugságokat, a tények elferdítését, részben saját személyem, részben az általam vezetett intézmény munkatársai és hallgatói érdekében sem. Szomorú, hogy pont egy országgyűlési képviselővel szemben kell ezt megtenni, miközben mi mindennap azon dolgozunk, hogy a magyar állam jobb szakembereket kapjon.

Patyi András
48 éves, közigazgatási jogász, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság vezetője. Többször – legutóbb a héten – került elő, hogy különböző, részben kormányhatározattal létrehozott pozíciói felvetik az összeférhetetlenség gyanúját, mivel az NVB elnökeként teljes függetlenséggel kell rendelkeznie. Patyi András állítja, tisztségei nem összeférhetetlenek, és ezt korábban nem csak az NVB, hanem a Kúria is megállapította.



Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.