Elengedte veje kezét Trump

Publikálás dátuma
2018.03.01 06:32
Donald és Jared – a munkában ezentúl kevesebb támogatást adhatnak egymásnak Fotó: AFP/Mandel Ngan
Fotó: /
Elvesztette a szigorúan titkos adatokhoz való hozzáférését Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner. Befolyása ezáltal jelentősen csökken.

A döntést Trump kabinetfőnöke hozta meg. John Kelly emellett arról is döntött, hogy leminősíti a Fehér Ház tucatnyi munkatársának biztonsági fokozatát, ami szintén azt jelenti, hogy nem férhetnek hozzá a „top secretnek” minősített információkhoz. Azokról a személyekről van szó, akik nem állandó, hanem csak ideiglenes biztonsági jogosultságot kaptak.

Nemrégiben derült ki, amikor családon belüli erőszakkal vádolták Rob Portert, a Fehér Ház volt személyzeti főnökét, hogy sem Kushner, sem több más Trump környezetéhez sorolható személy nem kapta meg állandó biztonsági besorolását, ami azt jelenti, hogy bő egy év óta ideiglenes engedéllyel nyerhettek betekintést a legtitkosabbnak minősített iratokba. Ez teljességgel szokatlan eljárás a Fehér Ház történetében. Trump ugyan megtehette volna, hogy állandó engedélyt ad vejének, a döntést azonban kabinetfőnökére, Kellyre bízta. Az elnök lánya, Ivanka Trump férje tanácsadóként dolgozik a Fehér Házban. Mint a Politico portálja írja, az érintetteket csütörtökön értesítik arról, hogy mely dokumentumokba nyerhetnek ezután betekintést, s melyekbe nem.

Az amerikai média már napokkal korábban azt közölte, hogy küszöbön áll egy ilyen döntés. A Washington Post szerint Kushner azért nem kapta meg az állandó biztonsági engedélyt, mert a Fehér Házban egyesek erős szkepticizmussal figyelték, hogy igen jó kapcsolatot alakított ki külföldi kormányzati tisztségviselőkkel. Ez önmagában ugyan még nem lenne akkora baj, az azonban igen, hogy erről nem hivatalos csatornákon keresztül értesültek. Sokan azzal vádolták Kushnert, hogy megfelelő kormányzati tapasztalat nélkül folytat fontos tárgyalásokat, ráadásul ezeken üzleti érdekeltségeit helyezi előtérbe. A befolyásos lap szerint így egy-egy külföldi kormányzat lehetőséget kap arra, hogy befolyásolja Kushnert. Rod Rosenstein amerikai igazságügyi miniszterhelyettes már a hónap elején tájékoztatta a Fehér Házat a Kushnerrel kapcsolatos „problémákról”.

Mint a Washington Post biztonsági körökre hivatkozva rámutatott, az Arab Emírségekben, Kínában, Izraelben és Mexikóban is komolyan fontolóra vették, miként manipulálhatnák az amerikai elnök vejét. A Fehér Ház tapasztalt munkatársait kifejezetten aggasztotta, hogy Kushner túlzott naivitásról tesz tanúbizonyságot külföldiekkel folytatott tárgyalásain, s így azok fontos információkat húzhatnak ki belőle. A lap szerint nem véletlen, hogy több tárgyalópartnere közvetlenül csak vele akart beszélni, s nem az elnöki hivatal tapasztaltabb személyiségeivel.

Jared Kushner ezért a 2016-os amerikai elnökválasztás Oroszország általi befolyásolását feltáró különleges ügyész, Robert Mueller látókörébe is került. Az elnök vejét az ügy kapcsán a képviselőház és a szenátus titkosszolgálati bizottsága is meghallgatta. Kushner 2016 júniusában részt vett egy találkozón, amelyen egy orosz ügyvédnő is megjelent. A megbeszélésen az akkori demokrata elnökjelöltet, Hillary Clintont lejárató anyagokról volt szó. A Kreml és Trump folyamatosan tagadják, hogy összejátszottak volna az amerikai elnökválasztás előtt. Médiaértesülések szerint Mueller nemcsak Kushner oroszországi, hanem kínai és katari kapcsolatai után is nyomoz.

John Kelly döntése egyértelműen azt jelenti, hogy Kushner befolyása jelentős mértékben csökken a Fehér Házban, már csak azért is, mert nem kapja meg a titkosszolgálatok lehallgatásaiból származó információkat, az amerikai kémhálózat által készített legfontosabb jelentéseket sem. Arról sem értesülhet, hogy az amerikai hadsereg hol hajt végre dróntámadásokat, illetve hol készül titkos bevetésekre.

2018.03.01 06:32

Erőszakvád a múlt ködéből

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:19

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05