Quincy Jones Budapesten

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:49
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini
Fotó: /

Július 16-án a Papp László Sportarénában lép fel Quincy Jones, minden idők második legtöbb Grammy-díjával díjazott zenész- és producerlegendája. A 85 esztendős popikon mindössze két koncertet ad Európában, amelyekre olyan nagyágyúk csatlakoznak majd hozzá a színpadon, mint Dee Dee Bridgewater és Richard Bona. Emellett fiatal tehetségek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra – és természetesen Jones hazai kedvence, Radics Gigi is fellép.

Szerző
2018.03.06 06:49

Akasztással fenyegetőznek Orbán szélsőjobboldali támogatói

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:06

Fotó: Facebook / Ujhelyi István dr./
Radikális fideszesek szimbolikusan felakasztották Ujhelyi Istvánt, az MSZP EP-képviselőjét. Hogy mennyire nem viccnek szánták, kiderül a politikus közösségi oldalán hagyott kommentjeikből, ahol tovább folytatódik a lincshangulat.
Orbán Viktor a választások előtt azt ígérte, hogy elégtételt fog venni azokon, akik vele szemben állnak, majd a fideszes sajtó meg is kezdte a listázásokat. Mára a gyűlöletpolitikája arra szintre jutott, hogy szélsőjobbos támogatói már nyíltan fenyegetnek akasztással egy ellenzéki képviselőt - írja közleményében az MSZP.
Ujhelyi Istvánt sorozatos, életveszélyes fenyegetések érik, ami tegnap este érte el a legalját, amikor egy, az MSZP EP-képviselőjének arcképével leragasztott bábut fejjel lefelé felakasztottak egy fára.
Az MSZP Országos Elnöksége egy emberként áll ki a megfenyegetett Ujhelyi István mellett, és szolidaritásáról biztosította a képviselőt - olvasható a közleményben. Az MSZP elítéli az erőszak és erőszakra felhívó cselekmények minden formáját, legyen szó akár akasztófáról akár "hordóról", és mindenki mástól is ezt várja a párt.
Ujhelyi a közösségi oldalán tette közzé az arcképét viselő, akasztott bábú fényképét. Posztja alatt ismételten lincshangulatot gerjesztettek Orbán Viktor és a Fidesz támogatói.
2018.09.21 13:06

Bartók Béla dzsesszritmusban a Sárik Péter Triótól

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:00

Fotó: /
A Sárik Péter Trió Beethoven után a nagy magyar klasszikust, Bartók Bélát dolgozta fel, egy lemezre való anyagot készített.
Sárik Péter a Csalán utcai Bartók Béla Emlékházba is ellátogatott, hogy a zeneszerző utolsó budapesti lakóhelyén közelebb kerüljön az egykor itt hosszabb ideig élt alkotó szelleméhez. Ami legjobban megtetszett neki, az a zsebóra méretű metronóm volt, amelyet Bartók könnyedén magával hordozhatott, hiszen köztudomású, hogy nagyon pontosan, többszöri ellenőrzés után adta meg műveinek tempóját metronómszámokkal, ezen kívül sokszor jelölte másodperc pontossággal az előadási időt. A dzsessz azonban arról nevezetes, hogy az előadók nagy szabadsággal élhetnek, még akkor is, ha olyan szigorú precizitással lejegyzett zenét vesznek alapul, mint amilyen Bartóké. Vajon mi késztette arra Sárik Péter dzsessz zongoristát, hogy egy egész lemezre való anyagot, 10 Bartók művet dolgozzon fel triójával? – érdeklődtünk a művésztől. Sok éve sikeresen munkálkodnak azon, hogy a dzsesszt közelebb hozzák az emberekhez, hisz nagyon sokan nem ismerik a műfajt, vagy idegenkednek tőle. Ugyanez a helyzet Bartók zenéjével is, és látva a dzsessz népszerűsítésében elért eredményeiket, elhatározta, hogy készítenek egy olyan lemezt, amin Bartókot fognak játszani, remélve, egy másfajta megközelítés új rajongókat hoz a zeneszerzőnek. A mai, modern dzsessz sokat merít Bartók zenéjéből, ezért egy dzsesszmuzsikusnak, különösen, ha magyar, megkerülhetetlen. Sárik Péter zenei általános iskolába járt, ahol a népdalok, a népzene volt a képzés alapja, ezekből sokat maga Bartók gyűjtött, tehát közös a gyökér, a bázis, tudtuk meg tőle. A feldolgozások során arra törekedtek, hogy megtalálják az egyensúlyt az eredeti művek és a saját felfogásuk között, megtartsák a darabok hangulatát és üzenetét, de a hangszereléssel, a dob és a bőgő hangsúlyos jelenlétével plusz dinamikát és színeket adtak az eredeti zenéhez, ami sokat segít a mai hallgatónak. Amikor a Beethoven-lemezüket készítették, vigyázniuk kellett, hogy bizonyos stíluskeretek közül ne lépjenek ki, Bartók esetében azonban teljes volt a szabadság. „Itt kell elismeréssel szólnom társaimról, Fonay Tibor bőgősről, és Gálfi Attila dobosról, akik fantasztikus munkát végeztek, sokszor úgy tűnik, mintha maga Bartók írta volna bele ezt a két hangszert a művekbe. Nagyon sokat kísérleteztünk, dolgoztunk, amíg összeállt az anyag. A válogatást magam végeztem, meghallgattam az összes művet, és végül azokat dolgoztuk fel, amiknél úgy éreztem, hogy valóban hozzá tudunk adni valami pluszt az eredetihez" – szőtte tovább a történetet Sárik. Vannak-e olyan momentumok Bartók zenéjében, amelyek megkönnyítik a dzsesszes megközelítést? – érdeklődtünk. Bartók nem volt dzsesszrajongó, mégis sok a párhuzam a zenéje és a mi műfajunk között. Mindkettő tiszta forrásból ered, a dzsessz az afrikai népzenére, Bartók zenéje a magyar és a környező népek zenéjére alapoz, és mindkettő egyesül a sok évszázados európai zenei hagyománnyal, felelte a zongorista. A Zeneakadémián leginkább zongoradarabok feldolgozásait játsszák majd, de lesz egy részlet a II. Zongoraversenyből és egy kórusműből is. Sokat fognak improvizálni, és most is megénekeltetik a közönséget. felszabadult, vidám este terveznek, tudtuk meg végül a trió vezetőjétől, Sárik Pétertől. 

Info

Peter Sarik Trio Bartók műveinek dzsesszfeldolgozásai Sárik Péter zongora Fonay Tibor bőgő Gálfi Attila dob Sárik Produkció, 2018 Lemezbemutató koncert: 2018. szeptember 21. Zeneakadémia Nagyterem

2018.09.21 13:00
Frissítve: 2018.09.21 13:00