Koji László: a kormány intézkedéseire vár az építőipar

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:22
Fotók: Vajda József
Egy közép- és hosszú távú lakásprogramot, az épületfelújítások támogatását, az alacsony áfa megtartását igényli többek között az új kabinettől a feljövőben lévő ágazat – tudtuk meg Koji Lászlótól, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökétől.

- Egyszerre érkeznek biztató és aggodalomra okot adó hírek, adatok a hazai építőiparról. Nehéz ebben eligazodni. Milyen helyzetben van jelenleg ez a meghatározó nemzetgazdasági ágazat?

- Az Eurostat legfrissebb, a napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint tavaly a magyar építőipar a teljesítményével az élen végzett. Sajnos azonban ami a hatékonysági rangsort illeti, ott még mindig az utolsó harmadban vagyunk. Talán itt is el kezd felfelé araszolni az ágazat. Ugyancsak az Eurostat kimutatás szerint a legtöbb uniós tagországban kevesebb emberrel, nagyobb gépesítéssel értek el jobb teljesítményt, de ez sajnos Magyarországra nem érvényes. Az ágazatot is sújtó szakemberhiány is abba az irányba tereli a cégeket, hogy élőmunka kímélő megoldásokat keressen. Idén január 21-től a kormány 20 milliárdos pályázati forrást nyitott meg a gépesítés támogatására. Legalább 7-8 év lemaradást kell behozni. Ez a támogatás elsősorban az ágazatból nagyon hiányzó közepes vállalkozások erősítését is szolgálja, amelyek 50-500 millió forint közötti gazdasági erővel rendelkeznek.

- A magyar építőiparnak sikerült már elérnie a válság előtti teljesítményét?

- Folyó áron számolva 2007-ben 2 360 milliárd forint volt az építési ágazat teljesítménye, 2017-ben pedig 2 494 milliárd, de a 10 év összességében nagyjából 28 százalékos inflációs hatását figyelembe véve a válság előtti utolsó „béke év” 80-85 százalékánál tartunk. A 400 építőipari kft.-vel végzett felmérésünk szerint viszont a vállalkozók bizalmi indexe elérte a 2007-es szintet.

- Az ágazaton belül hogyan teljesített a lakásépítési szegmens?

- Az utolsó jó év 2008 volt, amikor még mintegy 36 ezer új lakást húzott fel az építőipar és éves szinten ehhez jött még 250 ezer lakásfelújítás is. Ezt követte a válság okozta zuhanás. A mélypont 2013. volt, amikor 7 400 új lakást adtunk át és 110 ezer lakást újítottunk fel. Tavaly 12 ezer új lakás használatba adása történt meg és idén 15 ezerrel számolunk. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2022 körül elérhetjük éves szinten a 25-30 ezer új lakás használatba vételét. Ahhoz azonban jelentős kormányzati intézkedésekre lesz szükség, hogy a lakásfelújításoknál legalább megközelítsük az évi 200 ezret.

- Építőipari szakemberek és elemzők is 15-20 ezerre várták a tavalyi, és 25 ezerre az idei újlakás számot. Hová lett a hiányzó néhány ezer ingatlan?

- Szerintem nem tévedtek, csak az adatokat torzítja, hogy a lakossági megrendelők közül, akik közvetlenül a kivitelezővel szerződtek, sokan az ingatlan elkészülte után sem kérték a használatba vételi engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt, mert attól a pillanattól kezdve, hogy ezeket megkapják, építményadót kell fizetniük. Megítélésem szerint ez az adó nagyon sok településen irreálisan magas. Főleg a főváros agglomerációs térségében, vagy például a népszerű turisztikai központokban az építményadó eléri a négyzetméterenkénti 1000- 1100 forintot. A családi házak átlagosan 100, de inkább nagyobb alapterületét figyelembe véve, évi 100 000-1 100 000 forintos kiadást jelent. Az építtetőnek pedig a jelenlegi szabályozás szerint akár 10 éve is van arra, hogy megkérje a hatósági bizonyítványt, ennyi idő alatt pedig sok minden, még az ingatlanadó mértéke is változhat. Az ÉVOSZ felmérése szerint 25-30 ezer új lakás kivitelezéséről beszélhetünk 2018 elején. A kivitelezés 1,5-2 év, vagyis ennek a mennyiségnek 2018-2019-ben meg kellene jelennie a statisztikákban, de úgy vélem ez nem így lesz. Jó néhány önkormányzat olyan mohósággal kezeli ezt a területet, amin el kellene gondolkodni.

- Nem akarom védeni az önkormányzatokat, de a kormányzat oly mértékig elvonta a forrásaikat, hogy rákényszerülnek, hogy onnan vegyenek el, ahol szerintük van mit.

- Nyilván ez a kényszer is közrejátszik ebben a helyi települési adópolitikában, de én mégis a mértéktartást kérem számon az önkormányzatokon. Ma az átlagos települési szolgáltatások nincsenek arányban azzal az adóztatással, amit egy állampolgár megél. Hogy csak egy példát említsek, beszedi a magas ingatlan adót, más közterhek mellett, de nem gondoskodik a megfelelő óvodai ellátásról.

- Egy gazdaságkutató intézet elemzése szerint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támasztotta megnövekedett kereslet megdrágította a lakóingatlan építés árát. Ehhez társul az építőanyagok áremelkedése is. Ezek a hatások nem szűkítik a megrendelői kört?

- Szerintem nem a csok, hanem inkább az új lakásokra 2016-tól négy évre bevezetett 5 százalékos forgalmi adó és az áfavisszaigénylési lehetőség hatására mozdult meg a piac. A csok valóban csak egy bizonyos, tehetősebb rétegnek jelent megoldást. A finanszírozási háttér stabilitása azonban szélesebb körnek segítene. Idén az építőipari ágazat 5-10 százalékos áremelkedéssel számol. Az építési kedvet ösztönözhetné egyebek mellett, ha legalább 10 éves futamidőre lehetne kedvező, fix kamatozású hiteleket fölvenni, ami kiszámíthatóvá tenné a lakóingatlan vásárlást.

- Mekkora és milyen összetételű a hazai lakásállomány?

- Nagyjából 4,3 millió lakóingatlan van az országban. Ebből különböző okokból 360 ezer áll üresen és 800 ezerre tehető a házgyári lakások száma. Ahogy már említettem, évente legalább 35 ezer új lakást kellene építenünk, s 250 ezret felújítanunk. Az elmúlt 10 évben a 350 ezer helyett 150 ezer lakást építettünk s körülbelül 1 millió lakással kevesebbet újítottunk fel a kívánatosnál, ha úgy számolunk, hogy átlagosan 22 évente fel kellene újítani egy lakást. Ezeket az elmaradásokat az előttünk álló 10-15 évben be kellene hoznunk. Mert egyébként nem érdemes élet-, illetve lakásminőségről beszélni. A különböző ösztönző intézkedések ellenére, az európai 36 százalékos átlaggal ellentétben, a hazai építőipari teljesítményben a lakásépítés aránya alig 15 százalék.

- A 2020-2026. közötti uniós pénzügyi ciklusban elképzelhető, hogy kevesebb forrás jut a strukturális alapokból Magyarországnak is. Ez nem fékezheti az ágazat bővülését?

- Bármilyen színezetű kormány kerül hatalomra április 8. után erre az időszakra fel kell készülnie. A GDP növelésében a lakosságot még inkább nagyobb szerephez kell juttatni, hiszen a lakásépítés, vásárlás, felújítás is hozzájárul a gazdaság bővüléséhez. Az új kormánynak kiemelten és nagyon gyorsan ki kell dolgoznia egy közép- és hosszú távú lakásprogramot. Például a panellakások korszerűsítésére kellenek programok, hiszen a leginkább energiafaló ingatlanok, de a bennük élő lakóközösségek önerőből képtelenek a szükséges beruházásokra. Amiről kevés szó esik, hogy akár a magán, akár a nagy közösségi, állami beruházásokról van szó, az előkészítésre, a tervezésre kevés idő, kevés figyelem és kevés pénz jut. A kormányzati közbeszerzési pályázatoknál is a kiviteli terveket nagyon ritkán versenyeztetik és kérnek be erre ajánlatokat.

- Még mindig nagy a bizonytalanság, hogy 2020. után is marad a kedvezményes 5 százalékos áfa az új lakásokra, vagy ismét 27 százalékra emelkedik. Ez nem szegi kedvét a beruházóknak?

- Az ÉVOSZ az Ingatlanfejlesztők Egyesületével és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen készíttetett egy szakértői tanulmányt az 5 százalékos, illetve a 27 százalékos áfa hatásairól s ezt benyújtottuk a gazdasági tárcának. A minisztérium a választásokig kért türelmet a válaszra. Brüsszelből mindenesetre biztató hírek érkeznek. Elképzelhető ugyanis, hogy 2020-tól a forgalmi adó politikában a jelenleginél nagyobb mozgásteret kapnak a nemzeti kormányok. Az elvárás csak annyi lesz, hogy összességében 18 százalék forgalmi adót szedjenek be a kormányok. Mi arra számítunk, hogy 2018. második félévében a megfelelő szakmai számítások elkészítését követően fontos bejelentést tesz majd az aktuális kormány. Mi arra számítunk, hogy az új lakásoknál marad az 5 százalékos áfa és egyéb pozitív ösztönző is megmarad, illetve újak is belépnek. Ha mégis visszatérne a 27 százalékos áfa az új lakásokra, akkor erőteljesen megtorpanna a lakásépítés Magyarországon, illetve az ágazat egy jelentős része átevezne zavaros vizekre. A szakértői tanulmány szerint egyébként az 5 százalékos áfa többet hoz a költségvetés konyhájára a legális beruházások, a foglalkoztatás miatt.

- Milyen tendenciák figyelhetők meg az építési piacon?

- Ismét egyre több megrendelő közvetlenül a kivitelezővel szerződik. A válság előtt ezeknek a megállapodásoknak nagyjából a 65 százaléka volt ilyen, de ez az utóbbi években éppen az ellenkezőjére fordult, s az ingatlanfejlesztők jutottak a megbízások kétharmadához. Mára egy egészségesebb, 50-50 százalékos arány alakult ki, s ez a javuló tendencia folytatódik.

- Mi volt az oka a korábbi változásnak?

- A válság miatt rengeteg beruházás meg sem kezdődött, de megvoltak a tervek, illetve több ezer befejezetlen ingatlan volt az országban. A csok bevezetése és a kedvező hitelkonstrukciók hatására megindult élénküléskor pedig a kész terveket elő lehetett kapni, illetve a beruházásokat gyorsan be lehetett fejezni.

- Mi a helyzet a lakásfelújítások esetében?

- Szerintünk a lakásfelújításokat viszont nem támogatja kellőképpen a kormány, s ezen sürgősen változtatni kell, mert éppen ezen a területen a legnagyobb fekete gazdaság, a szürke foglalkoztatás aránya és a rengeteg a sarlatán „mester”. Leginkább a lakásfelújítási szegmensben kialakult állapotok hatnak leginkább a versenysemlegesség ellen. Mi azt javasoljuk már évek óta, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a lakásfelújító magánszemély, vagy társasházi közösség is élhessen az áfa visszaigényléssel. Ezzel ösztönözni lehetne a megrendelőket, hogy megérje nekik mindent számlával megvenni, elvégeztetni és mindenről írásban szerződni. Ez az államnak is érdeke a nagyobb adóbevételek miatt.

Névjegy
Koji László 59 éves közgazdász 1997 és 2004 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, jelenleg az általános alelnöki posztot tölti be. 1989 és 1997 között az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) főtitkára, ügyvezető igazgatója volt, majd alelnöke lett, 2015 óta pedig az elnöke.
Több beruházó, ingatlanfejlesztő és kivitelező cégnél töltött vezető posztokat. Jelenleg az Inconex Ingatlanhasznosító Kft. igazgatója és az Innovációs és Befektetési Holding Zrt. elnöke.

Szerző

Százezrek függőségben

Publikálás dátuma
2018.02.28. 06:20
Fotó: Németh András Péter
Már egy rövid képzés is jelentősen javítja az állástalanok elhelyezkedési esélyeit, a kormány mégis inkább közmunkára költ.

Ismét 3,8 százalékon állt meg a legfrissebb munkanélküliségi mutató: a november–januári időszakban 174 ezren voltak hivatalosan munka nélkül, ami 24 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A pozitív változás főként a férfiak körében ment végbe, a nők munkanélküliségi rátája viszont 4,3 százalékra emelkedett a KSH jelentése szerint. Tovább árnyalja a képet, hogy 175 200-an a közfoglalkoztatásban vesznek részt. Ez csaknem 16 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi létszámhoz képest, ugyanakkor azt is jelenti, hogy összességében mintegy 350 ezer ember képtelen kilépni a valódi munkaerőpiacra.

Ezek az emberek már olyan alapvető képességekkel sem rendelkeznek, amelyekre alapozva be lehetne tanítani őket egy-egy új munkára – panaszkodnak a cégek, amelyeknek ugyanakkor az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt nagy szükségük volna új dolgozókra. Észrevételeik jogosak: a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak jelentős része iskolázatlan. A KSH adatai szerint 2016-ban minden harmadik munkanélküli és minden második közfoglalkoztatott legfeljebb 8 általánost végzett. Azóta az arányok feltehetőleg tovább romlottak, hiszen a munkaerőpiac még inkább felszívta a „használható” munkakeresőket.

Megfelelő minőségű és tematikájú képzésekkel ugyanakkor az állástalanok további jelentős hányadát lehetne munkába állítani. Ilyenek azonban csak esetlegesen fordulnak elő, és finanszírozásuk sem azon múlik, hogy az adott képzés mennyire készít fel sikeresen a munkába állásra. A kormány ráadásul továbbra is jóval többet költ közmunkára, mint képzésekre, holott utóbbiak célravezetőbb voltát számos tanulmány igazolja - legutóbbi az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Munkaerőpiaci tükör 2016 című kötetében jelent meg.

Már egy 90 napnál rövidebb képzés is 7-10 százalékponttal javítja a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. A képzés befejezése után egy-két évvel a képzésben résztvevők 40-50 százaléka dolgozik, míg az ilyen képzést nem végzőknek csak a 30-40 százaléka talál munkát – mondta el érdeklődésünkre Molnár Tamás, a tanulmány egyik szerzője. A Budapest Intézet szakpolitikai elemzője szerint az arányt a képzések minőségének és tartalmának javításával tovább lehetne növelni. Jelenleg azonban sok esetben nem érhetőek el olyan, a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségű képzések, amelyek igazodnának a résztvevők képzettségi szintjéhez és igényeihez.

Pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) korábbi adatai is azt mutatják, hogy azok a munkanélküliek, akik maguk jelentkeztek egy általuk választott képzésre, nagyobb arányban helyezkedtek el, mint azok, akiket a munkaügyi hivatal küldött. A fő probléma azonban az, hogy nincs minőségbiztosítás: a foglalkoztatási hivatalok nincsenek ösztönözve arra, hogy az eredményesebb szolgáltatókat válasszák ki a képzések megtartására – jegyezte meg Molnár Tamás.

A kormányt azonban szemmel láthatóan nem is érdekli a képzések minősége, és inkább közmunkával igyekszik elfedni a munkanélküliséget. A belső arányok eltolódására nemrégiben a Policy Agenda is felhívta a figyelmet: miközben 2010-ben még 223 milliárd forintot fordítottak álláskeresési támogatásra és aktív munkaerőpiaci eszközökre – például képzésekre -, addig 2017-ben már csupán 158 milliárdot. A közfoglalkoztatás finanszírozása viszont ezidő alatt 60 milliárdról 266 milliárd forintra ugrott. Az idén némiképp változtak az arányok, a különbség azonban még mindig 51 milliárd forint - a közmunka javára.

Ezzel egyidejűleg csökkent a képzési programokba belépők száma is, arányuk a munkanélküliek 1 és 4 százaléka között ingadozott az elmúlt években. Míg például 2012–2014 között évente átlagosan közel 16 ezer, érettségivel nem rendelkező álláskereső vett részt átképzési programban, addig 2015 és 2016 során már csak ennek fele volt a létszám.

Az NFSZ adatai szerint 2016-ban a foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevők száma összességében több mint 24 százalékkal – 23 467 főre – csökkent, miközben a közmunkások létszáma 7,4 százalékkal nőtt. A közfoglalkoztatásban 2016-ban több mint másfélszer annyian - összesen 223 ezren - vettek részt, mint egyéb munkaerőpiaci támogatásokban.

A közmunka ugyanakkor egyértelműen zsákutcának számít, a közmunkások nagyrésze a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között ingázik. A közmunka mellett ugyanis nem jut idő az álláskeresésre, és a munkába álláshoz szükséges készségek sem javulnak. Ráadásul a közmunkások csupán a minimálbér alig 60 százalékát keresik meg, havi 54 300 forintot visznek haza.

Bár a közmunkaprogramban résztvevők száma valamelyest csökkent az utóbbi időszakban, még mindig indokolatlanul nagy arányban kerülnek közfoglalkoztatásba munkanélküliek - véli Molnár Tamás. Pedig a képzés több szempontból is hatékonyabb lehet: az álláskeresők olyan ismeretekre, készségekre tehetnek szert, amelyek megkönnyítik a munkába állást, és szakmai kapcsolati hálójuk is javulhat. A közmunkából ezzel szemben sok esetben - az informális függőségi viszonyok miatt – nehéz kilépni hátrányos következmények nélkül.

Van még tér a javulásra
A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 436 ezer volt november-januárban, ami az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel több, október-decemberhez képest viszont 11 ezerrel kevesebb főt jelent. Ez utóbbi enyhe csökkenés Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint szezonális okokkal magyarázható, de a foglalkoztatotti létszám így is historikusan magas, igazán látványos javulásra már nem lehet számítani.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet: van még bőségesen tér, hogy a munkaerőpiac jobb állapotba kerüljön, hiszen a gazdaságilag nem aktívak száma - akik nem dolgoznak, és nem is keresnek munkát - még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezer főt. A mennyiségi mutatókon felül pedig a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni.

Szerző

A Gellért Hotel is Mészáros érdekeltségébe kerülhet

Publikálás dátuma
2018.02.27. 16:44
Gellért Hotel. Illusztráció: Shutterstock
Hamarosan a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodaüzemeltetési profillal működő cég veheti meg a Danubius Hotel Gellért Hotelt, értesült a Zoom.hu.

Az adásvételben résztvevő Mészáros-céget a lap forrásai egyelőre még nem tudták teljes biztonsággal megnevezni, de jó eséllyel a Konzum lehet a befutó: tavaly év végén ebben a cégben hozták egy tető alá lényegében a teljes Hunguest Hotels-láncot. A Konzum közvetett módon 18 magyarországi és további öt külföldi szálloda tulajdonosa, amivel Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb szállodalánca.

Amennyiben a jelenlegi tulajdonos valóban hajlandó lenne ráállni az üzletre, akkor „a Hunguest koronaékkövét is ki tudják ott alakítani”: a láncnak ugyanis nincs emblematikus, kifejezetten nagy presztízsű szállodája a fővárosban. Hogy pontosan mikor cserél tulajdonost a hotel és mekkora a vételár, azt a Zoom forrásai nem jelezték. Egyikük annyit jegyzett meg: az biztos, hogy a főváros patinás szállodáját régóta szeretnék eladni.

A felcsúti polgármester a gyógyfürdőt is megvenné, de azzal nehezebb lesz a dolga, írják. A fürdő az önkormányzati tulajdonú Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt.-hez tartozik, ahova lényegében az összes fővárosi gyógyfürdő. Jól menő cégről van szó, nem érdekük továbbadni a Gellértet.

A teljes cikk itt olvasható.

Reagált a Danubius Hotels Group
"A zoom.hu újságírója meg nem nevezett forrásokra alapozza állításait, amelyek szerint „Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül a Gellért hotel”.
A Danubius Hotel Gellért szálloda jövőjével kapcsolatos lehetőségeket a Danubius Hotels Group az elmúlt években folyamatosan vizsgálta, de Mészáros Lőrinccel nem folytat tárgyalásokat. Az eddigi gyakorlattal megegyezően a jövőben is hivatalos sajtóközlemény formájában adunk hírt a Danubius Hotels Group szállodáit érintő változásokról."

Szerző
Frissítve: 2018.02.27. 19:07