Százezrek függőségben

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:20
Fotó: Németh András Péter
Már egy rövid képzés is jelentősen javítja az állástalanok elhelyezkedési esélyeit, a kormány mégis inkább közmunkára költ.

Ismét 3,8 százalékon állt meg a legfrissebb munkanélküliségi mutató: a november–januári időszakban 174 ezren voltak hivatalosan munka nélkül, ami 24 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A pozitív változás főként a férfiak körében ment végbe, a nők munkanélküliségi rátája viszont 4,3 százalékra emelkedett a KSH jelentése szerint. Tovább árnyalja a képet, hogy 175 200-an a közfoglalkoztatásban vesznek részt. Ez csaknem 16 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi létszámhoz képest, ugyanakkor azt is jelenti, hogy összességében mintegy 350 ezer ember képtelen kilépni a valódi munkaerőpiacra.

Ezek az emberek már olyan alapvető képességekkel sem rendelkeznek, amelyekre alapozva be lehetne tanítani őket egy-egy új munkára – panaszkodnak a cégek, amelyeknek ugyanakkor az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt nagy szükségük volna új dolgozókra. Észrevételeik jogosak: a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak jelentős része iskolázatlan. A KSH adatai szerint 2016-ban minden harmadik munkanélküli és minden második közfoglalkoztatott legfeljebb 8 általánost végzett. Azóta az arányok feltehetőleg tovább romlottak, hiszen a munkaerőpiac még inkább felszívta a „használható” munkakeresőket.

Megfelelő minőségű és tematikájú képzésekkel ugyanakkor az állástalanok további jelentős hányadát lehetne munkába állítani. Ilyenek azonban csak esetlegesen fordulnak elő, és finanszírozásuk sem azon múlik, hogy az adott képzés mennyire készít fel sikeresen a munkába állásra. A kormány ráadásul továbbra is jóval többet költ közmunkára, mint képzésekre, holott utóbbiak célravezetőbb voltát számos tanulmány igazolja - legutóbbi az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Munkaerőpiaci tükör 2016 című kötetében jelent meg.

Már egy 90 napnál rövidebb képzés is 7-10 százalékponttal javítja a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. A képzés befejezése után egy-két évvel a képzésben résztvevők 40-50 százaléka dolgozik, míg az ilyen képzést nem végzőknek csak a 30-40 százaléka talál munkát – mondta el érdeklődésünkre Molnár Tamás, a tanulmány egyik szerzője. A Budapest Intézet szakpolitikai elemzője szerint az arányt a képzések minőségének és tartalmának javításával tovább lehetne növelni. Jelenleg azonban sok esetben nem érhetőek el olyan, a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségű képzések, amelyek igazodnának a résztvevők képzettségi szintjéhez és igényeihez.

Pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) korábbi adatai is azt mutatják, hogy azok a munkanélküliek, akik maguk jelentkeztek egy általuk választott képzésre, nagyobb arányban helyezkedtek el, mint azok, akiket a munkaügyi hivatal küldött. A fő probléma azonban az, hogy nincs minőségbiztosítás: a foglalkoztatási hivatalok nincsenek ösztönözve arra, hogy az eredményesebb szolgáltatókat válasszák ki a képzések megtartására – jegyezte meg Molnár Tamás.

A kormányt azonban szemmel láthatóan nem is érdekli a képzések minősége, és inkább közmunkával igyekszik elfedni a munkanélküliséget. A belső arányok eltolódására nemrégiben a Policy Agenda is felhívta a figyelmet: miközben 2010-ben még 223 milliárd forintot fordítottak álláskeresési támogatásra és aktív munkaerőpiaci eszközökre – például képzésekre -, addig 2017-ben már csupán 158 milliárdot. A közfoglalkoztatás finanszírozása viszont ezidő alatt 60 milliárdról 266 milliárd forintra ugrott. Az idén némiképp változtak az arányok, a különbség azonban még mindig 51 milliárd forint - a közmunka javára.

Ezzel egyidejűleg csökkent a képzési programokba belépők száma is, arányuk a munkanélküliek 1 és 4 százaléka között ingadozott az elmúlt években. Míg például 2012–2014 között évente átlagosan közel 16 ezer, érettségivel nem rendelkező álláskereső vett részt átképzési programban, addig 2015 és 2016 során már csak ennek fele volt a létszám.

Az NFSZ adatai szerint 2016-ban a foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevők száma összességében több mint 24 százalékkal – 23 467 főre – csökkent, miközben a közmunkások létszáma 7,4 százalékkal nőtt. A közfoglalkoztatásban 2016-ban több mint másfélszer annyian - összesen 223 ezren - vettek részt, mint egyéb munkaerőpiaci támogatásokban.

A közmunka ugyanakkor egyértelműen zsákutcának számít, a közmunkások nagyrésze a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között ingázik. A közmunka mellett ugyanis nem jut idő az álláskeresésre, és a munkába álláshoz szükséges készségek sem javulnak. Ráadásul a közmunkások csupán a minimálbér alig 60 százalékát keresik meg, havi 54 300 forintot visznek haza.

Bár a közmunkaprogramban résztvevők száma valamelyest csökkent az utóbbi időszakban, még mindig indokolatlanul nagy arányban kerülnek közfoglalkoztatásba munkanélküliek - véli Molnár Tamás. Pedig a képzés több szempontból is hatékonyabb lehet: az álláskeresők olyan ismeretekre, készségekre tehetnek szert, amelyek megkönnyítik a munkába állást, és szakmai kapcsolati hálójuk is javulhat. A közmunkából ezzel szemben sok esetben - az informális függőségi viszonyok miatt – nehéz kilépni hátrányos következmények nélkül.

Van még tér a javulásra
A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 436 ezer volt november-januárban, ami az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel több, október-decemberhez képest viszont 11 ezerrel kevesebb főt jelent. Ez utóbbi enyhe csökkenés Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint szezonális okokkal magyarázható, de a foglalkoztatotti létszám így is historikusan magas, igazán látványos javulásra már nem lehet számítani.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet: van még bőségesen tér, hogy a munkaerőpiac jobb állapotba kerüljön, hiszen a gazdaságilag nem aktívak száma - akik nem dolgoznak, és nem is keresnek munkát - még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezer főt. A mennyiségi mutatókon felül pedig a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni.

Szerző

A Gellért Hotel is Mészáros érdekeltségébe kerülhet

Publikálás dátuma
2018.02.27. 16:44
Gellért Hotel. Illusztráció: Shutterstock
Hamarosan a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodaüzemeltetési profillal működő cég veheti meg a Danubius Hotel Gellért Hotelt, értesült a Zoom.hu.

Az adásvételben résztvevő Mészáros-céget a lap forrásai egyelőre még nem tudták teljes biztonsággal megnevezni, de jó eséllyel a Konzum lehet a befutó: tavaly év végén ebben a cégben hozták egy tető alá lényegében a teljes Hunguest Hotels-láncot. A Konzum közvetett módon 18 magyarországi és további öt külföldi szálloda tulajdonosa, amivel Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb szállodalánca.

Amennyiben a jelenlegi tulajdonos valóban hajlandó lenne ráállni az üzletre, akkor „a Hunguest koronaékkövét is ki tudják ott alakítani”: a láncnak ugyanis nincs emblematikus, kifejezetten nagy presztízsű szállodája a fővárosban. Hogy pontosan mikor cserél tulajdonost a hotel és mekkora a vételár, azt a Zoom forrásai nem jelezték. Egyikük annyit jegyzett meg: az biztos, hogy a főváros patinás szállodáját régóta szeretnék eladni.

A felcsúti polgármester a gyógyfürdőt is megvenné, de azzal nehezebb lesz a dolga, írják. A fürdő az önkormányzati tulajdonú Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt.-hez tartozik, ahova lényegében az összes fővárosi gyógyfürdő. Jól menő cégről van szó, nem érdekük továbbadni a Gellértet.

A teljes cikk itt olvasható.

Reagált a Danubius Hotels Group
"A zoom.hu újságírója meg nem nevezett forrásokra alapozza állításait, amelyek szerint „Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül a Gellért hotel”.
A Danubius Hotel Gellért szálloda jövőjével kapcsolatos lehetőségeket a Danubius Hotels Group az elmúlt években folyamatosan vizsgálta, de Mészáros Lőrinccel nem folytat tárgyalásokat. Az eddigi gyakorlattal megegyezően a jövőben is hivatalos sajtóközlemény formájában adunk hírt a Danubius Hotels Group szállodáit érintő változásokról."

Szerző
Frissítve: 2018.02.27. 19:07

Nem változott az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.02.27. 15:12
Népszava fotó

A piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője értékelése szerint a következő időszakban nemzetközi szinten változás várható a monetáris porondon. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis folytatja a kamatemeléseket. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank az eddiginél kevésbé lazább monetáris feltételek felé tesz lépéseket azzal, hogy szeptembertől visszafogja a pénzpumpát. A szakember szerint bár Magyarországon az infláció az első negyedévben részben az áfaintézkedések hatására lassul, de a második negyedévtől gyorsulás várható. Szakértők arra számítanak, hogy 2019 negyedik negyedévében vagy 2020 első felében nyúlhat először a kamatemelés eszközéhez a jegybank. 



Szerző
Témák
MNB alapkamat
Frissítve: 2018.02.27. 19:34