Vadászó karvaly a hóesésben

Publikálás dátuma
2018.02.28. 09:55
Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Kovács Attila, az MTI fotósa készítette ezeket a lenyűgöző felvételeket, elkapva a drámai pillantot, amint egy karvaly (Accipiter nisus) vadászik, és zsákmányt is ejt a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én.

A karvaly a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.  Habár e ragadozó főleg az erdei madarak elejtésének specialistája, mégis előfordul elterjedési területének szinte valamennyi élőhelyén, ahol kerti madarakra is vadászik a lakott területeken. A hímek legfőképpen kisebb madarakat zsákmányolnak, mint például cinegéket, pintyféléket és verebeket, míg a nőstények elsősorban rigóféléket és seregélyeket ejtenek el, de képesek megölni akár 500 gramm tömegű vagy annál nagyobb prédát is.

A karvalyok megtalálhatóak szinte az Óvilág egész mérsékelt égövi és szubtrópusi területein. Bármilyen erdőségben képesek fészket rakni, amely fészkeket fákra építik gallyakból és kisebb ágakból. A karvalyok átlagosan négy évet élnek. Ez a madárfaj manapság az egyik legelterjedtebb ragadozó madár Európában.Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. A karvalyok vadászati szokásai állandó összetűzések kereszttüzébe állítják az emberekkel évszázadok óta, egyesek ezeket madarakat teszik felelőssé, amiért az énekesmadarak száma megritkult az utóbbi időben; jóllehet a tudományos kutatásoknak nem sikerült egyik esetben sem kimutatni az összefüggést. A madárfaj kiemelt szerepet kap a német pogány mitológiában és William Shakespeare, Alfred Tennyson és Ted Hughes is említést tesz róla több művében. (Wikipédia)

Szerző
Témák
tél madár

Öröm: többezer erdei fülesbagoly telel Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.02.27. 14:13
A 2018. január 19-22. között zajló országos telelő erdei fülesbagoly számolás eredményei Forrás: MME
Több mint tizenegyezer erdei fülesbagoly telel Magyarország mintegy hétszáz pontján, több mint 450 településen - írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felmérése alapján.

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, hiszen minden eddiginél több beérkező adatot összesítettek a szervezők.

A 2018. január 19-22. között zajló országos telelő erdei fülesbagoly számolás eredményei Forrás: MME

A 2018. január 19-22. között zajló országos telelő erdei fülesbagoly számolás eredményei Forrás: MME

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt. Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is mutatja, hogy idén 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem.

Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni. Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 412 bagoly több mint 2,8 millió rágcsálót pusztít el. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van.

Szerző

Megnyílt a „poklok kapuja” Szibériában

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:17
A kráter egy kilométer hosszú és csaknem 100 méter mély
Szibériában riasztó sebességgel növekszik egy kráter, ami a fagyott talaj olvadása miatt alakult ki. A helyiek kerülik a helyet, szerintük az alvilág átjárója. Vajon jogosan félnek a krátertől?

Néhány év óta óriási kráterek keletkeznek az Északi-sark vidékén, főleg Szibériában. Bár nem tudnak még mindent róluk, a tudósoknak vannak feltételezéseik eredetüket illetően.

Jakutföldön például a batagjakai kráter, amelyet a „poklok kapujának” neveznek, egy kilométer hosszú és mélysége ma már csaknem 100 méter. Ez egy kicsit szimbóluma azoknak a geológiai formáknak, amelyek sokasodnak ebben a régióban: az egyik nap még sík terület, vagy egy domb látható, másnap egy nagy lyuk van a helyén, amely hónapok, évek alatt egyre nagyobbodik.

A batagajkai kráter kapcsán feltételezik, hogy a talaja jég- és földrétegek váltakozásából áll, és a jégrétegek a felmelegedés következtében megolvadnak, ezért mélyül az árok. Egy gyakrabban hangoztatott elmélet szerint gáz, elsősorban metán buborékokról lehet szó, amelyek bezáródtak a jégbe és a felmelegedés miatt kitörnek, néha robbanásszerűen. 2013-ban egy ilyen robbanás elhallatszott 100 kilométerre a Tajmir-félszigeten és egy szemtanú még vakító fényt is látott az égen.

Az elméletekben közös, hogy a fő oknak a felmelegedést tartják, ami egyre jobban fenyegeti a permafrostnak nevezett, korábban állandóan fagyott állapotú talajt a sarkvidékeken. A legfrissebb adatok szerint ezer robbanásra kész halom van Szibériában. A geológusok azt kutatják, melyik lehet veszélyes.

A NASA légi felvételén jól látható, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a kráter Forrás: NASA

A NASA légi felvételén jól látható, hogy az évek során jelentős mértékben növekedett a kráter Forrás: NASA

A kráterekből származó egyetlen előny, hogy betekintést engednek bolygónk múltjába. Régi földrétegek kerülnek felszínre, amelyeket a geológusok és a klimatológusok tanulmányozhatnak. A régmúlt állatainak kövületei kerülhetnek elő. Így találtak már mamutfosszíliákat is. Nyugtalanító viszont, hogy a fagyott talaj felengedésével halálos baktériumok, vírusok is felszabadulhatnak. 2016-ban Szibériában egy 12 éves gyerek és 20 rénszarvas lett a lépfene áldozata. E kórokozóból származó emberhalál nem volt a térségben 75 év óta.

A legsúlyosabbak azonban a klímára vonatkozó következmények. Kimutatták, hogy a permafrost olvadása 2100-ig 120 gigatonna széndioxidot bocsáthat ki a légkörbe, és ez önmagában 0,29 °C fokos felmelegedést okozna. És a metánnal nem is számoltak, holott ennek a háznak az üvegház-hatása erősebb a széndioxidénál.

Permafrostok világszerte

A permafrost olvadása által okozott kráterek és egyéb jelenségek Kanada északi részén és Alaszkában is tapasztalhatók. Két évvel ezelőtt Fort McPherson mellett egy tó csaknem kiürült egy földomlás következtében, amely két óra alatt 30 ezer köbméter vizet lökött ki belőle. Alaszkában a hatóságok rendkívül nyugtalanok, ugyanis területük 90 százalékát permafrost borítja, városok, falvak, infrastruktúrák vannak veszélyben. Az utak egyre gyakrabban szorulnak javításra. A Bethel városa melletti repülőteret be kellett zárni a kifutó pálya megrongálódása miatt.

Egy norvég expedíció nemrég azonosított több száz krátert a Barents-tenger mélyén Norvégia és Oroszország között. Ezen a területen, amely szénhidrogén lelőhelyekben gazdag, metánbuborékokat találni nem meglepő, a számuk és a méreteik azonban igen. A kutatók, akik felfedezésüket a Science-ben megjelent tanulmányukban dokumentálták, azt írták, hogy a kilométeres kráterekből és halmokból nagy mennyiségű metán szabadul ki. Ott nincs permafrost, de a mechanizmusok hasonlók lehetnek. A legutóbbi jégkorszak alatt a szénhidrogén lelőhelyekből származó buborékok újra a jég fogságába kerülhettek. A jégréteg eltűnésével a buborékok hatalmas halmokba koncentrálódnak, majd kitörnek. Ez a folyamat évezredek alatt megy végbe, de a felmelegedés felgyorsíthatja. A tudósok azt még nem tudják, hogy a felszabaduló metán eljut-e az atmoszféráig, és nem járul-e hozzá a további felmelegedéshez.

Felmerült, hogy a tengerekből felkerülő metánbuborékok okozhatják-e a Bermuda-háromszög rejtélyét, de erre nincsen bizonyíték.