Gál Mária;

Románia;tüntetés;igazságügy;

2018-02-27 06:31:00

Igazságháború Romániában

A romániai igazságügyi törvénymódosítások több mint egy éve tüntetések sorozatát gerjesztik. A Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjének leváltási javaslata olaj lett a tűzre.

Románia egyik világszerte legismertebb és legkedveltebb, az országon belül viszont legalább ennyire rettegett és utált közszereplőjének jövője tartja izgalomban az amúgy sem izgalommentes román politikát és közéletet. Laura Codruta Kövesi, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze leváltását célzó kormányzati előterjesztés az Európai Unióban is erős negatív hullámokat vert. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt hét csütörtökön jelentette be, kezdeményezi a korrupcióellenes főügyész tisztségből való visszahívását. Indítványát 20 pontos „vádirattal” támasztotta alá. Jelentése ismertetése előtt a szakminiszter hangsúlyozta, nem a DNA-nak, mint intézménynek az eredményességét elemezte, hanem csupán a főügyész tevékenységét. Toader szerint a DNA főügyész menesztése indokolt, miután az alkotmánybíróság is már több rendben kimondta, hogy a DNA az ő vezetése alatt csak az elmúlt évben háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal, túllépte hatáskörét és beavatkozott a törvényhozás folyamatába. A főügyész elleni egyik vádpont az, hogy nem jelent meg a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság előtt, amivel nemcsak a parlamentet és az alkotmánybíróságot nézte le, hanem az igazság kiderítését is akadályozta. A 2009-es elnökválasztás kapcsán ugyanis az a gyanú merült fel, hogy Traian Basescu volt államfő második mandátumát választási csalásnak köszönheti, amelyben maga Kövesi és a Román Hírszerző Szolgálat, az egykori Securitate utóda, a SRI is érintett.

A DNA-SRI törvénytelen együttműködése már jó ideje borzolja a kedélyeket Romániában, és bár kezdetben mindkét intézmény cáfolta, később mégis bejelentették, hogy felfüggesztik az együttműködést. A televíziók kameráinak kereszttüzében bilincsben meghurcolt vezető politikusok, de alacsonyabb beosztású regionális vezetők esetében is nagyon sok esetben a vád kétes jogosságú nemzetbiztonsági lehallgatásokra alapozott.

A miniszter bejelentésére azonnal megélénkültek az utcai tüntetések Kövesi és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében és az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes harc akadályoztatása miatt. Kövesi azonban a helyén marad, a kormánynak esélye sincs meneszteni őt. A szakminiszter csak javasol, a menesztésről az államfő dönt, akinek ki kell még kérnie a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményét is. A testület vélhetően kiáll Kövesi mellett, mint ahogy Románia főügyésze is azt tette még a javaslat tartalmának ismerete előtt. Klaus Johannis, az ellenzék legnagyobb pártjából jövő államfő azt nyilatkozta, nem megalapozott a Kövesi menesztését kérő előterjesztés. És bár a román korrupcióellenes harc során rengeteg visszaélés, nyugaton elképzelhetetlen jogsértés történt, a kormányzat bármennyire alapos és cáfolhatatlan bűnlajstromot állít össze a DNA-főügyész ellen, hiteltelen marad, hiszen soraiban van a legtöbb elítélt vagy megvádolt politikus, mindkét koalíciós pártot elítélt vagy megvádolt politikus vezeti. Ám az elmúlt évtized korrupcióellenes harca/színjátéka azt is láttatja, hogy amíg a DNA felállításán, vezetésén, a titkosszolgálatokkal való összefonódásán nem történik változás, addig a testület a továbbiakban is elsősorban a jelenlegi balliberális kormányzati oldalon fogja megtalálni a korruptakat. Mindeddig csupán akkor estek nagyobb számban a DNA hálójába jobboldali vezető politikusok is, amikor Basescu második elnöksége alatt saját pártján belül is elkezdte a tisztogatást, a túl megerősödött, túl népszerűvé lett, túl kapzsivá vált helyi vezetők félreállítását.