Brazil útlevéllel utazhatott Kim Dzsong Un

Jogellenesen beszerzett brazil útlevelekbe kért nyugati országokba szóló vízumokat a kilencvenes években az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un és apja, Kim Dzsong Il - írja a Reuters alapján az Euronews. A hírügynökség több, korábban nem ismert brazil útlevél fénymásolatához is hozzájutottEgy névtelenül nyilatkozó nyugati biztonsági vezető szerint ez arról tanúskodik, hogy a Kim család utazni akart, illetve lehetséges menekülő útvonalat készített elő magának.

Észak-Korea brazíliai nagykövetsége nem kommentálta az értesülést, a brazil külügyminisztérium viszont állítólag vizsgálatot indított az ügyben. Az előző diktátor és fia az útlevelekkel álnéven Brazíliába, Japánba és Hongkongba utazhatott. Ugyanakkor az nem derül ki, hogy a kért nyugati vízumokat megkapták-e a Kim család tagjai.

Szerző
2018.02.28 14:09

Egyre többen pályáznak Juncker székére

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:00

Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Ringbe szálltak a szocialisták jelöltjei is az Európai Bizottság elnökségéért, a magyarok Maroš Šefčovičot támogatják.
Megvan a második, sőt a harmadik jelölt is az Európai Bizottság jövő ősszel megüresedő elnöki tisztére. Az Európai Néppártot (EPP) követően az Európai Szocialisták Pártja (PES) is korán beszállt a ringbe: Manfred Weber bajor keresztényszocialista EP-képviselő és európai néppárti frakcióvezető után, a szlovák szocialista Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be, hogy megpályázza az EU legfontosabb tisztségét. Őt követve gyorsan bejelentkezett a szintén szocialista Christian Kern, egykori osztrák kancellár, aki hétfőn tette közzé, hogy elindul a megmérettetésen. Várható, hogy az események mostantól felgyorsulnak, és más európai pártcsaládok is kampánymódba kapcsolnak. Az 52 éves Maroš Šefčovič maga mögött tudhatja a PES kilenc tagszervezetének, köztük a Magyar Szocialista Pártnak a támogatását. Az őt jelölő testvérpártok kivétel nélkül a 2004-ben csatlakozott tagállamokban működnek. Gurmai Zita szocialista országgyűlési képviselő, a PES nőszervezetének elnöke szerint Šefčovič nagyon felkészült politikus, aki jól ismeri az uniós intézmények működését. „A kelet- és közép-európai térség örülhet, hogy elvállalta a jelöltséget a bizottsági elnök posztjára. Ez egyben jelzés, hogy a szocialisták elutasítják a kétsebességes Európát, amelyben a régió országai a perifériára szorulhatnak” – mondta lapunknak Gurmai. Az indulását bejelentő beszédében Šefčovič is azt hangsúlyozta, hogy el kell tüntetni az Európát megosztó kelet-nyugati és észak-déli választóvonalakat. A politikus kilenc éve az Európai Bizottság tagja, nyolc éve az alelnöke. Az előző ciklusban oktatásért, kultúráért, az uniós intézmények közötti kapcsolatokért és adminisztratív ügyekért felelt. A Juncker-bizottságban energiapolitikával foglalkozik. Korábban Szlovákia brüsszeli állandó képviselője volt, és különböző diplomáciai megbízatásokat teljesített. Maroš Šefčovičnak nem csak Christian Kern korábbi osztrák kancellár lehet a párton belüli kihívója, de egyes hírek szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland nemzetiségű alelnöke is erősen fontolgatja indulását. Egy ideig a testület gazdasági biztosát, a francia Pierre Moscovicit is a lehetséges jelöltek között emlegették, de úgy tudjuk, hogy mára elfogytak a támogatói. Gurmai Zita szerint itt lenne az ideje, hogy végre egy nő is megmérettesse magát. Az olasz Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője azonban nem vállalta a feladatot, más esélyes pedig egyelőre nincs. Az európai szocialisták egy intenzív kampány végén, december eleji lisszaboni kongresszusukon választják majd ki vezető jelöltjüket, akit a brüsszeli zsargon német kifejezéssel Spitzenkandidatnak hív. Az év utolsó hónapjára előreláthatólag a többi pártszövetség is meg fogja nevezni legfőbb esélyesét. Az európai pártok szeretnék, ha az EP-választások után az a Spitzenkandidat nyerné el a bizottsági elnöki tisztséget, akinek a politikai családja a legjobban szerepelt az európai parlamenti választásokon. Ez így történt 2014-ben, amikor a legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt vezető jelöltje, Jean-Claude Juncker ülhetett az elnöki székbe. A tagállami vezetők nem akarják megismételni a folyamatot, amit már akkor is bíráltak. Most nagyobb erőbedobással fognak harcolni az őket megillető jelölés jogáért, mint négy éve. Az Emmanuel Macron francia elnök nevével fémjelzett baloldali liberálisok például nem is akarnak saját Spitzenkandidatot állítani. A jelenlegi előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt nyerhet az EP-választásokon, bár mandátumainak száma jelentősen megcsappanhat a populista, nacionalista erők térnyerése miatt. A szocialisták is hasonló, ha nem nagyobb vérveszeszteségre számíthatnak. Mivel az Európai Bizottság elnökét a kormányok jelölik, és az Európai Parlament választja meg, nem pusztán a választási eredmény számít. A győztes párt vezető jelöltjének, vagy az állam- és kormányfők választottjának meg kell nyernie a képviselők többségének a támogatását is ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen.
2018.09.20 08:00
Frissítve: 2018.09.20 08:00

Egyelőre nem zárják ki a Fideszt a Néppártból

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:29
Daul, az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz.
Fotó: DPA/ Wiktor Dabkowski
Az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz: az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt.
"A sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására. Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink" - nyilatkozott a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt Joseph Daul EPP-pártelnök. Mint az MTI írja, a francia politikus csak ennyit mondott a magyar kormányfőről: "nem könnyű eset, ezt mind tudjuk".
Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek. Más tagországokat is ugyanezzel a mércével kellene mérni, például a szociáldemokrata kormányzású Máltát, Romániát és Szlovákiát, amelyekben ugyancsak aggodalmakra ad okot a helyzet, tette hozzá az EPP-elnök.
Az EPP több tagpártja a Fidesz kizárását szerette volna elérni, Daul szavai azonban világossá tették, hogy a vezetés ezt egyelőre nem akarja. A jogállamisági eljárás várhatóan nem zárul le a jövő évi európai parlamenti választásig, így a Fidesz azon még a Néppárt tagjaként vehet részt.
2018.09.20 07:29
Frissítve: 2018.09.20 07:36