Takeshi Kovacs felemás kalandjai

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:46
SZUPERKATONA - Takeshi Kovacs beleveti magát a jövőbe – és a gyilkolásba

A Netflix vadonatúj sci-fi–sorozata alapvetően bugyuta alapkoncepcióra épül, de jobban kell koncentrálnia a nézőnek, mint egy emelt szintű matek érettségin, hogy követni tudja az eseményeket.

Háromszáz évet haladunk előre az időben, az emberiség számára a halál már múlt idő. A társadalom tagjai beépített chipekkel a nyakukban közlekednek, amelyekben a teljes tudatuk és személyiségük tárolódik. A szereplők úgy cserélgetik a testüket, mint VV Aurelio a barátnőit – baj csak akkor van, ha a kütyü megsemmisül, mert akkor tényleg vége a dalnak.

A pilothoz nem árt a türelem: az első 25 percben homlokráncolva próbáljuk megfejteni, mit is nézünk pontosan. Az epizód második felében kezd összeállni a kép, sőt kezd felébredni bennünk az érdeklődés. Az Altered Carbon ugyanis a Richard K. Morgan könyveiből született remek forgatókönyvnek és gyönyörű látványvilágának köszönhetően a maximumot kihozza az alapötletből.

Főhősünk, Takeshi Kovacs (Joel Kinnaman)egy új testben ébred, de nem akárhol: börtönben. Kovacs nem más, mint egy szuperkatona, aki természetesen zavaros és tragikus múlttal bír. Gyorsan a falakon kívül kerül, a roppant gazdag és befolyásos Laurens Bancroftnak (James Purefoy) hála, aki megbízza saját halálának felgöngyölítésével. Bancroft a chipnek köszönhetően ugyan visszatért az élők sorába, de sajnos az utolsó 48 órájára nincs rögzítve. A rendőrség öngyilkosságot állapított meg, de a milliomos meg van győződve arról, hogy valaki megölte. Főszereplőnk előbb kiélvezi a jövőben kapható összes hedonista élvezetet, a futurisztikus kábítószerektől kezdve, a kaméleonként változó sztriptíztáncosokig, majd némi önmarcangolás után elvállalja a feladatot.

Az Altered Carbon erőssége kétségkívül a lenyűgöző díszlet és a parádés akciójelenetek. Van itt minden a csodaszép, misztikus japán látványvilágtól kezdve a neonfényes underground diszkó-verekedésig és a viktoriánus hotel-lövöldözésig. A sorozat vegyes értékeléseket kapott, ami érthető, hiszen előbb még a fejünket fogjuk a közhelyes dialógusoktól, a következő pillanatban pedig a szánk is tátva marad a látványtól. A sci-fi kedvelőinek kihagyhatatlan, de a semlegeseknek is megér egy próbát.

Oscar-díj - Szobrokra várva

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:45
Fotó: Molnár Ádám
Magyar idő szerint hétfő hajnalban rendezik meg a 90. Oscar-gálát Los Angelesben. Ismét van kiért izgulnunk.

Bár az esemény hosszú évek távlatában is izgalmasnak ígérkezik, magyar szempontból fokozottan az, hiszen Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje ott van a jelöltek között a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Sokáig maga a rendező sem hitte volna, hogy ideáig eljut a filmje. Korábban azt nyilatkozta, hogy a világ nyolcadik csodája lenne a jelölés. Amikor kiderült, hogy a Testről és lélekről bekerült a öt végső esélyes közé, Enyedi Ildikó lapunk kérdésére úgy válaszolt: a közelmúltban meggyőződhetett arról, hogy az Amerikai Filmakadémia átalakulóban van és nyit olyan szerzői filmek felé, amelyek korábban főleg olyan indie rendezvényeken kerültek reflektorfénybe, mint a Sundance Filmfesztivál. „Talán a Testről és lélekről is egy ilyen film” – húzta alá a rendező.

Nos, most, hogy megtörtént az a bizonyos nyolcadik csoda, már simán nyerhet is Enyedi Ildikó. Ezt pedig most nem puszta tréfából mondjuk, valós esély van arra, hogy a magyar film bearanyozódjon a jubileumi gálán. A legnagyobb vetélytársnak gondolt, a svéd Ruben Östlund rendezte A négyzet mindamellett, hogy humoros, igen társadalomkritikus mű. Ennek ellenére mintegy két és fél órás játékideje nem biztos, hogy annyira kedvezett neki a szavazók körében – elvégre csak az voksolhatott, aki bizonyítottan látta a művet. A díjra komoly esélye van az orosz Andrej Zvjagincev Szeretet nélkül című drámájának, de annak nyers, minden romantikát nélkülöző ereje sem való mindenkinek. További tény, hogy egyik gyártó nemzet sem rendelkezik az átlagosnál erősebb lobbierővel, így az aktuális hollywoodi trendek is befolyásolhatják a döntést. Különösen fontos e tekintetben, hogy az álomgyárban a nők helyzete az utóbbi félévben igencsak nagyot változott – és az idegennyelvű filmes mezőnyben Enyedi az egyetlen női rendező.

Ellenünk szól az amerikai forgalmazó személye, aki továbbra is vívja a szélmalomharcát a világ filmiparával szemben: a Netflix streaming-szolgáltatóként szívesen forgalmazza a klasszikus stúdiófilmeket, viszont a saját gyártás esetében hallani sem akar mozibemutatóról. Ilyen sors vár a Testről és lélekről című Enyedi-műre, mely csak néhány díszvetítésen volt látható mozivásznon az Egyesült Államokban. A Netflix nem is nagyon törte magát Oscar-ügyben, mint a Sony Classics két éve a Saul fia esetében, ahol nem volt kérdés, hogy Nemes Jeles László műve mindent visz majd. Az, hogy sokak szerint az Oscar előszobájának tartott Golden Globe esetében mi történt, nem sok vizet zavar, mert ott az idegennyelvű film kategóriáját nyerő Sötétben – Fatih Akin drámája – még az öt közé sem került be az Oscaron.

Fotó: 20th Century Fox/Merrick Morton

Fotó: 20th Century Fox/Merrick Morton

Miközben izgulhatunk, hogy mi lesz az Enyedi-mű sorsa, tekintsünk az angol nyelvű versenyre, az Oscar-világ nagyágyúira. Az elemzők szerint idén azért is izgalmas a gála, mert a színészdíjakon kívül tulajdonképpen semmi sincs „lejátszva”. Kezdjük a triviálissal, a főszereplőkkel: Gray Oldmantől (Churchill) nem lehet elvenni az arany szobrocskát, miképpen Frances McDormandtól sem (Három óriásplakát Ebbing határában). A mellékszereplők között a férfiak mezőnyében Sam Rockwell (Ebbing) még tuti esélyes, a nők mezőnyében bármi megtörténhet.

Fotó: AFP/Roger Alarcón/Notimex

Fotó: AFP/Roger Alarcón/Notimex

Természetesen mindenkit a legjobb film kategóriája izgat a legjobban. Néhány héttel ezelőtt biztosra mondtam volna Guillermo del Toro és A víz érintése győzelmét, hiszen a producerek és a rendezők céhe is ezt tartotta a legjobb filmnek – így számos akadémiai szavazó döntését ismerjük. Azonban del Torót két plágiumvád is érte azóta. Az első a Pulitzer-díjas író, Paul Zindel fia, David Zindel volt, aki szerint a filmes a néhai apja által írt 1969-es Let Me Hear You Whisper című színdarabjából lopta a sztorit. Nem sokkal később a neves francia rendező, Jean-Pierre Jeunet nyilatkozott úgy, hogy az ő Delicatessen című filmjének egy fontos jelenetét koppintotta le a mexikói kolléga. Ezek a kínos sajtóbotrányok biztosan aláásták kissé A víz érintése népszerűségét, mely – jegyezzük meg – a rendező életművének nem a legerősebb darabja.

Egyszóval, a nagy kérdés, ki lehet a nevető harmadik. Az egymillió dolláros kérdésre természetesen nincsen válaszunk, de kézenfekvőnek tűnik a brit győzelem, hiszen nagyon sok szavazó él a szigetországban. Martin McDonagh (aki sokszor hangoztatja, hogy ő bizony félig ír) egyik lehetséges beugró lenne a fődíjra a Három óriásplakát Ebbing határában című drámájával. Ha így lesz, akkor ez a mű könnyen tarolhat. Sokak szerint azonban beleszólhat a versenybe a világ összes rajongói portálján minden idők legjobbjának megszavazott Christopher Nolan-mű, a Dunkirk. Elvégre a háború borzalmait még senki sem mutatta meg úgy, mint ez a film. Az sem mellékes, miként ír a sajtó róla: a film, amely megmutatja, hogy mi történt, miközben Gary Oldman Churchillje egy-egy teremben szónokolt.

A legnagyobb vesztes?
Talán már költői kérdés, de muszáj feltenni: vajon díjra váltja-e tizennegyedik Oscar-jelölését Roger Deakins operatőr? Mi drukkolunk neki, mert ha a most nominált Blade Runner – Szárnyas fejvadász 2049-ért kapja meg, az egy kicsit a mi sikerünk is lesz, hiszen szinte a teljes filmet Magyarországon forgatták.

Még próbára tesz a tél

Publikálás dátuma
2018.03.02. 06:10
Balatonvilágosnál is összefüggő jég borítja a Balatont Fotó: MTI/Mónus Márton

Rendkívüli - még az előző napokénál is nagyobb - hideggel kezdődött a meteorológiai tavasz. Csütörtök reggel az országban mínusz 15 fok volt az átlaghőmérséklet, de Baranyában még ennél is hidegebbet mértek (Sátorhelyen mínusz 24,6 fok volt). 55 éve ébredtek hasonló hidegre Magyarországon március első napján. 1963-ban Lentiben mínusz 27 fok volt.

A meteorológusok azzal próbálták nyugtatni a közvéleményt, hogy kissé melegszik az idő, de kiderült, a nehezén még nem vagyunk túl. Egy mediterrán ciklon ugyanis országos havazást hoz pénteken. A közlekedők számára különösen rossz hír, hogy ez néhol ónos esőre vált majd, tehát sokfelé fagyott utakra kell számítani. A Dunántúl szinte valamennyi megyéjére különböző fokú figyelmeztetéseket adtak ki.

Közben az is kiderült, hogy a nagy hidegben - hétfő óta - újra huszonegyen fagytak meg az országban. A Magyar Szociális Fórum adatai szerint többségük magára maradt idős, beteg ember volt, fűtetlen lakásokban éltek, s bár kórházba kerültek, de már nem tudtak rajtuk segíteni. Az áldozatok között olyanok is voltak, akik nyomorogtak, a február közepén lezárult szociális tűzifa juttatás keretében nem kaptak elég fűtőanyagot. A fagyhalál ezen a télen már összesen 185 ember életét követelte.

Tarlós István főpolgármester eközben arról számolt be, hogy a fővárosban mintegy hatezer férőhely van a komfortosított, biztonságos hajléktalanszállókon. Ezekben még mindig van hely - tette hozzá. Szerinte ma Budapesten csak az a hajléktalan nem részesül ellátásban, aki elutasít minden segítséget. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság is azt közölte, hogy a korábban megerősített hajléktalanellátási rendszer kiállta a próbát. Az utóbbi napokban 154 hajléktalan embert helyeztek el hajléktalanszállón, 33-an speciális szükségleteik miatt más típusú intézményben kaptak helyet. A fagyhalálok viszont arra utalnak, hogy még sincs minden teljesen rendben.

Veszélyek
A kutatók pesszimisták a klímaváltozás hatásai miatt. Aggodalmuk oka, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, mely valamikor izolálta a fagyos északot. Szibériában például februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 °C-kal is magasabbra hevítette a levegőt. Grönlandon az idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak. Egy amerikai tudós úgy fogalmazott, aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját.

Szerző