„Minden dal egy-egy sókristály”

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:46
Fotó: Csoboth Dina
Énekes, dalszerző, tanár, diploma előtt álló gyógypedagógus. Klub- és fesztiválkoncertek után elkészült a magyar dzsessz legfiatalabb nemzedékéhez tartozó Palágyi Ildikó bemutatkozó lemeze, a Salt.

Ella Fitzgerald, Miles Davis, Erik Truffaz inspirálta zenészi pályára a felvidéki Királyhelmecről származó Palágyi Ildikó dzsesszénekes, gyógypedagógus, aki a zenével a fogyatékossággal élők el- és befogadását is szeretné segíteni. Tizenkét évesen, nagybátyja és testvére révén hallotta először az említett művészek lemezeit. „Elementáris erővel hatottak rám, s eldöntöttem, hogy zenei irányban szeretnék továbbtanulni” – mesél orientációjáról. A miskolci konzervatóriumban klasszikus magánének szakra járt, majd az érettségi évében kezdett dzsessz-éneket is tanulni Kazai Áginál. Innen egyenes út vezetett a Zeneakadémia dzsessztanszakára, ahol 2016-ban szerzett diplomát – jelenleg a mesterképzés végzős hallgatója.

„Hálás vagyok, hogy főtárgytanáraim, Lakatos Ágnes és Berki Tamás, valamint Urbán Orsolya bizalmat szavaztak nekem. Rengeteget tanultam tőlük.” Zenekarának tagjait is az egyetemen ismerte meg; 2015 tavaszán alapította az Indigót, „néhány saját dallal a fiókban”. 2016 nyara óta Gyémánt Bálint gitározik, Bartók Vince basszusgitározik, Szabó Dániel Ferenc dobol. „Mára a formációnak kialakult egyfajta felismerhető hangzása, amire nagyon büszke vagyok, és ezt próbáltuk meg rögzíteni az első lemezen” – vallja az énekesnő.

A Salt (Só) című lemez „art-pop, progresszív dzsessz és elektronika” ötvözete. „Mindannyian a dzsesszből hozzuk az alapgondolkodást és az improvizatív attitűdöt, de rengeteg stílus keveredik a dalokban. Pszichedelikus rock, popzene, elektronikus hatások is tetten érhetők. Az a fontos, hogy a dalaim 100 százalékban szívből szóljanak, engem és minket fejezzenek ki. Ezért is választottam a becenevem alkotói névnek és egyben a formáció nevének. Számomra a zenélésben a személyesség a legfontosabb” – mondja Ildikó.

A só számára a dalszerzés folyamatát szimbolizálja. „Mindig egy erős érzelmi hullámmal kezdődik, amihez igyekszem minél mélyebben kapcsolódni. Ha ez sikerül, megpróbálom zenei és nyelvi eszközökkel kifejezni, amit találtam. Úgy érzem, a megírt dallal egy esszenciát mentek át az érzésből. Ahhoz hasonlít ez, ahogyan a tenger hullámai kimossák a sót. A Salt című szám az egész anyag vezérfonala, s a lemezen minden dal egy-egy sókristály.” A kvartett mellett egy számban a kiváló szaxofonos, Ávéd János is közreműködik, és a lemezbemutató koncerten is velük tart.

A zenélés mellett Ildikó a gyógypedagógusi pályával (s ezen belül logopédiával) is intenzíven foglalkozik: az ELTE Bárczi Gusztáv karának végzős hallgatója, s énektanári végzettségének köszönhetően már tanít is ugyanott. „Elidegeníthetetlen részemnek érzem, hogy folyamatosan kapcsolatban legyek az emberi élet sokszínűségével, és művészként is több konkrét tervem van, hogy miként szeretném segíteni a fogyatékkal elő emberek társadalmi befogadását.”

Idei tervei között – az egyetemi diplomák megszerzése mellett – „önmaga definiálását” említi, s ennek fontos és örömteli állomása a Salt, amelyhez videóklipet is terveznek forgatni. „Nagyon érdekel a magyar nyelvű dalszerzés, szeretnék benne mélyebben elmerülni. A nyelv adottságait és a zenei világom ritmikai, hangsúlybeli jellemzőit összehangolni szép, de nem könnyű feladat. Kíváncsi vagyok, meddig jutok vele”.

Névjegy
Palágyi Ildikó (Indigó) énekes-dalszerző a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz-ének szakán diplomázott. 2016 óta az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a zeneterapeuta képzés óraadó tanára. 2016-ban zenekara, az Indigó meghívást kapott a Müpa Jazz Showcase fellépői közé, s azóta rendszeresen hallható hazai klubokban és fesztiválokon.

Infó: Indigó: Salt – lemezbemutató koncert

Március 3. (szombat), 20:00, A38 hajó kiállítótér

Szerző

A láthatatlan múzsa is ott van a képen

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:45
Fotó: Molnár Ádám
Hogyan születik a műalkotás? Festők és múzsáik kapcsolatán keresztül keresi a kérdésre a választ dr. Gerevich József pszichiáter.

- A művészet betöltötte a gyermekkoromat. Apám, anyám, nagybátyám és nővérem művészettörténészek, így a művészet fontos beszédtéma volt a családban - mondta lapunknak dr. Gerevich József pszichiáter, aki régóta foglalkozik a pszichiátria és a művészet határterületével. - Az egyetem elvégzése után az egyetemi pszichiátriai klinikára kerültem és művészetterápiás osztályt hoztam létre. Beszereztünk rajzeszközöket, és biztattuk a pácienseket, hogy alkossanak. Voltak színpadi előadások is és olyan terápiás napok, amikor külsősöket is beengedtünk, hogy lássák, mi történik -mondta és hozzátette: - A klinikán a pszichiáteré a hatalom, így ez egy védett környezet volt a politika szempontjából is. Ellenzéki színtársulatok is felléptek és az Inconnu Csoport is megfordult itt, akikről nem tudtam, hogy tiltólistán voltak. A főnökömet, Juhász Pált fel is hívták a pártközpontból, hogy milyen programot szerveztünk. Ő erre annyit mondott, hogy színházterápia zajlik. Abszolút támogatást kaptam tőle.

Gulácsy Lajos - It is Snowing in Nakonxipan

Gulácsy Lajos - It is Snowing in Nakonxipan

Gerevich pályájának meghatározó figurája volt Gulácsy Lajos. - Gulácsy történetét 1977-ben fedeztük fel Ungvári Gáborral a budapesti Pszichiátriai Klinikán, ahol a festőt 1917-1924 között kezelték. Kinyomoztuk a kórlapjait, feldolgoztuk a levelezését és tanulmányokat írtunk. Gulácsy szkizofréniában szenvedett, rajta keresztül többet tudtunk meg a betegségről. Az általa megalkotott Na’Conxypan olyan mikrokozmosz, amely modellként szolgál a hétköznapoktól eltávolodott emberek lelkének megismerésére - mondta.

Művészetpszichológiai esszéinek sorát Vincent van Gogh két képe, a Szék és pipa, illetve Gauguin karosszéke indította el. Elhatározta, megpróbálja más képek háttértörténetét is feltárni. Az élettörténet, személyiség és műalkotás közötti összefüggést vizsgálja és egyszerre szeretné megérteni a képet és az alkotót is. A Teremtő vágyak két kötetében festők és múzsáik kapcsolatán keresztül elemzi műalkotások keletkezésének pszichológiáját. Van, hogy a festményből indul ki, van, hogy a mögötte lévő történetből.- Ha a kép felől indulok, először a látvány érdekel. Ez alapján próbálom kitalálni, milyen ember készíthette, milyen személyes motívumok alapján. Ezután ellenőrzöm a feltevéseimet. Van úgy, hogy nem sikerül megfogható dolgokat kinyomoznom a képről, mint például Aba-Novák Vilmos Laura-képei esetében. Előfordul, hogy a történet van meg először. Stanley Spencer angol festő második házassága annyira bizarrnak tűnt, hogy biztos voltam benne, képek is születtek belőle, és igazam lett. Pavel Filonov orosz mágikus realista festő találkozása későbbi feleségével felcsigázta az érdeklődésemet. Nyomoztam is olyan képek után, melyek ennek a találkozásnak a lenyomatai, de nem jártam sikerrel -mondta.

Cézanne - Harlekin és Pierrot - A múzsa Zola, a valós modell a fia volt

Cézanne - Harlekin és Pierrot - A múzsa Zola, a valós modell a fia volt

Gerevichet arról is kérdeztük, mi a különbség múzsa és modell között? - Modell bárki lehet. Paul Cézanne Harlekin és Pierrot című képének modellje a festő fia és annak barátja voltak. De a kép múzsája Émile Zola volt, aki hatalmas érzelmi energiákat mobilizált Cézanne-ban, amikor megírta A mestermű című regényét, Cézanne-nal a középpontban. Vannak klasszikus múzsák, ők modelljei és múzsái is a műveknek, mint Suzanne Valadon, aki Toulouse-Lautrec, Renoir és Puvis de Chavannes múzsája volt. Vannak láthatatlan múzsák, akik nem jelennek meg a képen, de betöltik a kép érzelmi világát, ahogy Gauguin Van Gogh egyes képeit. Ország Lili szürrealista festményeinek hátterében a Bálint Endrével való találkozásélmény is húzódik - mondta.

Az esszékből kiderül, hogy a művészek gyakran bántalmazók. - Sok erőszakos művészt ismerünk, például Van Gogh, Modigliani és Picasso. Utóbbitól ered a mondás, hogy mielőtt megfestesz egy galambot, tekerd ki a nyakát. De nem állítom, hogy az átlaghoz képest agresszívabbak, sok szelíd művészt is ismerünk - mondta. A művészek sokszor súlyos traumákon estek át. Szükség van-e traumára egy műalkotás megszületéséhez? - Nem mindig, de gyakran van trauma a háttérben. Sokszor személyes motívum indítja el az alkotást, ezek közül az egyik leggyakoribb a traumatikus élmények feldolgozására tett művészi erőfeszítés. A legtöbb művésznél már lezajlott traumáról van szó. Vannak olyanok is, akik folyamatos traumatizáció jelenlétében képesek voltak rendkívülit alkotni. Erre példák a holokauszt fenyegetettségében élő művészek, Felix Nussbaum és Charlotte Salomon.

A pszichiátert az irodalom is foglalkoztatja, olyan szövegei is vannak, amelyekben fiktív személyek pszichológiai problémáit elemzi. - Az írók sokszor évtizedekkel megelőzték a pszichiátria tudományát kóros állapotok leírásával. Dosztojevszkij A játékos című kisregényében jóval korábban leírta a kóros szerencsejáték problémáját, mint hogy az része lett volna a betegségek osztályozásának. Iván Karamazov pszichózisa pedig modellértékű a frusztráció által okozott elmebaj kialakulásának megismerésében - mondta Gerevich, aki könyveiben is többször hoz irodalmi példákat, mivel az irodalomban is több remekművet létrehozó találkozást találni. Ilyen Rimbaud és Verlaine, Tolsztoj és Tolsztaja, Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolata. Reméli, hogy a Teremtő vágyak harmadik kötete mellett ezekből is lesz könyv.

Névjegy
Dr. Gerevich József, pszichiáter 1948-ban született Budapesten, A Semmelweis Egyetemen végzett. Jelenleg az ELTE és a Semmelweis Egyetem oktatója, az Addiktológiai Kutató Intézet munkatársa. Számos orvosi-pszichiátriai könyv szerzője. Legutóbbi kötete Múzsák és festők. Teremtő vágyak 2. címmel tavaly jelent meg.

Alacsony lesz a szabadságfok az Ötvenhatosok terén

Publikálás dátuma
2018.02.27. 15:25
Nem kellenek az erős üzenetek - Tóth Gergő felvétele a 2014-es plakátkiállításon készült
Nem lesz ARC plakátkiállítás az Ötvenhatosok terén idén, a Városliget Zrt. az új Néprajzi Múzeum építése miatt ugyanis nem adta meg az engedélyt a szervezőknek.

A szervezők az ARC óriásplakát-kiállítás Facebook-oldalán tavaly év végén még bizakodva írták, hogy ha megkapják a közterület foglalási engedélyt az Ötvenhatosok terére, kiírják a 2018-as pályázatot. Az engedélyt a Városliget Zrt. nem adta meg. A terület kezelését végző Zrt. levelét az ARC szintén közzétette a Facebookon, eszerint az új Néprajzi Múzeum és a Dózsa György úti mélygarázs megépítése miatt a plakátkiállítás az Ötvenhatosok terén nem fér el, a Liget Projekt egyéb építkezései miatt pedig az egész Városligetben nincs olyan terület, ahol el lehetne helyezni a plakátokat. A levélből kiderül, kora nyártól kezdődnek a területet elfoglaló munkálatok, illetve pár évet biztos várni kell arra, hogy az ARC ismét a megszokott helyszínen legyen.

A humoros, közéleti tartalmú és társadalomkritikus plakátokat is felvonultató ARC pályázatot és a munkákból született kiállítást idén 18. alkalommal rendeznék meg. Az esemény jól bejáratott helyszíne volt eddig az Ötvenhatosok tere, ahol éjjel-nappal, ingyen meg lehetett nézni a plakátokat, a kiállításnak átlagban 150-200 ezer látogatója volt. A szervezők nem mondtak le az ARC-ról, ha más helyszínen is, de megrendezik az eseményt. -Abban bíztunk, hogy az Ötvenhatosok tere elég nagy és el fogunk férni, vagy lesz máshol helyszín a Városliget Zrt. által kezelt területeken. Mi azt láttuk, hogy az Ajtósi Dürer sor felé van még hely, de ezek szerint már nem sokáig -mondta lapunknak Bakos Gábor, aki Geszti Péter és Molnár Hédi mellett az ARC Nonprofit Kft. tulajdonosa. Hozzátette: helyszínként szóba jöhet a Műcsarnok melletti buszparkoló is. Ez elvileg nem a Városliget Zrt. kezelése alatt áll, de van olyan információjuk, hogy ez is felvonulási terület lesz. -Nem egyszerű ekkora közterületet találni. Budapesten nem tud olyan egybefüggő térről, ahol ilyen típusú eseményeknek helyük lehetne. Az ARC-nak 5000-5500 négyzetméterre van szüksége. Ráadásul a kiállításnak fontos eleme, hogy a városon belül volt, könnyen meg lehetett közelíteni közösségi közlekedéssel is - mondta és közölte azt is, hogy biztos találnak megoldást. -Április végén, május elején kiírjuk a pályázatot. Az ARC Budapest és Magyarország egyik legnépszerűbb kiállítása, nagyon sokan szeretik és várják. Ráadásul az a szabadságfok, amivel rendelkezik a pályázat és a kiállítás, üdítő és gyógyító hatású a mai Magyarországon - mondta.

Lapunk tavaly év végén megírta, hogy a Néprajzi Múzeum új épületének költsége 30 milliárd forint, az Ötvenhatosok terére tervezett, 34 ezer négyzetméteres épületet 2021 májusára rendezhetik be teljesen. Az építés az ellentmondásos, múzeumi negyedként indult Liget Projekt része, amelynek keretében parkrekonstrukcióra és épületfelújításra, illetve új, múzeumként funkcionáló épületek felhúzására kerül sor. Az évek során a tervezett épületek száma csökkent, a projekt költsége pedig nőtt: 2012-ben 60 milliárdos költségvetéssel számoltak, 2017-ben már 250 milliárdra becsülték a beruházást. Tiltakozást váltott ki, hogy az építkezések miatt sok fát ki kellett volna vágni, a projekt ellen tiltakozó Ligetvédők egy csoportja a mai napig a Városligetben táborozik. A projekt elemei közül hamarosan kész lesz a Városligeten kívül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Komáromi Csillagerőd és befejezik a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítását. A Városligeten belül elkezdték az Olof Palme Ház felújítását és a Néprajzi Múzeum mélyépítését.